Egyre több a „latino” Amerikában

A legutolsó népszámlálási adatok szerint Amerikában nőtt a hispán népesség aránya, amelynek fő oka inkább a születések magasabb számában és kevésbé a bevándorlásban keresendő. A demográfiai változásnak társadalmi és politikai hatásai is lehetnek.

Latinok előnyben

A múlt héten napvilágot látott 2010-es amerikai népszámlálási adatok alapján több trend is kibontakozni látszik. Az egyik legfontosabb ezek közül a latin népesség számának növekedése. A cenzus adatai szerint Amerika spanyolajkú lakosságának száma 50 milliós lett a 308,7 millió fős népességen belül, ezzel megszilárdította pozícióját második népcsoportként.

Az elmúlt tíz évben a teljes népesség növekedése 9,7 százalékos volt az Egyesült Államokban. A fehér népesség száma 2,2 millióval nőtt, így összesen 196,8 millióan vannak, arányuk a teljes népességen belül azonban 69 százalékról 64-re esett vissza. Ezzel szemben a latin népesség száma 43 százalékkal nőtt, míg más népcsoport esetében ez együttesen is csak öt százalékot ért el.

A növekvő tendencia főként a fiatalabb generációk esetében jelentős. Nevadában például a gyermekek 61 százaléka kisebbségekhez tartozik, míg felnőtteknél ez az arány csak 41 százalékos. A határ menti államokban, így Texasban a következő évtizedben a latinok száma várhatóan meghaladja a más népcsoportba tartozók számát, vélik demográfusok.

2008-as adatok szerint leginkább mexikóiak, Puerto Rico-iak és a kubaiak alkotják a hispánok népes csoportját.

Bevándorlás helyett gyermekvállalás a fő ok

Az illegális migráció és más tényezők hatását jelenleg még vizsgálják. A washingtoni Pew Research Center szakértője, D’Vera Cohn azonban úgy véli, hogy a születések számának már nagyobb szerepe van abban, mint az illegális bevándorlásnak. Populációjuk ugyanis fiatalabb és több köztük a szülőképes korú nő is. Mindenestre az elmúlt évtized volt az első a ’60-as évek óta, amikor a született spanyolajkúak száma meghaladta a bevándorlókét.

Jóllehet a bevándorlás továbbra is jelentős tényező maradt a latinok számának növekedésben a recesszió és a magas foglalkoztatottsági ráta hozzájárultak az Egyesült Államokban letelepedni szándékozó külföldiek arányának csökkenéséhez – nyilatkozták elemzők a CNN internetes változatának.  

Lehetséges társadalmi és politikai hatások

A növekedés az etnikai arányok puszta megváltozásán természetesen túlmutat, így például nőtt a társadalom diverzitása a vegyes házasságok révén. H. Frey a Brookings Institute demográfusa  úgy vélte, elmozdulás történt az afroamerikai-fehér ország felől egy többnemzetiségű és multikulturális népesség irányába. Körülbelül kilenc millióan nyilatkoztak úgy, hogy többnemzetiségűek, ami negyedével több, mint az előző népszámláláskor. Ez előrelépés lehet egy nyitottabb, toleránsabb amerikai társadalom felé.

A spanyolajkúak számának növekedése kedvező lehet a Demokrata Párt számára is, mivel a kisebbségek inkább a demokratákra szavaznak. A 2010. novemberi időközi választásokon, képviselőházi jelöltek esetében a Pew Hispanic Center által végzett felmérés szerint 60 százalékuk a demokratákra, 38 százalékuk republikánusokra szavazott. Fehérek esetén ez az arány 37-60, míg afroamerikaiak esetén 89-9 volt.

Nem mellesleg három jelöltjük is győzött, igaz mindhárman republikánus színekben. Új-Mexikónak először lett latin és egyidejűleg női kormányzója, Nevadában ugyancsak először spanyolajkú kormányzó győzött, Floridában pedig a szenátusi helyért folyó versenyt nyerték meg.