Németországban lejárt az atomenergia ideje

A pénteki energetikai csúcs után Angela Merkel német kancellár bejelentette, hogy június 6-ig előkészítik az atomenergia feladásának tövényi hátterét. A kormány néhány tagja hat pontban már össze is foglalta a váltásig vezető lépéseket. Az ellenzék azonban továbbra sem bizakodó, és a kormányon belül is sokan aggodalmaskodnak a döntés német iparra gyakorolt hatása miatt.

Angela Merkel a tartományi miniszterelnökökkel folytatott pénteki megbeszélést követően bejelentette, hogy a német kormány június 6-ig elkészíti az új német energiapolitikai törvénytervezetet, amelyben már az atomenergia használatának minél hamarabbi leépítése szerepel. A Bundesrat pedig az ezt követő szűk két héten belül – a Bundestaggal folytatott megbeszélést követően – június 17-én fog a törvényről szavazni.

Az atomerőművek biztonságosságát vizsgáló bizottságok május 16-án, illetve május 27-én fejezik be munkájukat, és hozzák nyilvánosságra javaslataikat az átvizsgált reaktorokról. A német kancellár a jelentéseket követően, június 3-ra újabb megbeszélést szeretne összehívni a tartományok miniszterelnökeivel. Saját bevallása szerint a moratórium lezárásának „kéz a kézben kell haladnia” az új törvény előkészítésével. Merkel hangsúlyozta, hogy nem pusztán egy új atomtörvényről van szó, hanem új törvények soráról, amelyekben a hálózatok kiépítéséről és a megújuló energiaforrások használatáról fognak rendelkezni.

A 6 pontos tervezet

A kereszténydemokrata (CDU) környezeti miniszter, Norbert Röttgen, és a liberális (FDP) gazdasági miniszter, Rainer Brüderle már kész tervvel állt elő arról, mi szükséges az energiapolitikai változtatáshoz. Ők ketten a múlt hétvégén egy hat pontból álló tervezetet dolgoztak ki arra vonatkozóan, hogyan lehetne a megújuló energiaforrásokat használó áramellátási rendszert minél hamarabb megvalósítani.

Röttgen és Brüderle ebben a vázlatban elsősorban a szélerőművek telepítésére hasznosított területek bővítését javasolja. Véleményük szerint ennek elkezdésére minél hamarabb szükség van. Az új tervet pedig olyan, az energiatakarékosságot támogató projektekkel kell megerősíteni, mint például a régebbi épületek szigetelésének javítása. Természetesen a programban a megújuló energiaforrásokat használó technikák kutatására fordított összeg megemelését is célul tűzték ki. Amíg a megfelelő beruházások és kutatások meg nem valósulnak, a két miniszter szerint földgáz-erőművekben termelt árammal kell kiegészíteni a hiányt.

Ki fedezi majd a költségeket?

A Süddeutsche Zeitung értesülései szerint a német kormány évi hárommilliárdos költségvetési teherrel számol az új energiapolitiai célok megvalósításához. Ez persze pusztán egy első hozzávetőleges becslés, amit a német gazdasági miniszter „spekulatívnak” minősítve vissza is utasított. Brüderle a három helyett egy-két milliárdos kiadással számol. Persze azt még a liberális politikus sem utasítja vissza, hogy az intézkedéseknek „lehet hatása az árakra”.

A felmerülő költségek alapvetően két okból fakadnak. Egyrészt a ráfordított összegből kell finanszírozni a régebbi épületek újbóli szigetelését, másrészt a megújuló energiaforrásokat használó technológiákba fektetett kutatások előmozdítását szolgáló alapot is támogatni kell. Az égési termékekre kiszabott adóból az eredeti számítások szerint évi 2.3 milliárd eurónak kellett volna befolynia az atomerőművek működésének eredetileg tervezett leállításáig, a négy nagy energiakonszern azonban a moratóriumot követően beszüntette a fizetést, és ezzel együtt a pénzügyi alap szubvencionálását is.

„Az energiaárakat csak enyhén fogja érinteni az új energiapolitika” – hangzik a Német Pénzügyi Kutatóintézet (DIW) egyik szakértőjének, Claudia Kemfertnek a véleménye. Az árakra egyidejűleg fog hatni a tőzsdei emelkedés, és a rendelkezésre álló áram mennyiségének a csökkenése; ami áremelkedést okozhat, vélik a szakértők. A verseny csökkenése azonban éppen ellenkezőleg hat majd az árakra.

A szkeptikusok

A német kormányzat néhány képviselője erős szkepszissel fogadta a terveket. Közülük leginkább a gazdaságpolitikusok vonják kétségbe, hogy az eltervezettek megvalósíthatóak. „A programban egyáltalán nem szerepel a finanszírozás kérdése” – vélte a kereszténydemokrata unió (CDU) frakcriójának képviseletében Michael Fuchs. Véleménye szerint mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy „az árak emelkedni fognak, amennyiben az atomenergia használatáról a tervezetteknél hamarabb lemondunk”.

Ezzel a véleménnyel nincs egyedül pártjának gazdasági szakemberei között. Michael Fuchs, a pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble és a CDU frakcióvezetője, Volker Kauder elsősorban a német vállalatok versenyképességét féltik; amire az energiapolitika hirtelen megváltoztatása szerintük negatív következményekkel lehet. Habár Kauder egyetért az atomenergia használatának jövőbeli elhagyásával, a következő figyelmeztető szavakat fogalmazta meg véleményében: „nem szabad az általunk kitűzött célokat szem elől téveszteni: az éghajlatváltozás megakadályozása, az ellátás biztonsága, a megfizethető árak és az államháztartás egyensúlya; a következő energiapolitikai koncepcióban mindezeket figyelembe kell venni”.

Az ellenzék továbbra sem hisz a fülének

Az ellenzék a német kancellár pénteki kijelentése ellenére szintén szkeptikus. Kurt Beck, Rajna-vidék-Pfalz miniszterelnöke kételkedik Merkel igazi szándékát illetően, és hogy valóban egy, az összes pártot bevonó döntés meghozására készülne. „Attól tartok, hogy a döntés csak egy újabb trükk, és valójában még most sem szeretne a kormányzat bennünket a döntésbe bevonni” nyilatkozta Beck a Berliner Zeitungnak.

Azzal kapcsolatban, hogy mikor kellene az utolsó reaktorokat is végleg kikapcsolni, a pártok eltérő véleményen vannak. A kereszténydemokraták 2020-at jelölték meg a végeleges leállítás dátumának. Christian Lindner, az FDP főtitkára azonban még a szociáldemokrata-zöld duó által előirányzott 2021-et sem tartja reálisnak. A zöldek ezzel szemben már 2017-re le akarnak számolni az atomenergiával, a szociáldemokraták pedig 2020-ban szeretnének kilépni.

Bodolai Bori

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »