Német hitelezők húznák ki a csávából Görögországot?

Angela Merkel és Nicholas Sarkozy igyezkeztek egyetértést mutatni a nyilvánosság előtt pénteki találkozójuk után az euró és Görögország megmentése kapcsán. Az athéni kilábalás ügyében azonban nem lesz egyszerű olyan megoldást találni, amely mindenki számára elfogadható – de a német kormány legalább saját berkein belül el tudta fogadtatni terveit, miszerint magánhitelezőket vonna be a görög helyzet stabilizálásába. A helyzet ettől nem válik egyszerűbbé: egyelőre sem az Európai Központi Bank, sem az Európai Bizottság nem támogatja a német koncepciót és a többi tagország sem lelkesedik a Merkel-kormány terveiért.

Abban feltehetőleg Németországban is a legtöbben egyetértenek, hogy el kell kerülni a görög államcsődöt, hiszen a dél-európai ország bedőlése beláthatalan következményekkel bírna az egész eurótérségre és a többi uniós tagállamra is. A megoldás útjában azonban már élesen eltérnek a vélemények, bár a szakemberek és politikusok lassan valószínűleg kezdik belátni azt, hogy a legkevésébé rossz megoldást kell választani. Németország, mint az Európai Unió legerősebb gazdasága számára a kérdés talán még nehezebb, hiszen Görögország bukása és ennek az euróra kifejtett hatásai akár alapjaiban rengethetnék meg Németország a válságból éppen kilábalt gazdaságát.

Berlin számára tehát létfontosságú kérdés az euró válságának mihamarabbi megoldása – ezért is állhatott elő a német kormány azzal az ötlettel, hogy Görögország megmentésének érdekében magánhitelezők részvételére is szükség van. Hosszas tárgyalások után múlt pénteken sikerült dönteni arról a parlamenti határozati indítványról, amely alapján lehetőség van további milliárdok kifizetésére Görögország megsegítésének érdekében – az indítvány azonban feltételekhez – többek között a magánhitelezők hozzájárulásához – köti a mentőcsomagot. A döntést éles viták előzték meg, ugyanis nemcsak az ellenzék és a kormány, hanem a kereszténydemokrata-liberális koalíción belül sem volt egyetértés Görögország megsegítésével kapcsolatban. A megegyezés és döntéshozatal után sem lesz azonban egyszerű a német kormány helyzete, hiszen a többi EMU-taggal is meg kell egyezni, ráadásul az Európai Központi Bank és Európai Bizottság sem támogatja a német tervet.

A pénteki német-francia csúcson is téma volt a csomag

A várakozásokkal ellentétben nagy volt a nyilvánosság előtti egyetértés Angela Merkel és Nicholas Sarkozy között a két kormányfő közös pénteki sajtótájékoztatóján. Annak ellenére is, hogy a francia kormány nem támogatja Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter tervét, miszerint hét évvel meg kellene hoszzabítani a görög állampapírok futamidejét. A francia-német tengely egyetértésére a nyilvánosság előtt szükség van, hiszen a két nagy ország közötti feszültségek tovább fokozthatják a piacok bizonytalanságát. Hogy a két vezető közötti állítolagos összhang mennyire fogja megnyugtatni a piacokat, arra természetesen egyelőre nehéz választ adni. A francia államelnök szerint „áttörés történt” a Görögország számára nyújtandó mentőcsomagok ügyében. Nicolas Sarkozy és Merkel beszélgetésük után hangsúlyozták, hogy mindkét ország törekszik a második görög mentőcsomaggal kapcsolatos gyors döntésre, amelynek során az Európai Központi Bankot is szorosan bevonnák. A két vezető emellett azt is kiemelte, hogy a magánhitelezők önkéntes részvételére is csak az EKB beleegyezésével kerülhet sor. A döntéshozatal során emellett Merkel és Sarkozy szerint a „trojka” két másik tagjával, az Európai Bizottsággal és az Nemzetközi Valutaalappal is szoros együttműködésre van szükség.

Annak ellenére, hogy kiszivárgott információk szerint a német kormány a végleges döntést szeptemberig kívánta kitolni, Merkel hangsúlyozta, hogy Görögország és az euró-zóna problémáit mielőbb meg kell oldani: „Minél gyorsabban, annál jobb” – nyilatkozta a kancellár. Németország és Franciaország határozottak abban, hogy az eurót fenn kell tartani és támogatni kell – a két vezető emellett azonban hangsúlyozta, hogy Görögországnak be kell tartania kötelezettségeit. Azt viszont még nem tudjuk, van-e lehetőség a gyors megegyezésre, még annak ellenére sem, hogy Merkel már engedett: a Sarkozy-vel folytatott tárgyalások után hangsúlyozta, hogy a magánhitelezők részvétele önkéntes alapon is működhet.  Mivel azonban nem csak Franciaország és Németország egyetértésére van szükség, a végleges döntés még jó ideig elhúzódhat.

Németországban már átment a mentőcsomag

A német kormány mindenesetre annyiban sikerrel járt, hogy sikerült elfogadtatnia terveit a kereszténydemokrata-liberális koalícióval. A CDU/CSU-FDP koalíció tagjai ugyanis fenntartásaik ellenére szavazták meg az újabb görög mentőcsomagot lehetővé tévő határozati indítványt, amelyhez a szavazás előtt Wolfgang Schäuble (CDU) pénzügyminiszter kérte a képviselők támogatását. Schäuble javaslata szerint Görögország esetében „puha” adósság-átütemezésére valamint egy második mentőcsomagra van szükség. Amennyiben ugyanis Athén nem kap további segítséget, fennáll „Görögország fizetésképtelenségének akut veszélye”, amely súlyosan veszélyezteti a teljes euró-zónát és a globális fejlődést – hangsúlyozta a pénzügyminiszter a szavazás előtt. Németországnak, mint Európa gazdaságilag legsikeresebb országának származnak a legnagyobb előnyei a közös valutából, ezért Németország az, aki a legnagyobb felelősséggel bír Európáért – folytatta a miniszter. 

A kereszténydemokrata párt frakciójának néhány tagja az indítvány ellen szavazott, véleményük szerint ugyanis újabb pénzügyi támogatás helyett olyan lépésekre lenne szükség, amely a görög államadóság megfelezését tenné lehetővé. A koalíció a további pénzügyi támogatás megadását feltételekhez köti: a CDU/CSU és az FDP egy második mentőcsomagban magánbefektetők, bankok, nyugdíjalapok és bizotsítók részvételét és a görög kormány szigorú privatizációs – és reformirányvonalát követelik.  Az indítvány továbbá tartalmazza az IMF jövőbeni részvállalásának követelését is, valamint görög kormány megszorító programjainak rendszeres és részletes ellenőrzését.

A liberálisok soraiból a volt gazdasági miniszter, most frakcióvezető Rainer Brüderle biztosította támogatásáról a pénzügyminisztert. Brüderle szerint Schäuble „józanul és korrekten” vázolta a helyzetet.  A frakcióvezető egy későbbi nyilatkozatában kifejtette, hogy a görög államadósság csökkentését jelenleg túl korainak tartja, annak ellenére, hogy ez a lépés valószínűleg elkerülhetetlen lesz: „Át kell gondolni, hogy hogyan kerülhet sor erre. Abban az esetben, ha most tennénk meg ezt a lépést, az ellenőrizetlen államcsődhöz vezetne. Ebben semmi tapasztalatunk nincs. Nincsen csődeljárási törvényünk az államokkal kapcsolatban”. A liberálisok egyik pénzügyi szakembere egy újabb mentőcsomagról való elhamarkodott döntés következményeire hívta fel a figyelmet a Handelsblatt Online-nak adott nyilatkozatában: „Jó, ha a pénzügyminiszterek most nem gyorstüzeléssel reagálnak, arra van szükség, hogy a következő hetekben valóban tervet készítsenek elő az adósság átrendezésére”.

Az ellenzék persze nem volt boldog…

A német ellenzék nem támogatta a javaslatot, miután átláthatatlan döntéselőkészítéssel, nem egyértelmű irányvonallal és felelőtlenséggel vádolta a kormányt. A szociáldemokraták frakcióvezetője, Frank-Walter Steinmeier hangsúlyozta: annak ellenére, hogy Schäuble a válság megoldásának helyes útját javasolja, a koalíció krízismenedzsmentje kérdéses. Steinmeier véleménye szerint a kormányfrakción belül túl kevesen vannak, akik kiállnak az európai ügy mellett, ráadásul elmulasztották azt is, hogy az emberek számára világossá tegyék, milyen fontos a válság megoldása Németország számára is.

Steinmeier emellett nehezményezte, hogy a kormány háromhavonta határoz olyan dolgokról, amelyeket előzetesen elutasított. A bírálat ellenére azonban pártja támogatja a magánbefektetők részvételét a válság megoldásában – folytatta a frakcióvezető. Steinmeier egy későbbi nyilatkozatában a kormányt már azzal vádolta, hogy „lényeges részfelelőssége van abban, hogy a meggyőző megoldást nem sikerült még megtalálni”.  Steinmeier szerint a kancellár legkicsinyítette a problémákat és a frakció hangulata után ment, ahelyett, hogy szakszerű megoldásokat keresett volna, ezért „az európai mentőcsomagok ezáltal a szükségesnél költségesebbekké váltak”. A szociáldemokrata politikus szerint európai pénzpiaci adóra van szükség annak érdekében, hogy a szükséges befektetésekhez rendelkezésre álljon az anyagi keret. A Zöldek Görögország adósságnak „kemény” átütemezését tartanák jó megoldásnak, a párt a pénzügyminiszter adóságok időbeni elnyújtásával kapcsolatos javaslatával ellentétben az adóságok részleges átvállalalását támogatná.

Mi jön most? Lapozzon, és ismerje meg a német érdekeket!

Mégis kimaradnak a német cégek?

A parlamenti határozattal a német kormány az európai partnerekkel és az IMF-fel folytatott tárgyalások során nyomatékosítani tudja követeléseit, az azonban korántsem biztos, hogy végül sor kerül-e majd a magánbefektetők részvételére, miután az Európai Központi Bank és – az Európai Bizottság szerint – a tagországok többsége sem támogatja a német javasalatot.

Schäuble a parlamenti döntéshozatal előtt levelet írt az euró-zóna többi pénzügyminiszterének, amelyre az EKB és az EB is tiltakozással válaszolt. Annak ellenére ugyanis, hogy az alapokban, miszerint szükség van a magánhitelezők részvéltelére, egyetértés van – annak mikéntjéről azonban hevesen eltérnek egymástól a vélemények. A német törekvés szerint a görög állampapírokat lejártuk előtt új, hétéves lejáratú kötvényekre kellene cserélniük a hitelezőknek – az EKB és más euró-országok szerint azonban a magánbefektetőket csak arról kellene meggyőzni, hogy önkéntesen fektessék be a lejáró görög állampapírokból származó nyereségüket újakba. Az EKB szerint ugyanis a magánbefektetők részvétele az új mentőcsomagban, amely nem teljesen önkéntes, veszélyeket rejt magában. Az EKB és egyes hitelminősítők szerint Schäuble követelése a futamidők hétéves meghosszabítása iránt gyakorlatilag a fizetésképtelenséget jelentené – raádásul, amennyiben a kötvények nagyvolumenű cseréjére kerülne sor, a hitelminősítők arra következtetnének, hogy a csere nem volt önkéntes.

A hitelezők esetében természetesen kérdéses a csere önkéntessége, hiszen az „üzlet” a jelenlegi helyzetet tekintve több kockázatot rejt magában, mint lehetőséget. Németországban több olyan bank is van, amely vagy teljes egészében vagy részben a német állam tulajdona – ezek esetében a kormány közvetelen illetve részleges befolyással bír a döntésekre, ami azt jelenti, hogy amennyiben Schäuble javaslatát elfogadnák, gyakorlatilag nem lenne kérdéses „önkéntes” részvételük.

A lényeg az, hogy megússzuk a görög csődöt

Nehezen jósolható meg előre, hogy a német megoldás mihez vezetne, annyi azonban biztos, hogy ez egy olyan opció, amellyel feltehetőleg elkerülhető lenne a görög államcsőd. Kérdéses persze, hogy a többi tagállam hajlandó lesz-e olyan kompromisszumot kötni, amelyben még a németek is benne vannak – hiszen azzal, hogy a német befektetők tetemes tulajdonra tennének szert Görögországban, nemcsak kockázatot vásárolnának, hanem esetleg hosszútávú lehetőségeket is. Nyilvánvaló, hogy – rövidtávon – biztos veszteségről van szó abban az esetben is, ha a vállalati befektetők tulajdonrészre tesznek szert, az azonban szinte biztosra vehető, hogy Görögország csődje vagy az euró-zóna szétesése sokkal nagyobb költséggel és veszteséggel járna. Amennyiben Németország „előre elvinné a balhét” olyan lehetőségekhez is jutna, amelyekből a többi tagállam nem biztos, hogy szeretne kimaradni. A német hitelezők, főként bankok jelenleg nincsnek olyan helyzetben, hogy maguk erejéből vásároljanak fel görög eszközöket, tulajdonokat – végső soron a német állam hitelezne kedvezményesen a német bankoknak, és ezáltal Görögországnak. Miután hivatalosan nem a német állam segíteni ki a bajból Athént és teremtene magának ezáltal lehetőségeket, akár el is tudná kerülni azoknak a nyílt feszültségeknek egy részét, amelyek a többi tagállamal keletkeznének.