Dolgozik a KGB: újabb magyar diplomata-botrány Minszkben

Nagyon a bögyében van Alekszandr Lukasenko belarusz elnöknek a minszki magyar nagykövetség: a korábban szexbotrány miatt visszahívott követségi tanácsos után most a nagykövet feleségét vette célba a posztszovjet ország még ma is KGB névre hallgató titkosszolgálata. A módszerek a Hidegháború legsötétebb napjait idézik, a kérdés pedig az: milyen hatással lehet a kétoldalú kapcsolatokra az utóbbi idők egyre feszültebb légköre.

Nem csoda, hogy az EU-elnökségi feladatokat ellátó külképviselet diplomatái a belarusz kormány célpontjaivá váltak, ugyanis Kontra Ferenc nagykövet szokatlan nyíltsággal állt ki tavaly decemberben a belarusz ellenzék és a tiszta választások mellett. A nagykövet személyesen is részt vett az ellenzéki megmozdulásokon, melyek során – az Euobserver információi szerint – egyszer meg is verték a karhatalmisták. A magyar külügy ekkor kategorikusan tagadott, csak azt ismerték el a Bem-rakparton, hogy a nagykövetet valóban kórházban ápolják. Bármi is történt akkor, a magyar külügy kellő óvatosságot tanúsított, hiszen egy diplomáciai védettséget élvező személy elleni agresszió még a háborús övezetekben is meglehetősen ritka eseménynek számít.

A minszki magyar nagykövetség nem tekint vissza hosszú múltra, a Külügyminisztérium honlapján is olvasható információk szerint a képviselet 2007. december 10-én egy beosztott diplomatával kezdte meg működését, amely 2008. június 3-án alakult nagykövetséggé, és akkor érkezett a Minszk, Platonov utca 1/b alá Kontra Ferenc meghatalmazott magyar nagykövet is. A magyar nagykövet már a friss követség nyitását követően is határozottan kiállt a demokratikus eszmék mellett és bírálta a belarusz vezetést. 2008-ban kijelentette, hogy elvi kérdés, hogy a nagykövetség mellett egy hatalmas EU-s zászló lógjon, bármennyire is nem tetszik az a hatóságoknak.

Kontra Ferenc a nagykövetség működésének elmúlt három évében számos alkalommal megjelent ellenzéki rendezvényeken, és Lukasenkónak minden bizonnyal nem tetsző nyilatkozatokat tett, így a kijelentései ellen a belarusz vezetés többször is szót emelt. 2009-ben a nagykövet kijelentette, hogy az ígéretek ellenére Belaruszban elmarad a liberalizáció és a demokratizálás, és mind az ellenzéket, mind az újságírókat nagy nyomás éri.

Sajnos az a benyomásunk támad, hogy a belarusz hatóságok szavai és cselekedetei nem mindig vágnak össze” – mondta akkor a magyar nagykövet.

A 2010 decemberi belarusz elnökválasztás és az azt elítélő európai uniós reakciók után különösen fontos szerephez jutott a Kontra Ferenc nagykövet által vezetett misszió, amely az EU szeme és füle lett az autoriter országban. A nagykövet rendkívül aktív volt, diplomáciai forrásaink szerint munkájával a frissen felállt Európai Külügyi Szolgálat brüsszeli elemzői is nagyon elégedettek voltak. Ráadásul a nagykövet markánsan állást foglalt az ellenzék mellett is, ami nyilvánvalóan feldühítette a Lukasenko-féle vezetést.

Az Európai Unió élesen elítélte a választásokat, majd lengyel és német vezetéssel igyekezett borsot törni Európa utolsó diktátorának orra alá: Varsóban több tízmillió dollárt gyűjtöttek a belarusz ellenzék részére, majd a külügyminiszter kivételével az egész belarusz felső vezetést újra kitiltották az Európai Unió területéről.

Azt, hogy a belarusz vezetést – élén Alekszandr Lukasenkóval – feldühítette az európai diplomaták aktivitása jelezte már az a tény is, hogy a Minszkbe akkreditált EU-s és amerikai nagykövetségek vezetőit nem hívták meg a posztszovjet államok legnagyobb ünnepére, a Győzelem Napjának május 9-i felidézésére.

„Nem mentünk el az ünnepségre, mert minket >>elfelejtettek<< meghívni” – mondta egy hónapja az eseményekkel kapcsolatban Kontra Ferenc – „Meghívó nélkül pedig természetesen nem jöhettünk, így jeleztünk a belarusz külügyi protokoll felé, hogy mi május 10-én fogunk megemlékezni a Győzelem Napjáról.”

A belarusz állami televízióban ez már másként jelent meg: az állami propaganda szerint nagykövetek szándékosan hagyták ki az ünnepséget, ami egyfajta szentségtörést jelentett, és már-már a nácizmus bűnével ért fel.

Ezután két héttel jött a következő csapás: a minszki nagykövetség egyik diplomatájáról, Bács Zoltánról igen kompromittáló felvételek kerültek fel egy erre a célra létrehozott blogra, illetve több videómegosztóra. A felvételeken az látható, ahogy a házas magyar diplomatának több randevúja van egy belarusz nővel, és a felvételen kettőjük szexuális együttlétét is megörökítették. A blog és a videók névtelen szerzője egy – a történet szerint Bács Zoltán által – átvert nőnek a testvére, aki megesküdött rá, hogy leleplezi a férfit. A szövevényes történet gyenge pontja éppen az, hogy a kémfelvételek igencsak profik, így kivitelezhetetlenek lettek volna egy lelkes amatőr által. A videók többek között a nyílt utcán készültek, egy étteremben – közvetlenül a pár közelében – illetve a nő lakásán, ami szintén kérdéseket vet fel.

A Magyar Külügyminisztérium a botrány kirobbanását követően hazahívta a diplomatát, ám mindezzel még nem volt vége a történetnek: június 8-án egy újabb botrány robbant. Úgy tűnik, hogy Bács Zoltán levadászása nem volt elegendő, így a következő célpont a minszki magyar nagykövetség vezetője, maga Kontra Ferenc lett.

Június 8-án a legnagyobb nemzetközi- és a legnagyobb orosz videó megosztóra, a Youtube-ra és a Rutube-ra felkerült egy felvétel, amelyen a nagykövet felesége, Kontra Inna látható. A nőt Olaszországban kapták el rejtett kamerával, amikor a repülőtéren egy férfival találkozott, és beülve az autójába elhajtott. Ebből gyakorlatilag még semmi nem derül ki, de segítik a megértést a közbeszúrt telefonbeszélgetés (olaszul) és az angol nyelvű feliratok.

– Tetszett neked az a három nap? – kérdezi a telefonban a férfi a nőt az egyik beszélgetés során.- Igen, mert minden tökéletes volt. És mi a helyzet veled? – mondja a nő.- Igen. Nagyon jól töltöttük az időt együtt, ugye?- Valóban. Ahogy mindig is.

Kontra Ferenc és felesége Inna már 39 éve ismerik egymást, és 34 éve házasok. Inna ukrán származású, a házaspár még 1972-ben ismerkedett meg Kijevben az egyetemi tanulmányok alatt. A házaspárnak egy lánya van, aki Budapesten lakik, 2009-ben pedig unokájuk is született.

A májusi botránnyal ellentétben ez a felvétel egyenlőre csak videómegosztókra került fel, és meglepően még sem a belarusz, sem az orosz sajtó nem írt róla, kizárólag csak a magyar, és közleményt adott ki a magyar Külügyminisztérium is június 9-én. Az üggyel kapcsolatban megkerestük a nagykövetet is, de ő nem kívánta kommentálni a fejleményeket. Úgyszintén tartózkodott a kommentároktól a tegnap a magyar Külügyminisztériumba behívott budapesti belarusz nagykövet is, akit szintén megkerestünk a kirobbant botrány miatt.

A videók feltöltője mind a Youtube-on, mind a Rutube-on egy bizonyos „TheFranceskafilm” – egy frissen regisztrált felhasználó, akinek ez az első videója. Minden angol nyelven került fel, illetve a Rutube-on megtalálható – ugyanettől a felhasználótól származó – videó neve és leírása orosz nyelven is, „A magyarok hihetetlen kalandjai Olaszországban” címmel.

A háttértörténet pedig itt is nagyon hasonló a májusihoz: az olasz férfi felesége megtudta, hogy férjének viszonya van egy ismeretlen nővel, így megfigyelte a párját, és felvételeket készített a találkozásról, miközben kiderült, hogy a nő a minszki magyar nagykövet felesége, Kontra Inna. A videó egyébként úgy végződik, hogy „folytatás következik”, tehát várhatóan még több „leleplezés” követi majd a mostani akciót.

Ez a történet is több sebből vérzik: hogyan tudta volna lehallgatni a telefonbeszélgetéseket a megcsalt nő, és honnan tudta meg, hogy ki a riválisa? És ami még érdekesebb: az olasz nő a videót angol nyelven készítette, viszont olaszul nincsen fent az anyag, ugyanakkor  az orosz videómegosztókra is felkerült a rövidfilm – oroszul. Ebben is sejthető a titkosszolgálatok keze – mind a lehallgatás, mind a rejtett kamerás felvételek és szexuális tematika által.

Mind a Bács Zoltánt, mind a Kontra Ferenc feleségét bemutató videók 2011 tavaszán készültek (az előbbi február-április között, az utóbbi pedig áprilisban), tehát már a decemberi elnökválasztás és a januári EU-s szankciókat követően kerültek a magyar diplomaták a belarusz KGB fokozott figyelme alá.

A magyar diplomaták elleni lejárató-kampányt a rendelkezésre álló információk alapján nem nehéz a titkosszolgálatokhoz kötni: a szexuális zsarolás már évtizedek óta a hírszerzés – és különösen a szovjet majd posztszovjet hírszerzés – kedvenc eszközei közé tartozik. A kiemelt kockázat miatt azonban felmerül az a kérdés: a magyar elhárítás miért nem tudott ezekről az ügyekről, amikor tudjuk: a nagykövetségek védelme nem csak a kert és a rezidencia bekamerázását jelenti. Tény, hogy az utóbbi években a magyar külképviseletek nem voltak ilyen támadásoknak kitéve, azonban az EU-elnökség több helyszínen, így Minszkben és Tripoliban is reflektorfénybe állította a hazai diplomatákat.


2010. augusztus 25: Észtország minszki diplomatája, Harry Lahtein keveredett szexuális botrányba Minszkben. A botrány azzal indult, hogy egy hétfői napon a legnagyobb észt újságok névtelen leveleket kaptak (Belaruszból címezve), amelyekben egy magát 20 évesnek nevező belarusz nő azt állította, hogy egy évvel a levelek feladása előtt ismerkedett meg Harry Lahteinnel, aki szexuálisan zaklatta őt, majd „hálája jeleként” neki és a barátnőinek schengeni vízumokat csinált. Bizonyíték gyanánt a nő egy fénykép-sorozatot is csatolt a leveléhez, amelyeken az észt diplomatát kompromittáló helyzetekben lehet látni. Maga Lahtein provokációnak minősítette az ügyet, és nem kommentálta a képeket, azonban a botrány kirobbanását követően beadta a lemondását, amelynek az észt Külügyminisztérium eleget tett.

A magyar diplomaták ügye tehát nem véletlen, úgy tűnik, hogy valóban szándékos provokációról van szó, amelynek politikai éle van. Ugyanakkor a hazai diplomácia is tanulhatott volna ezekből, és a diplomatáknak kifejezetten óvatosabbnak kellett volna lenniük Európa utolsó diktatúrájában.

A magyar Külügyminisztérium eddig jól kezelte a támadásokat: a botrányba keveredett attasét hazahívták és azonnali hatállyal elbocsátották, míg a nagykövet elleni támadás élét is igyekeztek elvenni az ügy politikai és koncepciós jellegének kihangsúlyozásával. Ezzel párhuzamosan berendelték Belarusz Budapestre akkreditált nagykövetét is, hogy magyarázatot kérjenek az esetre, ami szintén megfelelő válasz volt. A két eset ugyanakkor világosan megmutatta: a magyar elhárításnak komoly kihívásokkal kell szembenéznie, ha meg akarja védeni a külföldön szolgáló magyar diplomatákat, és ennek a feladatnak a jelek szerint nem mindig tud megfelelni.

Anton Bendarzsevszkij, Ugrósdy Márton

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »