Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Már május óta tartanak a diáktüntetések Chilében, azonban egyelőre úgy tűnik, nincs megegyezés a több ezer elégedetlen hallgató és a kormány között.
A diákok azért vonultak az utcára Chile számos nagyvárosában, mert egész évben érvényes, olcsóbb bérleteket, alacsonyabb tandíjakat és nagyobb állami részvételt követelnek az oktatásban. Véget kívánnak vetni a magániskolák kiváltságos helyzetének, amelyek nagy többsége még a katonai diktatúra alatt jött létre, és ahová akár egyetemi felvételi nélkül is bele lehet jutni, elegendő a tandíj kifizetése.
Néhány radikálisabb csoport egyenesen azt szeretné elérni, hogy foglalják alkotmányba a minőségi oktatáshoz való jogot. A tüntetők azt is az állam számlájára írják, hogy a tavalyi földrengést követően lassan halad az akkor romba dőlt iskolák újjáépítése. Jelenleg – egy, még Augusto Pinochet által hozott döntés értelmében – az önkormányzatok feladata a tanintézmények irányítása, a diákok szerint viszont az államnak kellene átvennie ezt a szerepet.
Sebastian Pińera elnök, akinek népszerűsége az alig másfél éve történt kinevezése óta még nem volt ennyire alacsony, egy négypontos tervet jelentett be: egy 4 milliárd dolláros alappt hoznának létre, javítanának a bejutási esélyeken, az egyetemi adminisztratív rendszerén, illetve új intézményi struktúrát dolgoznának ki a felsőoktatásban.
A hetek óta tartó tüntetéseken középiskolások is részt vesznek, több iskolát ’elfoglaltak’, ahol emiatt szünetel a tanítás. A demonstrációt – sajátos módon – bányászok egy csoportja is támogatja; ők a munkakörülmények javításáért vonultak az utcára.
A nem minden esetben békés tüntetéseken többször került már sor rendőri fellépésre, bár az egyik legutóbbi felvonuláson a szervezők csókmaratonnal kívánták felhívni a figyelmet ügyükre.
Duzs Éva
