Felemás kompromisszum: módosult a kisebbségi törvény Ausztriában

Amint arról már januárban is beszámoltunk, az ausztriai kisebbségi törvény – az 1976-os népcsoporttörvény – számottevő módosítás előtt áll. Ennek egyik első állomása az ún.  helységnévtábla-kompromisszum bekerülése a törvénybe, amely módosítást szerdán fogadott el az osztrák parlament. A nemzeti kisebbségek képviselői azonban nem elégedettek az elért eredményekkel

A módosítás helye

A szerdán elfogadott módosítás hosszú vita és tárgyalás eredménye, a kisebbségi törvény módosítása ugyanis a 90-es évek óta napirenden van. A módosítás szükségességét az 1976. évi népcsoporttörvénnyel kapcsolatos elégedetlenség okozta: a Ausztriai Magyar Kutatóintézet 2010-es felmérése alapján a magyar kisebbség tagjainak 11%-a elégedetlen, 64%-a pedig csak részben volt elégedett az akkor hatályos szabályozással.

A kisebbségi jogok csorbulása a 2000-es években a Szabadság Párt (FPÖ) kormánypárti pozíciójához, illetve Jörg Haidernek, az FPÖ elnökének Karintia tartománybeli kormányzóságához köthető. Haider nevéhez fűződik a karintiai kisebbségi jogok csökkentése, amely leginkább a számottevő szlovén kisebbség ellen irányult.

A mostani módosítás tehát két nyomós okból is elengedhetetlen volt: egyrészt a népcsoporttörvény nem szabályozta részletekbe menően a kisebbségek jogait, másrészt — éppen ebből kifolyólag — a kisebbségi jogok kiszolgáltatottá váltak a mindenkori kormány szándékainak, ami a 2000-es években a nyelvi jogok válságát okozta.

Mi változik?

A módosítás központi eleme, hogy 164 dél-karintiai településen írja elő kétnyelvű, szlovén-német helységnévtáblák és más “hivatalos útjelzők” használatát. Ez kétszer több, mint ahány településen jelenleg használnak kétnyelvű táblákat. Egyúttal alkotmányos erejű törvény rangjára emelték ezt és a szlovén, a horvát, valamint a magyar népcsoportok hivatalos nyelvhasználatára vonatkozó szabályozást – írja az MTI.

Noha Karintiában az egyes településekről név szerint, egyenként egyeztettek, a megoldás a gyakorlatban 17,5 százalék feletti kisebbségi lakosság mellett ír elő kétnyelvű táblákat. Erre az irányszámra a törvény indoklása is utal. A 17,5 százalék félúton áll az eddigi népcsoport-törvényben szereplő 25 százalékos küszöb és az osztrák alkotmánybíróság korábbi egyedi ítéleteiben irányadónak tekintett tíz százalék között. A törvényben szerepel az is, hogy az új szabályozás nem vezethet már meglévő táblák eltávolításához. A jogszabály vonatkozik a burgenlandi horvát, szlovén és magyar feliratokra is. Magyar helységnévtáblákat továbbra is négy településen – Felsőpulyán (Oberpullendorf), Őriszigeten (Siget in der Wart), Felsőőrön (Oberwart) és Alsóőrön (Unterwart) – ír elő.

Az új törvény kiköti azt is, hogy a feliratoknak formailag és méretükben megegyezőknek kell lenniük. Ennek a kitételnek a hátterében az áll, hogy a 2000-es évek közepén Jörg Haider akkori tartományi kormányfő megpróbálta megkerülni az alkotmánybírósági ítéleteket azzal, hogy a szlovén feliratokat csak kis kiegészítő táblákon engedte elhelyezni. Ezt az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette.

Elégedetlen kisebbségek

Az új törvény kompromisszumot jelent a karintiai tartományi vezetés korábbi elutasító álláspontja és a szlovén kisebbségi szervezetek követelése között, ezért történelmi jelentőségűként emlegetik. Több kisebbségi szervezet, köztük magyar egyesületek ugyanakkor nem teljesen elégedettek vele. Szlovénia nagykövete a parlamentben az osztrák sajtónak kijelentette, a módosítás “helyes irányba tett lépés”, de nem jelentheti egy folyamat végét.

Az új törvény politikai megállapodáson alapul, amelyet a karintiai, az osztrák szövetségi kormány és a helyi szlovén kisebbségi szervezetek írták alá áprilisban. A törvényjavaslat szövegét azonban az utóbbiak egyike, a Karintiai Szlovénok Tanácsa elutasítja. Úgy látják, hogy a javaslat több ponton is visszalépés a memorandumhoz képest. A szöveg egyes elemeit burgenlandi szlovén, valamint horvát és magyar kisebbségi egyesületek is bírálták, és leginkább azt nehezményezték, hogy velük nem egyeztettek arról, noha őket is érinti.

Josef Ostermayer, a memorandumot a kormány részéről aláíró államtitkár a múlt héten vitatta, hogy nem egyeztettek minden érintett szervezettel. Kiemelte, a törvény értelmező részében az is szerepel, hogy nem teremthet az eddiginél hátrányosabb feltételeket. Hangsúlyozta azt is, hogy folyamatban van a kisebbségekről szóló törvény egy másik módosítása is.

Az ausztriai magyarság a huszonnegyedik órában

A magyar kisebbség képviselői a többi kisebbségi szervezettel egyetemben úgy vélik: a törvény-módosítás bár komoly eredményeket jelent, bizonyos rendelkezései visszalépést jelentenek. Deák Ernő – még a javaslat elfogadása előtt – MTI-nek nyilatkozva azt hangsúlyozta, hogy az érintett területeken nem csak a települések nevét, de a középületek és közterületek elnevezését is két nyelven kellene feltüntetni. Az ausztriai magyar kisebbség nyelvi asszimilációja nagyon előrehaladott – mondta. “A huszonnegyedik órában vagyunk” – fogalmazott. Hozzátette, továbbra is érdeklődéssel várják egy másik, az úgynevezett népcsoport-törvényt érintő törvénymódosítási folyamat eredményét

Válent Viktória- MTI

Friss hírek

Célegyenesben a veszteséges Air India privatizációja

Az indiai kormányzat még a koronavírus-járvány előtt jelentette be, hogy teljes egészében megválna az Air India légitársaságtól, amely már a vírusválság előtt is jelentős adósságot halmozott fel. Korábban a tulajdonrész felének értékesítésével próbálkoztak, de akkor nem akadt egyetlen ajánlattevő sem.

Read More »