Az erdélyi magyar felsőoktatás kálváriája

Egyelőre úgy néz ki, hogy hiába az új – állítólag – a kisebbségeknek is kedvező felsőoktatási törvény és a magyar párt kormányzati szerepe, az erdélyi magyar felsőoktatás  több évtizedes kálváriája még mindig nem ért véget.

Romániában ma még mindig kivételes csodának számít a többé-kevésbé jól működő, kétnyelvű Babes-Bolyai Egyetem. Több erdélyi felsőoktatási intézmény küzd ugyanis további fejlődésüket veszélyeztető komoly problémával, amely elsősorban politikai eredetű.

Az elmúlt hetek fejleményei végre a nyilvánosság elé tárták és fel is izzították a kedélyeket a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) akkreditációja, valamint a  Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatával kapcsolatosan.

Bosszantóan hosszú folyamat

Miközben a Sapientia az idén ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját, a román államtól még mindig nem kapta meg az akkreditációt. Mindez annak ellenére történt, hogy több mint egy éve jelentették be Tusványoson, hogy a Romániai Felsőoktatás Minóségét Biztosító Ügynökség elfogadta a felsőoktatási intézmény akkreditációját. Normál esetben az ezt követő négy hónap során az oktatási tárca kidolgozza az erre vonatkozó törvényjavaslatot, ami a parlament elé kerül, és mindenféle politikai egyeztetést nélkülözve – hiszen az ügy adminisztratív természetű – a parlament megszavazza a törvényt – mondta el az Erdély.mának Dávid László, a Sapientia dékánja.

Az EMTE esetében ez azonban még mindig nem történt meg. A dékán szerint a politikai akarat szólt közbe, míg Király András, az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium államtitkára szerint csupán arról van szó, hogy az ,,akkreditáció bosszantóan hosszú folyamat”. Mindeközben annyi előrehaladás történt, hogy júliusban a minisztérium jóváhagyta a régóta várt törvénytervezetet, amely az RMDSZ közleménye szerint ,,remélhetőleg hamarosan a kormány elé kerül”.

A Sapientia számára továbbra sem megnyugtató a helyzet, mivel csak ígéreteket kaptak, és azok sem egybehangzóak: Markó Béla miniszterelnökhelyettes szerint már az őszi ülésszakban a törvényhozás elé kerülhet a tervezet, míg Kelemen Hunor kultuszminiszter, az RMDSZ elnöke csak 2012 tavaszára ígéri a döntést.

Komoly hátrányok

Ennek a – ha nem is teljes mértékben nyílt – politikai huzavonának elsősorban a diákok a vesztesei, de komoly csorba esik az egyetem hitelességén is. Akkreditáció híján ugyanis az intézmény kimarad a jelenleg is zajló, az új tanügyi törvény által megkívánt rangsorolásból. Később tehát elölről kell kezdeni mindent, illetve a pályázatoknál is kevesebb eséllyel indul. Ezen kívül az sem mellékes, hogy az elsősorban a magyar kormány támogatásából működő egyetem csak a hivatalos elismerés után számíthat a román kormány anyagi támogatására.

Akkreditáció híján nem indulhatnak mesterszak és doktori képzés sem, ami csak tovább rontja mind az egyetem kíválóságát, mind pedig a hallgatók továbbtanulási esélyeit. A diákokat közvetlenül érintő hátrányokat sem szabad alábecsülni: a végzősök kizárólag más intézményekben államvizsgázhatnak, továbbá nem kapnak diákösztöndíjakat, és mobilitási programokban nem vehetnek részt.

Dávid László mindennek ellenére arról számolt be, hogy az egyetem vezetésének komoly tervei vannak a jövőre nézve: mind minőségileg, mind mennyiségileg fejlődnének és még a székelyudvarhelyi Modern Üzleti Tudományok Főiskolájával is együttműködnének. Remélhetőleg nem kell 4 évet várniuk az akkreditációra – szemben a Partiumi Keresztény Egyetemmel – és jövőre már maguk államvizsgáztathatják hallgatóikat.

Az egyetem létét veszélyeztetné a magyar tagozat

Nem jobb a helyzet Marosvásárhelyen sem: az 1962-ben egy pártrendelettel kétnyelvűvé vált MOGYE magyar tanárai és diákjai sem mentesülnek a diszkriminációtól. Noha a rendszerváltás, az 1999-es, valamint a legújabb tanügyi törvény lehetővé tenné egy magyar tagozat létrehozását az orvos-, ápoló- és gyógyszerészképzésben, a magyar tanárok küzdelme ismét megbukott.

Az sem segít, hogy a januári tanügyi törvény az egyetemet multikulturális intézményként határozta meg, egyes források szerint az egyetem vezetésének román többsége azért nem látja megvalósíthatónak a magyar képzés elindítását, mivel annak sikertelensége az egész egyetem létét veszélyeztetné.

Nem kis botrányt történt a felvételik során: magyar hallgatók csak utólag, a román kormány beavatkozására juthattak be fizetős helyekre – írta az Új Magyar Szó. Mindeközben a magyar szenátusi tagok tiltakozása ellenére elfogadott charta – a pártállami időkbe történő – visszalépésnek tekinthető: a magyarok számára sem döntési jogot, sem pedig tagozatalakítási lehetőséget nem tartalmaz. A marosvásárhelyi egyetem chartája lehet így az új román oktatási törvény próbája: azt ugyanis az oktatási tárcának kell véleményeznie, elfogadása esetén az állítólagosan kisebbségbarát törvény bukik meg.

Mindeközben példátlan erejű szervezkedés indult meg: létrejött a Romániai Magyar Orvosi és Gyószerészeti Képzésért Egyesület, melynek tagjai békés körmenetet hirdettek meg augusztus 11-re Marosvásárhely főterére. Ehhez már több ezren csatlakoztak: 12 európai nagyváros román nagykövetsége előtt tüntetnek majd mindazok, akiknek szívügyük az erdélyi magyar nyelvű oktatás jövőjének biztosítása.