Minden eddigi elképzelésnél drágább lehet az államcsőd

Gyűjtögethetik a muníciót a görög csőd ellen fellépők, egy az Európai Bizottságban köröző dokumentum alapján. A tegnapi pénzügyminiszteri találkozón gyakorlatilag annyiban sikerült megegyezni, hogy júliusra csúszik a görögök második csomagja, és nagy valószínűséggel „a haircut” megoldás, vagyis a kötvények névértékének csökkentése elkerülhetetlen lesz.

Legalábbis a németek ezt a forgatókönyvet erőltetik.

Ezzel szemben viszont a Financial Times értesülése szerint az EB egyik belső dokumentuma azt latolgatja, hogy ha a görög adósság átstrukturálására kerülne sor, amit a piac és a hitelminősítők esetleg csődként értelmeznének, abban az esetben az EKB valószínűleg nem fogja tudni fedezetként elfogadni a görög állampapírokat, ami miatt könnyen kiszáradhat a görög hitelintézetek forrásszerzése.

Ez pedig újabb költségeket róhat az európai partnerországokra, a dokumentum által hivatkozott számítások szerint legalább még egy 20 milliárd eurós banki feltőkésítésre kerülhetne sor ebben az esetben.

Ezt az érvet többen rögtön úgy kommentálták, hogy a német pénzügyminiszter által támogatott terv, miszerint a görög adósságelemek futamidejét átlag 7 évvel meghosszabbítanák, amibe önkéntes alapon a magánbefektetőket is bevonnák (például úgy, hogy a lejáró hiteleket a görög állampapírpiacon újítanák meg) valójában nem fog sikerrel járni, sőt ennek másodlagos költségei nagyobbak lehetnek, mint az egész kimentés haszna.

Mario Draghi, az EKB kormányzótanácsának tagja, leendő EKB elnök szerint például egy görög csőd költségei olyan magasra rúgnának, ami rendkívüli helyzetbe hozná az EKB-t is. Más vélemények is erre hivatkozva hangsúlyozták, hogy ha a görög adósságot ilyen mód próbálják csökkenteni, ami növelheti a csőd kockázatát, akkor az egész görög gazdaság finanszírozását át kellhet vállalnia az uniónak, ami nem lenne olcsó mulatság.