Recesszióba süllyedt Japán

Hivatalosan is recesszióba süllyedt Japán, miután a márciusi földrengés és szökőár hatására a szigetország gazdasági teljesítménye az év első negyedévében is csökkenést mutatott, ugyanakkor a fogyasztói árindex hosszú idő után először emelkedett a másfél évtizede deflációval küzdő államban. Kína és Dél-Korea együttműködést és segítséget ígért Japánnak a szigetország újjáépítésében a három ország tokiói csúcstalálkozóján, míg Japán a héten az EU-val is hasonló tárgyalásokat kezdeményezett. Mindeközben a két legnagyobb ellenzéki párt bizalmatlansági indítványt tervez benyújtani Kan Naoto kormányfő ellen, aki egyelőre pártján belül próbálja rendezni a sorokat.

Hivatalosan is recesszióba süllyedt Japán, miután a szigetország gazdasági teljesítménye egymást követő két negyedévben is csökkenést mutatott. A japán statisztikai hivatal közelmúltban publikált adatai szerint az ország GDP-je a március 11-i természeti katasztrófát követően a korábbi várakozásokat meghaladó mértékben, 0,9%-kal zsugorodott az év első három hónapjában, mely évesítve 3,7%-os csökkenést jelent. A japán gazdaság válságból való kilábalása már a tohokui földrengés és szökőár előtt is igen törékeny volt, miután a most közzétett, kiigazított adatok szerint a szigetország GDP-je 2010 októbere és decembere között negyedéves alapon 0,8%-kal, évesítve pedig 3%-kal csökkent – korábban a statisztikai hivatal 0,3, illetve 1,1%-os visszaesést mért.

Mindezek fényében az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) immár másodszor módosította éves előrejelzését a szigetország gazdasági teljesítményére vonatkozóan, a legújabb prognózis szerint a korábban várt 0,8%-os növekedés helyett idén 0,9%-os GDP-csökkenésre kell számítania Japánnak. Tokió ennél valamivel optimistább, Joszano Kaoru gazdasági miniszter 0,6–0,7%-os növekedést vár. A visszaesés mögötti legfőbb ok az exportteljesítmény jelentős visszaesése, az ország kereskedelmi mérlege márciusban éves szinten 34,3%-kal csökkent, szakértők szerint a következő hónapokban sem várható az ipari termelés jelentős újjáéledése, elsősorban a fukusimai baleset okozta áramtermelési kiesés miatt. A prognózisok szerint a japán gazdaság az újjáépítés beindulásával kaphat majd lendületet, az OECD 2,2%-os növekedést jósol 2012-re. A korábbi várakozásokat jelentősen alulmúló adatok fényében több hitelminősítő is rontott a GDP-je kb. kétszeresére rúgó államadóssággal rendelkező Japán besorolásán: az S&P és a Fitch a stabilról negatívra rontotta a szigetország besorolását, míg elemzésében a Moody’s is hasonló lépést helyezett kilátásba.

Áprilisban több mint két év után először emelkedett a fogyasztói árindex a nagyjából 1995 óta folyamatos deflációval küzdő szigetországban. A múlt hónap folyamán éves összevetésben 0,6%-kal emelkedtek az árak, az élelmiszerárakat is számítva 0,3% volt az infláció. Ugyanakkor elemzők arra figyelmeztettek, hogy az inflációs adat nagyrészt a katasztrófát követő jelentős üzemanyagár-emelkedésnek köszönhető, így korántsem jelenti a másfél évtizedes deflációs spirál végét.

Nukleáris gondok

Egyre rosszabbak a fukusimai erőművet üzemeltető Tokyo Electric Power (TEPCO) vállalat kilátásai is. A cég a közelmúltban 1250 milliárd jenes (kb. 2900 milliárd forint) veszteséget jelentett az április elején zárult üzleti évre vonatkozóan – a pénzügyi szektoron kívül japán cég még soha nem produkált ekkora veszteséget. Becslések szerint a fukusimai balesetből adódóan további többszáz milliárd jenes kötelezettségek fogják majd terhelni a vállalat kasszáját – előzetes számítások szerint csak a reaktorok leszerelésének költsége meg fogja haladni a százmilliárd jent blokkonként. A cég csődközeli helyzetének fényében lemondott a TEPCO elnöke, és annak a lehetősége is felmerült, hogy Ázsia legnagyobb közművállalata nem lesz képes folytatni üzleti tevékenységét.

A TEPCO megmentésére, illetve a cég kompenzációs kötelezettségeinek teljesítésére a japán kormány korábban egy külön intézmény létrehozását jelentette be, amelyet a kabinet kamatmentes és bármikor beváltható kötvényekkel fog ellátni a közműcég finanszírozására, továbbá állami garanciát vállal majd a vállalat számára nyújtandó hitelekre. Ráadásul a napokban arra is fény derült, hogy a TEPCO egyes információkat nem hozott nyilvánosságra a fukusimai balesetet követően. Edano Jukio kabinetfőtitkár pénteki bejelentése szerint a cég korábban hamis jelentést tett a szigetország atombiztonsági ügynökségének, melyben azt állította, hogy március 12-én 55 percre felfüggesztette az egyes reaktor tengervízzel való hűtését, holott a vízbefecskendezés nem szakadt meg.

A TEPCO mindeközben megerősítette, hogy a Fukusima-1 erőmű mindhárom, a természeti katasztrófa idején üzemelő reaktorában – az egyes, kettes és hármas blokkban is – részlegesen leolvadhattak a fűtőelemek a hűtőrendszerek leállását követően. A cég az erőműben tett vizsgálatok adatai alapján úgy véli, hogy a három blokkban cseppfolyóssá vált a fűtőelemek egy része, a sugárzó olvadék pedig jelenleg a nyomás alatt lévő reaktortartályok alján helyezkedik el. Ezen új fejlemények fényében kétségessé vált, hogy a TEPCO tartani tudja-e az április közepén kihirdetett ütemtervét, mely alapján júliusra tervezték a hűtőrendszerek újraindítását, míg az év végére a megsérült reaktorok biztonságos leállítását.

A japán kormány a fukusimai baleset okainak kivizsgálására független szakértőkből álló bizottságot állított fel. A Hatamura Jotanó, a Tokiói Egyetem emeritus professzora által vezetett csoport az erőműbalesetet dokumentáló hivatalos iratok vizsgálatával, valamint a kialakult helyzetben érintettek meghallgatásával az emberi mulasztások szerepét fogja kutatni, továbbá egy, a hasonló balesetek elkerülésére vonatkozó jelentést készít majd, melynek részleges példánya idén decemberre, míg a végleges verziója jövő nyárra készülhet el.

Segítő szomszédok

Kína és Dél-Korea együttműködést és segítséget ígért Japánnak az újjáépítésben. A szigetországot megrázó földrengés és szökőár után két és fél hónappal, Tokióban megrendezett háromoldalú csúcstalálkozón Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök és Li Mjungbak dél-koreai elnök a válságból történő kilábalásban való támogatásukról biztosították Kan Naoto japán államfőt, miután a felek a három ország közti gazdasági partnerség mélyítéséről határoztak.

A három kelet-ázsiai ország közti negyedik trilaterális találkozót a japán kormány eredetileg Fukusima városában, a természeti katasztrófa következtében balesetet szenvedett erőműtől 60 km-re tervezte megrendezni, azonban ennek logisztikai nehézségei miatt végül Tokióban tanácskoztak a felek. Ennek ellenére Ven és Li a megbeszéléseket megelőzően meglátogatták a katasztrófa sújtotta régiót, Szendai és Fukusima városában ajándékokat – többek között plüss-pandákat – adtak át a fedél nélkül maradtaknak, valamint a japán élelmiszerek biztonságosságát demonstrálandó a helyi farmerek paradicsomaiból is fogyasztottak. A kínai miniszterelnök bejelentette, hogy országa lazítani fog a japán élelmiszerekre a fukusimai balesetet követően, a termékek radioaktivitásától való félelmek okán kivetett importkorlátozásokon, ugyanakkor a halárukra elrendelt behozatali tilalmat továbbra sem függeszti fel.

A három ország megállapodott róla, hogy felgyorsítják az egy közös szabadkereskedelmi egyezményre vonatkozó tárgyalásaikat. A paktum tető alá hozását előkészítő közös tanulmányok a terv szerint még ez év végéig elkészülnek majd – egy évvel hamarabb a korábban vártnál –, ezt követően indulhatnának meg a konkrét tárgyalások. Kína, Japán és Dél-Korea a föld második, harmadik és tizenhetedik legnagyobb gazdasága, összesen nagyjából a globális GDP 20%-át produkálják, továbbá a világkereskedelem 18%-át bonyolítják. Ennek fényében egy háromoldalú, széleskörű szabadkereskedelmi egyezmény világszinten is jelentős hatásokkal járna – melynek megkötését egyébként az érintett országok gazdasági elitjei is élénken támogatják.

Mind Kína, mind pedig Dél-Korea kinyilvánította, hogy mindent megtesznek a bajba jutott szomszédjuk újjáépítésének előmozdítására, elsősorban a turizmus és a kereskedelem bővülésének ösztönzése által. Az ázsiai vezetők emellett az atombiztonság és a katasztrófa-megelőzés területén való együttműködés mélyítéséről, illetve közös információs- és értesítési hálózat kiépítéséről is határoztak. A csúcstalálkozón szóba került Észak-Korea is, a három ország a találkozót követő kommünikében aggodalmát fejezte ki a Kim-rezsim legutóbbi urándúsítási programját illetően, továbbá konkrét lépéseket ígért a megszakadt hatoldalú leszerelési tárgyalások folytatására.

Egyes vélemények szerint a természeti katasztrófa közelebb hozhatja egymáshoz Japánt és Kínát. A két állam közt a tavaly szeptemberi tengeri incidenst követően mérgesedett el a viszony, ugyanakkor a márciusi katasztrófát követően Peking kvázi „mosolyoffenzívába” kezdett, és számos pozitív gesztust tett a szomszédos szigetország felé. Ugyanakkor a diplomáciai közeledés ellenére a két ország stratégiai rivalizálása továbbra sem oldódott fel. A kínai hadsereg vadászgépei és helikopterei az elmúlt hónapokban sem hagytak fel a japán hajók zaklatásával a Kelet-kínai tengeren, míg Kitazava Tosimi japán védelmi miniszter április végén úgy nyilatkozott, hogy országának mélyítenie kell kapcsolatait az Egyesült Államokkal és Dél-Koreával „Kína ellensúlyozására”. Maehara Szeidzsi korábbi külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy Peking fegyverkezése „aggodalommal tölti el a kormányt és a teljes japán népet”, hozzátéve, hogy a katasztrófa „nem változtatta meg a nemzetközi helyzetet”.

Európai közeledés és belpolitikai bizonytalanság

A hétvégén Japán az Európai Unióval is egy szabadkereskedelmi egyezmény megkötéséről tárgyalt. Kan Naoto miniszterelnök szombaton Brüsszelben Herman Van Rompuy-jal, az Európai Tanács elnökével és José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság vezetőjével folytatott egyeztetéseket, melyeken egyetértettek abban, hogy elkezdenek kidolgozni egy kétoldalú kereskedelmi megállapodást. Ugyanakkor a paktumnak egyelőre még komoly akadályai vannak, melyek elsősorban a szigetország híresen protekcionista belpiaci viszonyaihoz köthetők. Az Unió álláspontja szerint az egyezménynek mind az áruk, mind a szolgáltatások, mind pedig a tőke szabad áramlására ki kell terjednie, Brüsszel emellett az európai cégek szigetországi terjeszkedését gátló, nem vám jellegű kereskedelmi akadályok eltörlését is feltételként szabta.

Kan szerint japán a közelmúltban jelentős lépéseket tett az EU által szabott kritériumok teljesítésére, így bizakodóan nyilatkozott a tárgyalások kilátásairól. Az Európai Bizottság adatai szerint 2010-ben az Unió 44 milliárd euró értékben exportált Japánba, míg 65 milliárdra volt tehető a szigetországból származó behozatal. Az EU Japán harmadik legfőbb kereskedelmi célpontja, míg a szigetország az Unió hatodik legfontosabb gazdasági partnere. Az Európai Parlament egyébként május elején ratifikálta az EU és Dél-Korea közötti szabadkereskedelmi egyezményt, a júliusban életbe lépő megállapodás Brüsszel első széleskörű gazdasági paktuma egy kelet-ázsiai állammal.

A szomszédoktól érkező segítség, illetve a szabadkereskedelmi egyezményekre vonatkozó előrelépések ellenére Kan Naoto széke továbbra is inog. A két legnagyobb ellenzéki erő, a Liberális Demokrata Párt és az Új Komeito a héten bejelentették, hogy még a június 22-ig tartó parlamenti ülésszak vége előtt – egyes hírek szerint akár már a jövő héten – bizalmatlansági indítványt fognak benyújtani a kormányfő ellen. Az ellenzék már a természeti katasztrófát megelőzően is Kan távozását követelte, azóta pedig egyre erősödnek a kormányt a válságkezelés területén nyújtott gyenge teljesítménye miatt lemondásra szólító hangok. Kan ugyanakkor egyelőre nem látszik beadni derekát, még annak ellenére sem, hogy a saját pártján belülről is folyamatos támadások érik. A miniszterelnök a hétvégén úgy nyilatkozott, biztos benne, hogy a Japán Demokrata Párt (DPJ) kiáll mellette a bizalmatlansági indítvány benyújtása esetén. A párton belüli egyetértés megteremtése végett Kan európai útját követően békejobbot tervez nyújtani fő ellenlábasainak, a DPJ „árnyéksógunjának” is nevezett Ozava Icsironak, illetve elődjének, Hatojama Jukionak. Ozava és Kan korábbi viszálykodásainak fényében azonban egyelőre kétséges, hogy a miniszterelnök biztosítani tudja a párton belüli támogatottságát – a parlamenten belüliről nem is beszélve.