Szerbia: előrelépések a kisebbségvédelemben

A vajdasági magyarok helyzetét tekintve megalapozott okunk lehet a bizakodásra. A közelmúlt szerbiai eseményei ugyanis azt mutatják, hogy az ország a kisebbségvédelem területén komolyan gondolja elkötelezettségét: a hosszabb ideje húzódó anyakönyvi kivonatok kérdése megoldódni látszik, ráadásul a hétvégén a kisebbségi nyelvhasználat területén is előrelépést történt a jogszabályalkotásban. A pozitívumokat csak fokozza, hogy Szerbia Brüsszeltől is reményteli visszajelzéseket kapott, Magyarország pedig teljes mellszélességgel támogatja Szerbia európai integrációs törekvéseit.

Kétnyelvű anyakönyvi kivonatok

2010 őszén, amikor az egyszerűsített magyar állampolgárság-szerzés érdekében a határon túli magyarok egy része beszerezte a szükséges dokumentumokat, Szerbiában kiderült, hogy – a hatályos törvénnyel ellentétben – Vajdaság több településén nem adtak ki megfelelő kétnyelvű anyakönyvi kivonatokat a magyar kisebbség számára. A helytelen eljárás eredményeképpen a magyar nemzetiségűek anyakönyvi kivonata cirill betűs rubrikákat, zárójelbe tett magyar neveket tartalmaz, a megnevezések fordítása pedig pusztán az okmány hátoldalán található.

Pedig a tartományi szabályozás és a hivatalos nyelvhasználatról rendelkező törvény értelmében a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadása biztosítva lenne Szerbiában, azonban az illetékes minisztérium egy olyan rendeletet adott ki, amely meghatározza, hogy milyen űrlapokat lehet használni a szóban forgó okmányhoz – ez eredményezte a már említett anyakönyvi kivonatok helytelen formáját. A kérdéssel a Magyar Nemzeti Tanács azonnal foglalkozni kezdett: 2011 eleje óta zajlanak az egyeztetések, hogy a „hibát a rendszerben” kiküszöböljék.

Az erőfeszítések eredményesnek bizonyulnak, ugyanis április 20.-ával lép hatályba az a módosítás, amely lehetővé teszi az anyakönyvi kivonatok két nyelven történő vezetését és a kétnyelvű kivonatok kiadását. A módosítást nem csak a magyarok, de Vajdaság tartományi ombudsmanja és a tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkárság is üdvözölte. Belgrád ezzel a módosítással tanúbizonyságát adta annak, hogy nyitott a kisebbségügyi kérdések korrekt kezelésére.

Nyelvhasználat: újabb előrelépés

A hivatalos nyelvhasználat mindig sarkalatos kérdés egy nem homogén nemzetállamban (gondoljunk csak Szlovákiára!). A szerbiai kisebbségek nyelvhasználatának szabályozásába a nemzeti tanácsoknak bizonyos fokú beleszólásuk van, azonban a következetes alkalmazásnak egyértelműen területhez kötöttnek kellene lennie. Ez ugyan hiányzik Szerbiában, azonban fokozatos előrelépések történnek a szabályozás finomításában, a nyelvhasználati jog szélesítésében. A múlt héten a belgrádi parlament több olyan javaslatot is elfogadott, amelyek az ügyvédekről, a közjegyzőkről, a bírósági végrehajtásról és a büntetés-végrehajtási törvény módosításáról szólnak. A törvény módosításának alapvető célja, hogy a kisebbségi nyelvek hivatalos használatát kibővítsék az igazságügy területén.

Varga László VMSZ-es képviselő a Pannon RTV-nek elmondta: a módosításoknak köszönhetően a közjegyzői és végrehajtói intézmények táblái és pecsétjei többnyelvűek lesznek, ami azonban ennél sokkal fontosabb: az új szabályozás értelmében a közjegyzők és végrehajtók megválasztása során kötelező lesz figyelembe venni és tiszteletben tartani az etnikai arányokat. Vagyis minden bizonnyal növekedni fog a magyar köztisztviselők aránya az igazságszolgáltatás területén.

EU: csak Szerbián múlik az integráció gyorsasága

A szerb belpolitika kisebbségvédelmi intézkedései az Európai Unió szerveit is megelégedéssel töltik el. Az Európai Parlament és a szerb parlament közös tanácskozást tartott a héten (ún. interparlamentáris ülést, immáron ötödik alkalommal) a Nyugat-Balkán integrációját tárgyaló üléssorozat keretében. A tanácskozás kiterjedt a jogállamiság, a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd, a 2006-os alkotmány alkalmazása, a választási törvény módosításai, a gazdaság, valamint a regionális együttműködés területeire.

Az Európai Parlament Nyugat-Balkánról szóló ülésén részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök, valamint Jerzy Buzek és José Manuel Barroso is. A magyar kormányfő Brüsszelben kijelentette: Szerbiának minél előbb meg kell kapnia a tagjelölti státuszt, a nyugat-balkáni államok csatlakozása pedig csak saját felkészülésük függvénye – vagyis az Unió nem zárkózik el az újabb országok felvételétől. A tárgyalások természetesen hangsúlyozták: Szerbia előtt még számos megoldatlan feladat áll, de az Unió abban érdekelt, hogy a térség mielőbb bekapcsolódjon az európai integrációba. Ezt a Bizottság elnöke, José Manuel Barroso is megerősítette.

Mindezek alapján megállapítható, hogy Szerbia valóban késznek mutatkozik az európai integráció útján való végighaladásra. Ez az út egyelőre még meglehetősen hosszúnak tűnik, azonban bízhatunk abban, hogy a folyamat meghozza a gyümölcsét, és a belpolitikai reformok – amellett, hogy Brüsszel elvárásainak teljesítését célozzák, – kedvező hatást gyakorolnak majd a szerbiai magyarok életére is. A kisebbségjogok biztosításának területén Szerbia jelenleg is az egyik iskolapélda a régióban, a bemutatott eseményeket látva pedig joggal remélhetjük, hogy a folyamat nem reked meg a jelenlegi szinten.

Kitekintő összeállítás - Kovács Eszter

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »