Szigorodó határellenőrzés Dániában, avagy volt egyszer egy Schengen

Annak ellenére, hogy a dánok május 10-i előzetes egyeztetés nélküli bejelentését követően az Európai Unió határozott nemtetszését fejezte ki, a dán parlament pénzügyi bizottsága 2011. július 1-jén elfogadta a Németország és Svédország irányába történő szigorított határellenőrzésről szóló javaslatot. Az schengeni térség vívmányait felfüggesztő intézkedést Koppenhága azzal indokolta, hogy meg kell fékezni a határellenőrzés hiányából adódó határon átnyúló bűnözés, fegyvercsempészet és emberkereskedelem egyre nagyobb gondot jelentő terjedését.

A dán határokat 2011. július 5.-től erősítik meg, amelynek keretében 50 új határőr munkájának segítségével kezdik meg a fokozottabb ellenőrzést a határátkelőhelyeken és mindezen kívül a következő évtől 48 további hatósági személy lesz szolgálatban.

Koppenhágában a határellenőrzés kibővítéséről szóló tervezetet a dán konzervatív-liberális kormány a jobboldali populista Dán Néppárt nyomására fogadtatta el, a Lars Lřkke Rasmussen által vezetett kisebbségi kormány ugyanis rászorul a szélsőséges nézeteket valló Dán Néppárt támogatására. A miniszterelnök, akinek szem előtt kell tartania a közelgő választásokat, végülis sikerrel járt, és a Folketing pénzügyi bizottsága a javaslatot 9-8 arányban elfogadta. A kormányfő a csomag szükségességét a médiának a határon átnyúló bűnözés és a migráció terjedésével indokolta.

A kormánypárton belüli tagok és ellenzéki pártok képviselői is kritizálják a Dán Néppárt erős szerepét a nyomásgyakorlásban, különösképpen, miután a túlzott nacionalizmussal vádolt Dán Néppárt kihasználta ezen vita lehetőségét arra, hogy fölrója a szomszédos Németországnak náci múltját. Ilyen viszonyok között az ellenzék könnyen élhet azzal a lehetőséggel, hogy az élesen bírált javaslat visszavonásának ígéretével kampányol a bő négy hónapon belüli parlamenti választásokon.

Az Európai Unió ellenzi leginkább az intézkedést. Cecilia Malmström az Európai Bizottság bel-és igazságügyi biztosa azt nyilatkozta, hogy az Európai Bizottság hivatalosan ki fogja vizsgálni az ügyet, mert a közösség álláspontja szerint a dán intézkedés aláássa a schengeni rendszert.

Az érintett Németország és Svédország is szembeszáll az őket hátrányosan érintő változtatásokkal. Németország bel-és igazságügyi minisztere, Sabine Leutheusser-Schnarrenberger adott leginkább hangot negatív véleményének: „számítok arra, hogy az Európai Bizottság őrködik az Unió közösségi vívmányai felett és megfelelően kivizsgálja, hogy a dán határozat teljes mértékben összeegyeztethető-e a schengeni előírásokkal és az uniós alapszerződéssel”. Peter Harry Carstensen a Dániával határos, legészakibb német szövetségi tartomány, Schleswig-Holstein miniszterelnöke gazdasági szempontból bírálta a kérdést, szerinte a személyforgalom és külkereskedelmi forgalom növekedéséhez nyitott határok kellenek.

Birgitta Ohlsson, Svédország uniós ügyekért felelős minisztere már korábban is kritikát fogalmazott meg a rendelkezéssel kapcsolatban. Carl Bildt svéd külügyminiszter sajtótitkárán keresztül azt a diplomatikus választ adta a dán-svéd határokat feszegető kérdésre, hogy kivárja az Európai Bizottság felülvizsgálatát, mielőtt kommentálná az ügyet.

Hans Engell, Dánia korábbi igazságügyi- és védelmi minisztere ezúttal politikai kommentátori szerepében nyilatkozta, hogy a határ-kérdés kikerült a parlament irányítása alól, a viszályoktól nem mentes ügyet nem sikerült probléma mentesen kezelni. „Ezzel csökkentették esélyüket a közelgő választásokon”–véli Engell.

Az intézkedést kritizálók lassú, vontatott határellenőrzés, útlevélkényszer és visszaállított határok ijesztő jövőbeli képét is felvázolták, mint lehetséges szcenáriót. A dán kormány azonban határozottan kiemelte, hogy nem célja sem felbontani a schengeni szerződést, sem ismételten bevezetni egy állandó határellenőrzést. Lene Espersen, Dánia külügyminisztere kiállt az intézkedési program mellett és úgy nyilatkozott, hogy az egyetlen cél, ami motiválja a kormányt, az illegális áruk és drogok Dániába való áramlásának megakadályozása, nem pedig az emberek életének megnehezítése.

Epresi Judit

Friss hírek

Célegyenesben a veszteséges Air India privatizációja

Az indiai kormányzat még a koronavírus-járvány előtt jelentette be, hogy teljes egészében megválna az Air India légitársaságtól, amely már a vírusválság előtt is jelentős adósságot halmozott fel. Korábban a tulajdonrész felének értékesítésével próbálkoztak, de akkor nem akadt egyetlen ajánlattevő sem.

Read More »