Vasárnap nyílik a német és osztrák munkaerő-piac

Május elsején szünteti meg Németország és Ausztria a korábban fenntartott korlátozásokat a közép-európai országokból érkező munkavállalókkal szemben. A németek és osztrákok elsősorban a szakképzett munkaerő érkezésére számítanak, a közép-európaiak szerint viszont aki el akart menni, azok többsége már el is ment.

A vezető közgazdászok egyetértenek abban, hogy Németország nyerni fog azon, hogy megnyitja határait az újonnan csatlakozott tagállamok előtt. A szakértők ugyanis nem számítanak Kelet-Európából érkező munkásáradatra, és nem számolnak azza sem, hogy a keletról érkezők kiszorítanák az őshonos munkavállalókat a bérdömpinggel. Berlin hivatalosan is támogatja a német munkerő-piac megnyitását a külföldi szakképzett munkavállalók előtt.

Klaus Zimmermann, a bonni egyetem munkaügyi kutatóintézetének vezetője erősen kritizálta a korábbi német korlátozásokat. A képzett szakemberek mindig hozzájárulnak a termelékenység növekedéséhez. 2004 óta sok kelet-európai munkavállaló ment más, vonzóbb és liberálisabb országokba dolgozni, Nagy-Britanniába, Írországba vagy Svédországba. Zimmermann szerint Németország viszont elszalasztotta ezt a lehetőséget.

Michael Hüther, a kölni gazdasági kutatóintézet elnöke szerint azonban a munkaerő-piaci nyitás épp a legjobbkor jön. Szerinte ugyanis így Németország kétféle módon is profitálhat a dologból: a bevándorlók enyhíteni fogják a jelenlegi szakemberhiányt, valamint a demográfiai változások hatását is csökkentik. A kölni gazdasági kutatóintézet legfeljebb 800 ezer bevándorlóra számít Németországban a következő két évben, majd 2020-ig további 400 ezerre. Bármilyen nagynak is tűnnek azonban ezek a számok, valójában nem annyira magasak, 1991 és 2000 között ugyanis több, mint hárommillió bevándorló érkezett Németországba.

A német alapítványok integrációval és migrációval foglalkozó szakértői tanácsának adatai szerint a németek majdnem 60 százaléka támogatja a magasan képzett külföldiek nagyobb arányú bevándorlását. Emellett azonban a németek többsége visszautasítja az alacsonyan képzett munkakeresők érkezését.

Az osztrák szakértők és a munkaadók szintén elsősorban pozitív hatásokra számítanak az osztrák munkaerő-piac megnyitásától. Christoph Leitl, az Osztrák Szövetségi Gazdasági Kamara (WKO) elnöke szerint senkinek nem kell aggódnia, vagy félnie, a külföldi munkavállalók érkezése segíteni fogja, a szakképzett munkások hiányának kezelését.

Az osztrák Állami Foglalkoztatási Szolgálat (AMS) azt várja, hogy a keletről érkezők többsége elsősorban Bécs, Alsó-Ausztria, Burgenland és Stájerország térségében, Ausztria délkeleti felén talál majd munkát. Közülük többen feltehetőleg napi szinten fognak ingázni hazájuk és ausztriai munkahelyük között.

Az osztrák vállalatok szintén pozitívan tekintenek a fejleményekre: Közép- és Kelet-Európa egyik vezető személyzeti szolgáltató cége, a Trenkwalder által helyi szinten végzett felmérés szerint ugyanis a megkérdezett vállalatok kétharmada hasznot remél az osztrák munkaerő-piac megnyitásától, és érdeklik őket a külföldről érkező képzett munkások. Meglepő módon azonban csupán a megkérdezettek egyharmada érezte magát jól infiormáltnak a várható változásokról.

Lengyelországból, a legnagyobb érintett közép-európai országból nem valószínű, hogy május elseje után elindulna a tömeges kivándorlás Németországba – legalábbis ez derül ki a lengyel Közügyek Intézete (ISP) által készített elemzésből, amelynek a „Jönnek a lengyelek. Tényleg jönnek?” címet adták.

A berlini lengyel nagykövetség a következő években mintegy 300-400 ezer lengyel állampolgárra számít, akik Németországba mennének munkát vállalni. A legnagyobb hullám feltehetőleg a munkaerő-piac megnyitása utáni első néhány hónapban várható, a tömeges beáramlásra azonban szakértők szerint nem kell számítani, mert a német munkaerő-piac eddig is nyitott volt, sok lengyelnek pedig már az elmúlt években is sikerült munkát találnia.

A Lengyel-Német Kereskedelmi Kamara által végzett kutatás szintén azt mutatja, hogy a németországi fizetések nem annyira vonzóak a lengyel munkavállalók számára, a lengyel munkaadók azonban ettől függetlenül is attól félnek, hogy a nyitás az ország elhagyására készteti majd a dolgozókat.

A Pracodawcy RP munkaadói szervezet szerint az európai munkaerő-piaci liberalizáció elszívta a lengyel munkásokat a lengyelországi piacról, ráadásul Németország pont olyan területeken keres embereket, amelyek Lengyelországban is hiányszakmáknak számítanak. A szervezet ezért attól fél, hogy a német munkaerő-piaci nyitás akár katasztrofális következményekkel is járhat Lengyelország gazdasági növekedésére nézve, illetve demográfiai szempontból, különösen a határmenti területeken.

Magyarország és Csehország a kelet-európai országokhoz képest alacsonyabb a munkaerő-migrációs rátával rendelkezik. A cseh Munkaügyi és Szociális Minisztérium szerint a német és osztrák munkaerő-piac teljes megnyitása a cseh munkások számára nem jelent fordulópontot. „Nem számítunk arra, hogy sokan elhagyják az országot” – mondta Jaromír Drábek, a cseh munkaügyi és szociális miniszter. Drábek szerint az európai országok munkaerő-piaca 2004 óta fokozatosan vált egyre nyitottabbá, Csehország migrációs potenciálja pedig már kimerült. Szerinte azoknak a többsége, aki Németországban akart dolgozni, már rég ott dolgozik.

Csehországban valóban nagyon alacsony a munkavállalók mobilitása más európai országokhoz képest: 2009 végén körülbelül 14 ezer cseh dolgozott Németországban, leginkább az építőiparban, a gépgyártásban, a turizmusban, az egészségügyben, a mezőgazdaságban, valamint a közigazgatásban.

Szlovákiában azonban a szakértők úgy gondolják, hogy a német és osztrák munkaerő-piac megnyitása a munkanélküliség alakulására is hatással lesz. A szlovák munkaügyi hatóság úgy gondolja, hogy a szlovákok körében különösen nagy lesz az érdeklődés a Németországban és Ausztriában történő munkavállalás iránt, mint ahogy ez a korábbi országok esetében is így volt. Mivel azonban azok, akik el akarták hagyni az országot, ezt már korábban megtették, ezért a külföldre távozók száma most feltehetően mégsem lesz olyan magas. Az esetleges tömeges kivándorlást akadályoznák a Németország és Ausztria által megszabott szigorú feltételek, mint az iskolai végzettség, vagy a nyelvtudás.

Jelenleg körülbelül 130 ezer szlovák állampolgár dolgozik külföldön, ezek közül körülbelül 18 ezren Németországban, 8500-an pedig Ausztriában vállalnak munkát legálisan. Ausztria ráadásul különösen népszerűvé vált az utóbbi években elsősorban a középkorú szlovák nők között, akik idős emberek gondozását vállalják külföldön.

A szlovákok a németajkú országokat kulturálisan a sajátjukhoz közelinek érzik, az idősebb generáció számára pedig a német volt az egyik legnépszerűbb idegen nyelv, amit az iskolákban tanultak. Hiába vált egyre népszerűbbé az angol a berlini fal leomlása után, a német nyelv újra visszanyerte korábbi népszerűségét. A munkakeresők számára természetes tendencia, hogy elsősorban olyan országokban keresik a lehetőségeket, amelyeknek beszélik a nyelvét, ezért is vonzott az angol nyelv miatt Nagy-Britannia annyi kelet-európai munkavállalót – eszerint a logika szerint pedig Németország lehetne a második legnépszerűbb célpont.

Magyarországon a legfőbb probléma azonban az, hogy a válság által érintett néhány kulcsfontosságú ágazatban továbbra is munkaerő-hiány tapasztalható, a munkáltatóknak, különösen az egészségügyben pedig így meg kell küzdenie majd a munkaerőért. A Németországra gyakorolt hatása a piacnyitásnak azonban valószínűleg kisebb lesz, minthogy a magyar fiatalok számára már nem a német, hanem az angol az elsőszámú beszélt idegen nyelv, azok közül pedig, akik külföldre akartak távozni, ezt már korábban megtették, Nagy-Britanniában, Írországban, Hollandiában és Skandináviában vállaltak munkát.

Álláspontok

Az Osztrák Gazdaságkutató Intézet (WIFO) tanulmánya szerint a cseh, szlovák és magyar aktív népesség 0,4 százaléka lenne kész arra, hogy Ausztriában vállaljon munkát. A következő két évben a kutatók 21 ezer és 26 ezer közötti külföldi érkezésére számítanak évente, akik szerintük többségében képzettek lesznek és ideiglenes maradnak csak Ausztriában. 

A lengyel munkaügyi miniszter-helyettes, Marek Bucior néhány hete azt mondta, a német munkaerő-piac megnyitásával összefüggésben kivándorlók száma Lengyelországban akár a 300-400 ezer főt is elérheti. Ausztriában az előrejelzések szerint várhatóan évente 10-20 ezer lengyel fog munkát vállalni, mondta Bucior.