Továbbgyűrűzik a kémbotrány Kolumbiában

Lehallgatás, irodák és otthonok bepoloskázása, a kormányt kritizálók minden lépésének nyomon követése – ezek, illetve hasonló tevékenységek fémjelezték az Uribe kormányt 2002 és 2010 között. A botrány a mai napig borzolja a kedélyeket.

Bár a kémbotrány már Álvaro Uribe elnöksége alatt, 2009 februárjában kibukott, eddig főleg az akciók kivitelezésében részt vevő „kis halakat” vonta felelősségre a kolumbiai bíróság, a nyomozás szálai mára azonban egészen a volt elnökig nyúlnak vissza.

A vádak szerint az előző kormány – az állambiztonságra hivatkozva – titokban magas rangú ellenzéki politikusokat, legfelsőbb bírákat, a kormányt kritizáló újságírókat és emberi jogi aktivistákat figyeltetett meg.

Kiterjedt szálak

A kémbotránynak eddig 27 sértettjéről tud a kolumbiai bíróság, a listán a közélet jelentős szereplői találhatóak meg, köztük két volt szenátor, Gustavo Petro és Piedad Córdoba is. A vád szerint az illegális nyomozást az ex-elnök jobb keze, a személyi titkára Bernardo Moreno rendelte el.

Ahhoz azonban, hogy az alkotmány értelmében mentességet élvező kormánytisztviselőket felelősségre vonják, komoly vádak kellenek. Az alaptörvény ugyanis elrendeli, hogy a jelenlegi és a volt közszolgák ügyeit a Legfelsőbb Bíróság tárgyalja már első körben.

Vékony jégen

Noha Álvaro Uribe ellen jelenleg nem folyik hivatalosan nyomozás, a kémhálózatban való részvétel vádjával szombaton letartóztatták az Uribéhez közeli Marlene Orjuelát is. Az ex-elnök belső köréhez tartozókat elmarasztaló ítéletek kulcsfontosságúak a botrány felgöngyölítésében. Az ellenzék állítása szerint nem dolgozhattak a saját szakállukra, az elnöknek hivatalból tudnia kellett az akciókról, hiszen a fegyveres erők főparancsnokaként ő gyakorol kontrollt a titkosszolgálatok tevékenysége felett is.

Uribe tagadja, hogy ő utasította volna a titkosszolgálati szerveket a megfigyelésre és fenntartja álláspontját, miszerint ha történt is ilyen, az csakis a korrupt köztisztviselők és titkos rendőrök műve lehet. A két cikluson át regnáló Uribe kényes helyzetben van, vezetői ambícióinak továbbra is eleget téve, indulni akar a 2014-es választáson. Tervei azonban egy karikacsapással meghiúsulnának, ha ellene is elmarasztaló ítéletet hozna a Legfelsőbb Bíróság.

Marosvölgyi Dóra

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »