Boko Haram: Nigéria saját tálibjai

A választások miatt kitört zavargások mellett tavasszal újabb kihívással kellett szembenéznie Nigériának: a 2009 óta felszámoltnak hitt Boko Haram radikális iszlamista szervezet felébredt tetszhalálából, és korábban példátlan intenzitással folytatta tevékenységét. A helyzet odáig fajult, hogy mára minden napra jut legalább egy, a csoport által elkövetett terrortámadás. A kezdeti remények után már az ország vezetése sem lát túl sok esélyt a konfliktus békés rendezésére.

Az eső márpedig nem úgy van

A Nigéria északi felében tevékenykedő Boko Haram neve magyarul annyit tesz: „a nyugati oktatás bűn”. A „nigériai tálibokként” emlegetett szervezet viszont nem kizárólag a képzési módszereket ítéli el, vigyázó szemük rosszallóan tekint a nyugati kultúra teljes egészére, és a modern tudományok is elfogadhatatlanok számukra. A radikális csoportosulást alapító és haláláig vezető Mohammed Yusuf 2009-ben a BBC-nek adott interjúban egészen odáig ment, hogy a Boko Haram hitvallása értelmében az iszlám tanításaival összeegyeztethetetlennek kiáltotta ki a föld kerekségében való hitet, a darwinizmust, valamint az elméletet, hogy az eső a nap által elpárologtatott vízből keletkezik.

A tagokkal szemben támasztott egyéb elvárások nem tűnnek ki a hasonló radikális szervezetek „sztenderdjei” közül: bizonyos ruházkodási előírások vonatkoznak rájuk, nem használhatnak nyugati termékeket és a nőket férjükön kívül más férfi nem láthatja. Természetesen aki nem követi a szigorú rendelkezéseket, az pogánynak minősül, legyen szó hithű muszlimról vagy keresztényről, sorsa pedig egyértelműen halál.

A csoport 2002-ben alakult Borno állam fővárosában, Maiduguriban. Célkitűzése az iszlám törvénykezés, a saría kiterjesztése Nigéria teljes területére, az ennek elérésére mozgósított eszközök viszont nem feltétlenül a leghatékonyabbak – ez többnyire rendőrök, illetve rendőrségi épületek ellen elkövetett fegyveres támadásokat, robbantásokat jelent. Ennek ellenére a Boko Haram egészen 2009 nyaráig nem részesült a nigériai vezetés kitüntetett figyelmében, ekkor azonban a kormányzat szabályos háborút indított ellenük, melynek összesen 700 halálos áldozata volt. Az összecsapások egy bauchi rendőrőrs elleni támadással kezdődtek, amellyel a szervezet elfogott vezetőit kívánta megbosszulni. Ekkor viszont már a nigériai rendőrség sem állt tétlenül, hanem inkább maguk is fegyverrel válaszoltak. A harcok hamar továbbterjedtek, de mindössze három nap után a Boko Haram vereségével és a vezető Mohammed Yusuf halálával – melynek pontos körülményei máig tisztázatlanok – zárultak. A rendőrség szerint Yusuf menekülni próbált, így nem volt más választásuk, mint lelőni – más szemtanúk véleménye szerint viszont egyszerű kivégzésről van szó.

A nigériai fegyveres erők győzelme után úgy tűnt, hogy sikerült végleg felszámolni a Boko Haram által jelentett fenyegetést, de a támadások már 2010-ben újrakezdődtek. A szervezet reneszánsza viszont idén év elején jött el, január óta nagyjából 200 ember esett áldozatul a támadásaiknak. A célpontok maradtak a régiek: rendőrőrsök, katonai épületek, templomok, bárok, illetve a korábban jól bevált módszerek – a robbantások, illetve motorról elkövetett fegyveres támadások – sem változtak.

Lapozzon és olvassa el, mit csinált idén a Boko Haram!

De kell-e félni?

Annak ellenére, hogy Nigéria vezérkari főnöke szerint a Boko Haram csupa gyáva alakból áll, akiktől az ország lakosainak nem is lenne szabad félniük, a többség valószínűleg egyetért abban, hogy ilyet könnyebb mondani, mint be is tartani. Különösen igaz ez a szekta szülővárosára: Maiduguri lakosai a megtorlástól tartva még beszélni is félnek a szervezet tagjairól. A félelem viszont nem korlátozódik északkeletre: többek között a fővárosban, Abujában is elszánt lépésekre került sor a lakosok védelme érdekében. A részleges kijárási tilalom, illetve a bárok és szórakozóhelyek nyitva tartásának korlátozása után a hét elején a katonaság gyakorlatilag teljesen lezárta a várost, Boko Haram-tagok után kutatva. A biztonsági erők emellett több tartományban is tartottak ellenőrzéseket, amelynek eredményeként a szervezet 100 tagját sikerült letartóztatni.

A kemény fellépés viszont nem egységes, Borno állam volt kormányzója a napokban elnézést kért az iszlamista szervezettől minden rosszért, amit ellenük elkövetett. Ali Modu Sheriff mindezt azért tette, mert a Boko Haram őt és két másik kormányzót – akik már korábban túlestek a bocsánatkérésen – a csoport elleni fellépés támogatásával vádolta.

Más tisztségviselők viszont nem ússzák meg ennyivel: Mustapaha Ba’aleIt, Jere önkormányzati tanácsának elnökét maiduguri otthonában lőtték agyon a szervezethez tartozó fegyveresek. A terrortámadások mára annyira elszaporodtak, hogy nem hogy naponta történik egy, de egy napra akár több is jut – a Sahel Blog megkísérelte június végéig összegyűjteni a Boko Haram-támadásokat, de a csoport aktivitása miatt a lista korántsem teljes.

Ugyan Nigériában nem ismeretlenek a vallási összetűzések, de a Boko Haram által képviselt szélsőséges nézetek egész Nyugat-Afrikában példátlanok. Néhány hasonló szervezet már megpróbálta megvetni a lábát a kontinens e részén, de a megfelelő háttér nélkül – ugyanis a radikalizmushoz kritikusan viszonyuló, hagyományosan mérsékelt muszlimok támogatására nem számíthattak – ez mindeddig sikertelennek bizonyult. Ez alól talán az egyetlen kivételt a Szahara környékén évek óta aggodalomra okot adó al-Kaida az Iszlám Maghreb-ben (AQIM) jelent, akiknek egy csoportját 2007-ben Nigériában tartóztatták le, illetve akik a feltételezések szerint Boko Haram-tagok képzéséért is felelősek.

Hogyan tovább?

Ugyan Goodluck Jonathan elnök eleinte még hajlott a diplomatikus megoldásra, az elmúlt hetek terrorcselekmény-áradata után már nála is betelt a pohár. A hónap elején ígéretet tett arra, hogy a kormány minden rendelkezésére álló jogszerű eszközt meg fog ragadni a Boko Harammal egyszer és mindenkorra történő felszámolására. Az elnök azt is belátta, hogy nem vezet eredményre, ha a kérdés megoldását egyetlen ügynökségre testálja, így széleskörű együttműködésre szólította fel az illetékes hatóságokat.

Ennek fényében úgy néz ki, hogy a mostani krízis alatt nem fog sor kerülni a 2009-es összecsapásokhoz hasonló lépésekre, Jonathan inkább a jutalmazás-büntetés módszerével kíván eredményeket elérni. Így a most elfogott száz szektatagot sem állítják bíróság elé, inkább a tőlük szerezhető információ felhasználására, majd a delikvensek „deradikalizálására” törekszenek.

A júniusban egyeztetett új stratégia ismeretében – valamint a külföldi segítség reményében – Nigéria biztonsági erőinek vezetői optimistán nyilatkoztak, véleményük szerint a Boko Haram legyőzésével hamarosan pont kerülhet az ügy végére. A 2009-es nagy győzelem következményeinek ismeretében viszont egy „majd meglátjuk” valószerűbben írta volna le a szembenálló felek kilátásait.