Nemzeti stratégiák készülnek a korai iskolaelhagyás csökkentésére

Politikai megállapodást kötöttek az uniós oktatási miniszterek az iskolát korán elhagyó diákok arányának hosszú távú csökkentéséről. Az Európai Unió célként tűzte ki, hogy 2020-ra a jelenlegi 14,4-ről 10%-ra mérsékli azok arányát, akik a tankötelezettség előtt befejezik tanulmányaikat. Az oktatási EU-biztos nem elégedett a tagországi vállalásokkal.

Megelőző, beavatkozó, és kiegészítő szakpolitikai stratégiákat dolgoznak ki az uniós tagállamok 2012 végéig arra, hogy csökkenteni tudják az iskolát idő előtt elhagyó diákok arányát. Egyebek mellett ezt vállalták az EU-országok abban a politikai megállapodásban, amelyet pénteki ülésükön kötöttek az oktatási miniszterek.

Mindennek az előzménye, hogy az Európai Unió az EU2020 stratégiában vállalta, hogy 2020-ig uniós szinten tíz százalékra csökkenti azoknak a diákoknak az arányát, akik a tankötelezettség előtt befejezik tanulmányaikat. Ez az arány 2009-ben 14,4 százalék volt. A Bizottság tíz éves fejlesztési stratégiájában kifejtette, az oktatási rendszer hatékonyabbá tétele elengedhetetlen a gazdasági növekedés beindításához, illetve gyorsításához.

Ennek megfelelően a tagországoknak az április végéig beadott Nemzeti Reform Programokban kellett megjelölniük, hogy az uniós célhoz hány százalékkal tudnak hozzájárulni. Az oktatási EU-biztos nem teljesen elégedett a tagországi célszámokkal. Androulla Vassiliou a BruxInfo kérdésére elmondta, „néhány országnak sokkal ambiciózusabb vállalást kellett volna tennie ahhoz, hogy meglegyen 2020-ra a tíz százalék „.

Magyarország igazodott az uniós célhoz: vállalta, hogy 2020-ra tíz százalékra csökkenti a korai iskolaelhagyók arányát. Az Eurostat adatai szerint ez 2009-ben 11,2 százalék volt Magyarországon.

A ciprusi biztos azt mondta, biztatni fog egyes tagországokat komolyabb vállalások megtételére. Kiemelte Nagy-Britanniát, amely még mindig nem küldte el a Nemzeti Reform Programját Brüsszelnek, és a pénteki politikai megállapodást is csak a brit szembenállás miatt nem tudták egyhangúlag megkötni a tagországok. A brit kormány azért nem írta alá a megállapodást, mert nem hajlandó komplex kérdésként kezelni a korai iskolaelhagyást. London szerint ez pusztán oktatási probléma, amelyet oktatási intézkedésekkel kell megoldani.

A tagországok többsége, a Bizottság és a magyar elnökség szerint viszont a gyermekek iskolában tartásához foglalkoztatási, szociális és egészségügyi intézkedéseket is kell hozni. Az oktatási tanácsülést elnöklő Hoffmann Rózsa államtitkár pont ezért arra kérte fel a tagállamokat, hogy átfogó megközelítést alkalmazzanak a probléma megoldásához. A politikus azt mondta, Magyarország szorosan összekapcsolja a témát az uniós romastratégiával, amelyről éppen csütörtökön fogadtak el tanácsi következtetéseket a szociális ügyi miniszterek.

A Bizottság igyekszik becsatornázni a romastratégiát is az EU2020 programba, így a tagországok által majdan megteendő integrációs vállalások vélhetőleg hozzájárulnak majd a korai iskolaelhagyók arányának csökkentéséhez is, az érintett gyermekek jelentős százaléka ugyanis roma. Androulla Vassiliou biztos csak minden második európai roma gyermek fejezi be az általános iskolát.

A ciprusi származású EU-biztos az ülés utáni tájékoztatón elmondta, a Bizottság és az Európai Tanács hamarosan olyan programot indít, amely lehetővé teszi mintegy ezer romaintegrációs szakértő kiképzését.