A tagállamok vonakodnak kiadni a kezükből a schengeni irányítást

Az uniós tagállamok egyelőre nem vevők arra a bizottsági javaslatra, amely szerint a Schengen-övezet irányítását át kellene vennie a testületnek, és a belső határellenőrzés átmeneti bevezetésére külön mechanizmust kellene kidolgozni – legalábbis ez derül ki az uniós belügyminiszterek luxemburgi ülésén elfogadott közleményből.

Tanácsi következtetéseket fogadtak el az uniós tagországok az Európai Bizottság által május 4-én előterjesztett komplex bevándorlási csomagról. A testület hat előterjesztést is tett az észak-afrikai menekültek által okozott migrációs problémák megoldására, ezek között az EU határőrizeti ügynökségének a megerősítését, a vízumpolitika újragondolását, és a schengeni irányítás EU-keretek közé terelését.

Utóbbi kapcsán az Európai Bizottság felvetette, hogy a kormányközi keretek között működő schengeni rendszerben a tagállamok lényegében magukat értékelik, nincs érdemi európai uniós kontroll felettük. A testület elképzelései szerint a schengeni tagjelöltek felkészültségét a Bizottságnak kellene vizsgálnia, nem pedig a tagállamok képviselőiből álló értékelési csoportnak (Sch-Eval).

Ugyancsak a brüsszeli elképzelések között szerepel egy olyan mechanizmus létrehozása, amely azt szabályozná, hogy milyen feltételek teljesülése esetén állíthatná vissza egy övezeti tagállam az ellenőrzést a belső határain.

A miniszterek egyelőre szűkszavúan reagáltak a javaslatokra. A csütörtöki luxembourgi ülésük közben kiadott közleményben mindössze annyit írnak, hogy üdvözlik a Bizottság erőfeszítéseit a schengeni rendszer fejlesztésére. Ettől függetlenül viszont megjegyzik, hogy a tagállamok közötti kölcsönös a rendszer működésének alapja, ráadásul „kizárólag a tagországok a felelősek a schengeni joganyag alkalmazásáért”.

Cecilia Malmström belügyi EU-biztos ezzel kapcsolatban a BruxInfónak azt mondta, a záróközlemény szövege nem véletlenül ilyen általános, szerinte ugyanis a tagállamoknak csak egy része vonakodik átengedni a Schengen-övezet működtetését a Bizottságnak, egyes tagországok kifejezetten támogatnák ezt. A svéd politikus hozzátette, ezzel kapcsolatban még több egyeztetésre lesz szükség.

A tagországok osztják a Bizottság megközelítését, amely szerint a külső határok megerősített védelme mellett elő kell segíteni a legális, azaz munkacélú bevándorlást, amelyből Európa is profitálhat. Leszögezik ugyanakkor, hogy továbbra is a tagállamok maradnak felelősek azért, hogy megállapítsák: hány személyt engednek be a területükre, és hogy milyen szakterületen van munkaerőhiány. Ettől függetlenül az ülésen sikerült előrelépni a Frontex megerősítése ügyében is – jelentette ki Pintér Sándor belügyminiszter.

A belügyminiszterek kijelentették, hogy egyelőre a déli, a keleti, valamint a dél-keleti országokra szeretnének koncentrálni, mint az Európába irányuló bevándorlók lehetséges forrására. Főként az új EU-tagállamok nyomására viszont bekerült a következtetések közé az is, hogy az Európai Unió nem mond le a keleti partnerségről, és szeretné felgyorsítani és megerősíteni a keleti szomszédokkal meglévő együttműködést.

Az egész napos tanácsülés után Pintér Sándor belügyminiszter elmondta, a magyar elnökség összeállított egy kézikönyvet, amely a szervezett bűnözés elleni harccal kapcsolatos legjobb, már bevált módszereket tartalmazza. Ezt is segítségül hívhatják majd a tagországok a bűnüldözés során.

A tárcavezető elmondta, több tagállam is megosztotta a tapasztalatait az elnökséggel, ráadásul az Európai Bizottság és az Europol is adott ötleteket. Pintér Sándor reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ez nem egy végleges könyv lesz, hanem a tagállamok állandóan fejleszteni fogják: a lengyel elnökségtől állítólag már ígéretet is kaptak arra, hogy gondozni fogják a dokumentumot a következő félévben is.

Szóba került az ülésen a Közös Európai Menekültügyi Rendszer is, amelynek 2012-re tervezett kiépítéséig a napokban mutatott be új javaslatokat a Bizottság. Cecilia Malmström belügyi EU-biztos bizakodó volt atekintetben, hogy a jövő év végére elfogadhatják a tagállamok a rendszer kiteljesítéséhez szükséges jogszabályokat.

Ugyancsak megvitatták a miniszterek az uniós vízumliberalizációval kapcsolatos visszaéléseket. Az Európai Bizottság nemrégiben javasolta, hogy a vízummentességet biztosító majdani egyezményeknek legyen része egy olyan úgynevezett felfüggesztési záradék, amely lehetővé tenné, hogy az EU-tagországok átmenetileg visszaállíthassák a vízumkötelezettséget egyes országokkal szemben. Információk szerint főként szerbiai és macedón állampolgárok miatt lehet szükség erre.