Hitelminősítők: a Hármak, akiktől mindenki retteg

A 2009-es pénzügyi válság óta történt némi elmozdulás a hitelminősítők szigorúbb ellenőrzése felé. A sorozatos európai leminősítések után azonban egyre erősebbek a kritikus hangok Európában is az amerikai székhelyű globális hitelminősítőkkel szemben.

A „Nagy Hármak” – az amerikai székhelyű globális Moody’s, Standard and Poor’s, és a Fitch Rating – a 2007 és 2009 közötti pénzügyi válság óta intenzív vizsgálat alatt állnak. Széles körben elfogadott nézet, hogy a kockázatos jelzáloghitelekről adott kedvező minősítés nagyban hozzájárult az amerikai ingatlanpiac összeomlásához. 2010 tavasza óta Görögország, Portugália és Írország a bóvli kategóriába tartozik. Júliusban vezető európai tisztségviselők kifogásolták, hogy a hitelminősítők elfogultságból túl szigorúan minősítik le az eurozónában válságba jutott tagállamokat. Európai politikusok szerint ezzel a hitelminősítők elmélyítik az európai szuverén adósságválságot.

A hitelminősítő ipar szerkezete

A „Nagy Hármak” uralják a piac 95 százalékát és a különleges státuszukat törvény biztosítja az USA-ban és Európában. Amerikában 1975-ben az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet meghatározta, hogy mely hitelminősítők jogosultak igazolni, hogy egy adósságpapírt kibocsátó cég rendelkezik az ehhez minimálisan szükséges tőkével. A Nagyokat jelölték meg „Országosan Elismert Statisztikai Minősítő Szervezetekként”. Azóta is őrzik domináns pozíciójukat.

A legtöbb kritika azért éri a hitelminősítőket, mert a Nagyoknál az adósságpapír kibocsátója fizeti őket, a vásárlók pedig ingyen juthatnak az információhoz. Ez a modell az 1970-es évektől uralkodó. Korábban a vásárlók fizettek, de a minősítők szerint a kibocsátók inkább hajlandóak fizetni, mert az eladáshoz minősítésre is szükségük van. Így meg van rá a lehetőségük – érvelnek tovább a minősítők – hogy közvetlen közelről belelássanak a kibocsátó adataiba. Másrészről a vásárlónak inkább érdekében áll manipulálni az adatokat, mert a magasabb kockázatú papíroknak nagyobb a hozama. A minősítést mindig egy bizottság határozza meg, és nem egyes elemzők. A „Nagy Hármak” szerint, nem az számít, hogy ki fizet, hanem hogy mennyire transzparens a minősítési rendszer.

A pénzügyi válság előtt a jelzáloghiteleket kibocsátó bankok évekig olyan komplex hitelcsomagokat állítottak össze, amiben több tízezer adósságpapírt „csomagoltak össze” köztük magas kockázatú jelzáloghiteleket is. A hitelminősítők a komplex csomagot minősítették. Ezek a csomagok aztán, többnyire AAA minősítéssel kerültek a nemzetközi pénzpiacokra.

Az eurozóna válsága

Az EU-ban azzal vádolják a Nagyokat, hogy túl agresszív minősítéseket bocsátanak ki Európában és jelentősen megnehezítik a szuverén államadósság-válságból való kilábalást. Az un. PIG országokat tavaly májusban akkor minősítették bóvli státuszúvá, amikor az EU és az IMF épp egy mentőcsomag kidolgozásán dolgozott, hogy ezek az országok elkerüljék a fizetésképtelenséget. Így viszont sokkal többe került a mentőcsomag is. 2011 tavasszal és nyár elején, amikor a Görögországnak nyújtandó második mentőcsomagon dolgoztak az EU vezetői, a Standard and Poor’s július 4-én bejelentette, hogy a görög államadósság tervezett vagy önkéntes újrastrukturálását fizetésképtelenségnek fogja minősíteni. Több szakértő szerint viszont indokolható az S&P lépése. Az újrastrukturálás nyilvánvalóan nem voluntarista, ha a hitelezők számottevően enyhítik a fizetési feltételeket, mert tisztában vannak vele, hogy ennek az alternatívája a fizetésképtelenség.

Hozzájárult a válság súlyosbodásához az is, amikor július 5-én a Moody’s bóvlinak minősítette Portugáliát, és figyelmeztetett, hogy az országnak – alig egy hónappal az első csomag után – szüksége lehet egy második mentőcsomagra. Wolfgang Schäuble német külügyminiszter szerint, akkor erre nem volt semmilyen tárgyilagos bizonyíték, tekintettel arra, hogy a pénzügyi segítség feltételeként Portugália már elkezdett végrehajtani egy megszorító csomagot. Ezúttal új volt az eljárásban, hogy a Moody’s számításba vett olyan tényezőket is, amik nem Portugáliához, hanem az eurozónához köthetők, mint például a görögökről szóló vitát. A hitelminősítőket nem hatotta meg az európai kritika. Július 12-én leminősítették Írországot is.

Különleges elbánás az USA-val szemben?

Az események után az európaiak azzal is vádolták a Hármakat, hogy az USA-val szemben különleges elbánást tanúsítanak, amikor az adósság-plafon válság ellenére fenntartják az AAA minősítést. Jose Manuel Barroso szerint, mivel furcsa mód nincs egyetlen európai hitelminősítő sem, a piac elfogult lehet az egyes speciális európai ügyekkel szemben. Maurice Greenberg amerikai szakértő megítélése szerint viszont van némi különbség az USA és az említett három európai ország helyzete között. Mint mondja, 90 százalék az esély, hogy Amerikában időben megszületik a várt döntés és akkor elhárul a fizetésképtelenség esélye. Viszont Görögországban körülbelül 40 százalék az esélye, hogy a hitelezők pénzüknél lesznek. Ráadásul a Moody’s és a S&P már kilátásba helyezte, hogy a tárgyalások zsákutcába jutása miatt leminősítheti az Államokat.

Mindenesetre több vezető európai tisztségviselő tett javaslatot egy független, európai hitelminősítő létrehozására. Christine Lagarde IMF vezető pedig korábban francia pénzügyminiszterként vetette fel, hogy a segélyprogramban részesülő országokat ne minősíthessék.

A S&P júliusban bejelentette, ahhoz, hogy fenntartsa az Egyesült Államok AAA minősítését, egy minimum 4 billió dolláros tíz éves futamidejű adósságcsökkentő programot kell. A Council on Foreign Relations elemzője szerint ennek a kitételnek valójában még az Obama-féle áprilisi tervezet sem felel meg, mert irreálisan magas középtávú növekedésre épít a magánszektorban. A Moody’s július közepén felülvizsgálta az USA 1917 óta meglévő AAA besorolását, előirányozva egy esetleges leminősítést, ha a határidőig nem emelik meg az adósságplafont. A hitelminősítői gyakorlatban a leminősítési megfigyelés a negatív kilátásnál sokkal erőteljesebb utalás a várható – és jóval rövidebb időn belüli – osztályzatrontásra.

Igaz a S&P még nem nyilatkozott, de az augusztus 1-én elfogadott adósságplafonról szóló megegyezés után 3-án a Moody’s Investors Service és a Fitch Rating megerősítette az Egyesült Államok lehetséges legjobb, „Aaa” kormánykötvény-besorolását. A Moody’s a szerdai megerősítéshez fűzött indoklásában kiemelte, hogy az amerikai adósságplafon emeléséről született kongresszusi egyezség nyomán „gyakorlatilag elmúlt” az Egyesült Államok törlesztési hátralékba kerülésének kockázata.

A hitelminősítők megregulázása

A „Három Nagy” amerikai és európai kritikusai már régóta hangoztatják, hogy a törvényi kontextus és a pénzpiaci szabályozás olyan intézményi rendszert hozott létre, melyek túlzott mértékben függ a hitelminősítőktől. A pénzügyi válság után az EU és az USA is szigorúbb szabályozást vezetett be. Amerikában létrehozták az Értékpapír- és Tőzsdefelügyeleten belül létrehozták a Hitelminősítési Hivatalt, amely évente felülvizsgálja a hitelminősítőket és bírságot szabhat ki, illetve amennyiben szükséges meg is vonhatja a hitelminősítő működési engedélyét. Az EU-ban egy hasonló felügyeleti mechanizmus működik, és készül egy egységes szabálykönyv, amely a befektetők védelmét hivatott szolgálni. Michel Barnier a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős EU biztos kezdeményezésére a Bizottság további lépéseken dolgozik, melyek nagyobb transzparenciára kényszerítik a Nagyokat.

A CFR szakértő felveti a befektetők felelősségét is, amiért vakon elfogadják a hitelminősítők értékelését, ahelyett, hogy maguk járnának utána a szükséges információknak.

Dévai Dóra

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »