Szeptemberben dönt az Európai Tanács a schengeni övezet bővítéséről

Ma, június 9-én szeptemberre halasztották az EU belügyminiszterei a schengeni övezet kibővítéséről szóló döntést, annak ellenére, hogy ma az Európai Tanács, tegnap pedig az EP is nagy többséggel megszavazta Románia és Bulgária felkészültségét, valamint a magyar elnökség is prioritásként kezelte a kérdést.

„Reményeink szerint a lengyel elnökség alatt lehetőség van a továbblépésre” – jelentette ki Pintér Sándor belügyminiszter, az ülés elnöke a tanácskozás közben tartott sajtóértekezleten. Újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy a bolgár és román felvétel utolsó ellenzőjének, Hollandiának sincsen már fenntartása. „Hollandia is elfogadta a tanácsi következtetést, gyakorlatilag jelen pillanatban nincs konkrét ellenzője a kérdésnek” – mondta Pintér.

Korábban hat ország, Franciaország, Németország, Finnország, Svédország, Hollandia és Belgium is ellenezte Bulgária és Románia schengeni csatlakozását annak ellenére, hogy a két ország teljesítette a határok nélküli övezetbe belépés összes technikai kritériumát.

AzEU igazságügyi- és belügyminisztereinek mai Luxemburgban tartott tanácskozásán is napirendre került a schengeni kérdés, a miniszterek megállapították, hogy Bulgária és Románia megfelelően felkészült a schengeni joganyag alkalmazására, ezzel lezárult a két ország felkészültségének ellenőrzése. A dokumentum szerint a Tanács visszatér a csatlakozásról (határnyitásról) szóló döntés meghozatalára a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2011 szeptemberében.

Tegnap, június 8-án az Európai Parlament is nagy többséggel, 487-77 arányban, 29 tartózkodással megszavazta a két ország schengeni csatlakozását.

Párizs több nyilatkozatban is nyilvánvalóvá tette, hogy egyértelműen feltételnek tekinti a két ország schengeni csatlakozásához a korrupció és a szervezett bűnözés ellenes harcot, egyesek ugyanis attól is félnek, hogy ha Bulgária is belép a schengeni övezetbe, a bizalmas és titkos adatbázisokhoz akár a maffia is hozzáférhetne a kelet-európai országban.

A schengeni bővítést ellenző hat ország azonban a konkrét csatlakozás ellen azzal érvel, hogy meg kellene várni, hogy az Európai Bizottság a két új tagállam számára kivételesen felállított Együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében kedvező jelentést adjon Romániáról és Bulgáriáról. A mechanizmus célja ugyanis éppen az, hogy segítse a két EU-s újoncot, hogy minél előbb alkalmazkodni tudjanak az EU-s normákhoz, de a legutóbbi februári jelentés szerint a románoknak és a bolgároknak még többet kellene tennie azért, hogy megreformálják az igazságszolgáltatást és leszámoljanak a szervezett bűnözéssel.

Az Európai Parlament és a Bizottság szerint az Együttműködési és ellenőrzési mechanizmus nincs kapcsolatban a schengeni bővítéssel, diplomáciai források szerint azonban a francia-olasz javaslat a schengeni rendszer reformjára szintén alkalmatlanná teszi az időpontot a bővítésre.

Bulgária és Románia következő értékelése a mechanizmus keretében szeptemberre várható, így a schengeni bővítés szeptemberi újratárgyalásával a következő jelentés után vennék csak ismét napirendre az ügyet a miniszterek a Tanácsban – immár a lengyel elnökség ideje alatt.

A német DPA hírügynökség azonban egy névtelen EU-s forrásra hivatkozva azt írja, hogy bár politikailag lehet, hogy engedélyezni fogják a két ország schengeni csatlakozását szeptemberben, 2012 tavasza előtt nem valószínű, hogy valóban részei lehetnek az övezetnek, a bővítést ellenző Nicolas Sarkozy francia elnök ugyanis a 2012 májusi elnökválasztás előtt nem valószínű, hogy belemenne a határnyitásba.

Romániában és Bulgáriában azonban komoly belpolitikai gondokat okozhat a schengeni csatlakozás elhalasztása, mert mindkét ország kormánya elsőszámú céljának tekintette a határmentes övezetbe lépést még 2011 vége előtt, de ez volt a magyar uniós soros elnökség egyik legfontosabb célja is, amely azonban már szinte biztos, hogy nem valósul meg.

Pintér Sándor belügyminiszter a Bel- és Igazságügyi Tanács ülése előtt egy interjúban azt mondta, hogy bár a magyar elnökség hangsúlyozta, hogy menet közben nem szabad változtatni a szabályokon, és új feltételek állítása méltánytalan a két tagjelölttel szemben, a csatlakozás kimondása egyhangúságot igényelt volna, ennek a döntésnek pedig a tagállamok maradéktalan bizalmát kell tükröznie. „Reméljük, az általunk elvégzett munka és a két ország erőfeszítései biztosítani fogják a 2011-es belépést” – mondta Pintér.

Hozzátette, „minden tagállam elfogadja, hogy a két ország technikailag felkészült, az értékeléseket a két tagállam sikeresen lezárta. Ezért tanácsi következtetések elfogadására fog sor kerülni a Bel- és Igazságügyi Tanács mostani ülésén, amely az utolsó a magyar elnökség alatt. Ebben a dokumentumban az elnökség szándéka szerint kimondjuk azt is, hogy a kérdésre – a döntés meghozatalának céljával – vissza kell térni minél előbb, lehetőleg még szeptember végéig.”

Magyarországnak a Tanács soros elnökeként egyik kiemelt prioritása volt, hogy elérje Bulgáriának és Romániának a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez való csatlakozását. Erre eredetileg márciusban kerülhetett volna sor, de a magyar elnökség startja előtt, 2010 novemberében négy tagállam (Franciaország, Németország, Hollandia és Finnország) fenntartásokat jelentett be. Ebben a helyzetben a magyar elnökség a politikai kompromisszum kialakítására törekedett. Június végéig legalább arról igyekezett megegyezést elérni, hogy mikor hozzák meg a politikai döntést a végleges határnyitásról.