Szenvednek a németek a szakképzett munkaerő hiányától

Nadja Hirsch az ALDE (liberálisok és demokraták) csoportjának tagja az Európai Parlamentben. A pszichológus végzettségű, képzett mediátori képesítésű politikusnő hosszú ideig városi tanácsnokként dolgozott Münchenben. Nadja Hirsch képviseli a liberálisokat a foglalkoztatási és szociális bizottságban, a kulturális és oktatási bizottságban és az állampolgári jogok, bel- és igazságügyek bizottságában is.

Németként és liberálisként mit vár annak a Németországnak a munkaerő-piaci nyitásától, amely az Európai Unióba 2004-ben belépett tagállamokkal szemben egészen 2011-ig élt a csatlakozási szerződésben rögzített korlátozásokkal?

Számunkra nagy lehetőség a német munkaerőpiaca megnyitása nyolc kelet-európai EU tagállam előtt. Németország szenved a szakképzett munkaerő hiányától. A német szövetségi foglalkoztatási ügynökség felmérése szerint 2025-ig Németország aktív népessége várhatóan 6,5 millió fővel lesz kevesebb és már csak 38,1 millió fő lesz. Ezt a hiányt nem lehet jobb oktatással, a nők integrációjának előmozdításával vagy a munkával töltött életévek számának növelésével betölteni. Szükségünk lesz munkavállalókra más országokból is.

Hogyan készül Németország a teljes integrációra? Tett-e különleges előkészületek a német jogalkotás vagy a német érdekegyeztetés rendszere, és van-e ezeknek európai dimenziója?

Nem mondhatnánk, hogy Németországot meglepné a munkaerőpiac megnyitása. Németország Ausztriával együtt a maximális hét évig korlátozta a munkaerőpiacára történő bejutást. Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 45. cikke világosan leszögezi, hogy „A munkavállalók szabad mozgása magában foglalja az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés megszüntetését a tagállamok munkavállalói között a foglalkoztatás, a javadalmazás, valamint az egyéb munka- és foglalkoztatási feltételek tekintetében”. Németországnak hét éve volt, hogy ennek az elvárásnak megfelelően készítse fel a nemzeti jogrendszerét.

A nyugat európai munkaerőpiacokon sokkal korábban elterjedtek azok az atipikus foglalkoztatási megállapodások, amelyek a határozott idejű, kölcsönzés keretében vagy kiküldetésben végzett munkára vonatkoznak. Milyen tanulságai vannak ennek az EU egészére nézve?

Az EU kiküldetési irányelve szerint a kiküldetésben dolgozókat a fogadó ország szabályai szerint kell alkalmazni és dolgoztatni, vagyis annak az országnak a szabályai szerint, ahova kiküldetésben érkezett. Ezen kívül néhány szektorban, például az építőiparban vagy az ápolás-gondozás terén a külföldi vállalatoknak el kell fogadniuk azokat a minimum-feltételeket, amelyeket a fogadó ország támaszt. Ez teszi bizonyossá, hogy a kiküldetésben dolgozók a fogadó ország dolgozóival azonos körülmények közé kerüljenek. Ezért cserébe a fogadó ország ellenőrizheti, hogy az egészségügyi, biztonsági vagy más előírásokat nem próbálják-e meg alacsony bérekkel aláásrni.

A munkaerő-kölcsönzésről szóló irányelv lényegében ugyanezeket az elvárásokat fogalmazza meg a kölcsönzött munkavállalókkal kapcsolatban . A kölcsönzött munkaerőt továbbá ugyanolyan fizetéssel és munkakörülmények között kell foglalkoztatni mint ami az adott üzeti szegmensben szokásos.

Az Európai Unióban azt a leckét kell megtanulnunk, hogy hosszú távon nem lehet fenntartani a növekedés és a jól-létet akkor, ha a vállalatok a tagállamok közötti különbségekre hegyezik ki a versenyüket. Az irányelvek gyors átültetése ezért minden tagállammal szemben elvárás. Az általános célunk ugyanis az, hogy az EU összes állampolgárának növelni tudjuk az életminőségét és az életszínvonalát is.

Ön lát-e olyan politikai vitákat vagy ügyeket, ami a munkaerő-kölcsönzési irányelv nemzeti átültetésével kapcsoaltos? Hogyan készülnek erre a szociális partnerek Németországban, különösen a kollektív megállapodások szempontjából?

Az irányelv szerint a kölcsönzött munkavállalókat a kölcsönbe vevő vállalkozásnál azonos feltételekkel kell foglalkoztatni mint azokat a munkavállalókat, akiket a kölcsönbe vevő vállalkozás közvetlenül toborzott magának. A legfontosabb alapelvek az ekvivalencia biztosítása a bánásmód és a fizetés tekintetében is, vagyis a két munkajogi kategória között diszkrimináció-mentesség elve. Az irányelv 2008-ban lépett hatályba és 2011. december 5-ig kell átültetni a nemzeti jogba. Németországban voltak bizonyos viták a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatban. Miközben a munkaerő-kölcsönzésnek az volna a feladata, hogy a dolgozók könyebben találjanak maguknak egy hagyományos állást, gyakran egyik munkahelyről a másikra küldik őket. 2011. május 1-től a kölcsönzött munkaerőre Németország minimálbért határozott meg, amelyeket azonban kollektív szerződésekben felül lehet írni. Németországban a vita most azon folyik, hogy ezt a minimumbért más munkaerő-szegmensekben is alkalmazzák-e. Egyesek ágazatonként eltérő megközelítést javasolnak, míg mások azt mondják, hogy azoknál az ágazatoknál kell bevezetni a kölcsönzött munkaerő minimálbérét, ahol nem védi őket ágazati szintű kollektív megállapodás.

Liberális EP-képviselőnőként ön miként látja maga előtt Európa munkaerő-piacának megváltozását a következő tíz évben a társadalmi párbeszéd, a szabályozás és a külbönböző szerződéses formák terjedése szempontjából?

Úgy hiszem, hogy a társadalmi párbeszéd még fontosabbá fog válni, különösen a munkafeltételek, a társadalombiztosítás, a dolgozók társadalmi védelme, a munkavállalók és munkaadók kollektív érdekei, a férfiak és nők egyenlő munkahelyi esélyei és a nemi kirekesztés kérdéseiben. Ezek egyben azok a területek, ahol az EU a legtöbb támogatást tudja adni a tagállamoknak.

A szabályozás és a szerződéses viszonyok tekintetében azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy ez elsősorban a tagállamok felelőssége. A tagállamok közötti nyitott kooperáció eszköze ugyan lehetővé teszi további területek együttműködését, de nem azzal a céllal, hogy közelítse a tagállami szakpolitikákat. Ezeknek az elveknek és mechanizmusoknak a tisztelete most és a jövőben is fontos marad.

Kitekintő / Euractiv.hu

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »