Szigorítanák a csalás elleni szabályokat

A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés az Európai Unió egyik kiemelkedően fontos, dinamikusan fejlődő politikai területe. Az Uniónak lefektetett célja, hogy a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén biztosítsa a polgárok magas szintű biztonságát egy olyan térségben, amely a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapul.

2008-ban az európai tagállamok között létrejött az Európai bűnügyi együttműködés, melynek keretén belül most az EU tovább szigorítaná a csalás elleni szabályozást és a megelőzést, mivel tapasztalatuk szerint gyakran élnek vissza az Unió által nyújtott egyes támogatások összegeivel.

Csak 2009-ben 280 millió euróval kapcsolatban merült fel a csalás gyanúja az uniós alapokat érintően, az EU azonban határozottan fel kíván lépni az ellen, hogy az adófizetők pénzét rossz célokra használják fel.

Minderről Viviane Reding, a jogérvényesülésért felelős biztos fejtette ki álláspontját, meghatározva a csalás elleni intézkedés legújabb irányait is. Az új intézkedéseket a Lisszaboni Szerződés teszi lehetővé, amely bővítette az Unió csalás elleni küzdelemmel kapcsolatos lehetőségeit.

A csalás elleni fellépés érdekében az ügyészek és a bírák munkáját segítené a Bizottság az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő csalások elleni küzdelemben.

Ennek keretében erősítenék a büntető anyagi jog érvényesülését; ezt egyrészt az egyes bűncselekmények (például sikkasztás, hatáskörrel való visszaélés) egyértelműbb, világosabb és pontosabb meghatározása révén kívánják elérni, másrészt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Eurojust (az EU igazságügyi együttműködést szolgáló szerve) megerősítésével.

Az EU az új szabályozás keretében ezenfelül vizsgálja, hogy milyen módon alkalmazhatná szakosított Európai Ügyészség az uniós pénzeszközökkel történő csalás és az azokkal való visszaélés elleni közös szabályokat.

A Bizottság az új szabályozás legfontosabb elemének az adófizetők pénzének védelmét tekinti, ugyanis, ahogy azt már a fentiekben is említettük az uniós tőkével történt gyakori visszaélések határozottabb fellépést követeltek. A Bizottság álláspontja szerint az adófizetők bizalma a legfontosabb annak tekintetében, hogy az uniós pénzeszközöket csak az EU-döntéshozók által jóváhagyott szakpolitikák végrehajtására használják fel.

A jelenlegi szabályozásban nem mindig áll rendelkezésre megfelelő és elégséges eszköz ahhoz, hogy megállapítsák és megelőzzék az uniós pénzekkel való visszaélést, gondolva itt például a tagállamok a kérdést érintő eltérő szabályozására, különös tekintettel a csalás szankcionálására. Ilyen akadályt képez például az eljárásokra, a bűncselekményekre és a büntetésekre vonatkozó, tagállamonként eltérő szabályozás, ami hátráltatja a csalás elleni tagállamközi vizsgálatokat és a büntetőeljárásokat.

A tagállamok szabályozásának összehangolása érdekében a Bizottság szükségesnek tartja egy egységes jogszabályi háttér kialakítását. Kérdés azonban, hogy a tagállami hatáskörben lévő részletszabályok, tekintettel a tagállami különbözőségekre ténylegesen egységesíthetőek e és legfőképpen, hogy ahhoz az adott tagállamok mennyiben járulnak hozzá.