Statisztikai hiba miatt bukhat el az európai csodaország

Óriási botrány van kibontakozóban a lengyel gazdaságban. A fizetési mérlegben ugyanis olyan mértékű hiányosságokat és tévedéseket véltek felfedezni a gazdasági szakértők, amely mind Lengyelország, mind az Európai Unió történetében példátlan. Az eddig csodaországnak titulált állam vezetői most joggal foghatják a fejüket: a jelenlegi helyzet miatt nem csak az ország gazdasági megítélése romolhat nagyot, de az új statisztikákat figyelembe véve az ország vezető helyzetéből könnyedén a régió sereghajtójává válhat.

A lengyel statisztikákban lévő súlyos gondokra a Reuters egy cikkéből derült fény, amikor is a hírügynökség Miroslaw Gronickivel, a lengyel jegybankelnök tanácsadójával készített interjút. A szakértők a lengyel fizetési mérleg kapcsán ugyanis olyan jelenségekre lettek figyelmesek amelyek gyökeresen változtathatják meg a lengyel gazdaságról kialakult nemzetközi megítélést, de magának az államnak is komoly problémát jelentenek majd az elkövetkezendő években. Az pedig szinte bizonyosnak látszik, hogy a valós számadatok tükrében nemcsak, hogy a lengyel euró bevezetése nem valószínű az eddig célként kitűzött 2015-re, de az Európai Unió felől is komoly büntetésre számíthatnak.

Lengyelországot az elmúlt években csodaországként emlegették a gazdasági elemzők tekintettel arra, hogy az ország tulajdonképpen egyedüliként nem sínylette meg a gazdasági világválságot. A rózsaszín köd azonban eloszlani látszik, ugyanis az új, helyes statisztikák  2004-ig visszamenően csökkentik GDP-t. A lengyel gazdasági elemzők jelenleg is azt vizsgálják, hogy mennyit romolhat a költségvetési mérleg, ezzel egyetemben pedig meddig duzzadhat a valós államadósság. Nem elképzelhetetlen, hogy az eddig éllovasként számontartott Lengyelország most a régió leggyengébb láncszeme címért szállhat harcba.

A számok tükrében

A statisztikák és az elemzések számadatait összevetve valóban komoly gondnak néznek elébe a lengyel szakemberek. A fizetési mérleg statisztikáiban a tévedések és a kihagyások nem kevesebb mint a GDP 4 százaléra rúgnak. Az óriási hibák mögött nagy valószínűséggel a túlságosan alábecsült import áll, ez pedig könnyedén együtt járhat a GDP túlértékelésével. Gronicki, aki korábban maga is pénzügyminiszter volt aggodalmát fejezte ki a tényekkel kapcsolatban: „Valóban vannak problémák. A fizetési mérleg egyensúlyában, a hibákat és a kihagyásokat tekintve egy óriási szám került elő, amely a GDP négy százalékát közelíti. Ha ezt az alábecsült import okozta, akkor a külkereskedelmi mérleg torzulását tekintve a GDP-növekedést is jelentősen túlbecsültük”. „Ez a helyzet sajnos azzal járhat, hogy a befektetők mostantól másként tekintenek majd Lengyelországra” – tette hozzá Gronicki.

Az elemzők is úgy gondolják, hogy a tévedések és kihagyások nagyrészt az import kapcsán merülnek fel, ezek pedig főleg a Németországgal kapcsolatos statisztikákat érintik. Egy, a Danske Bank által készített elemzés szerint az importot akár 10-15 milliárd euróval is alábecsülhették a 2010-es évben, amely igencsak hozzájárul a negatív lengyel makroökonómiai kép kialakulásához, a németekkel folyatott kereskedelem terén több mint 11 milliárd euró a különbség. A fizetési mérleg két oldala közti eltérések igencsak megnőttek az ország 2004-es EU-csatlakozása óta. A lengyel Statisztikai Hivatal szerint ennek a nagy különbségnek az egyik oka az lehet, hogy másképpen minősítik a két országban az exportot illetve az importot. Például ha Németországból olyan áru érkezik Lengyelországba amely valójában Kínából származik, az a lengyel statisztikák szerint nem számít Németországból jövő importárunak, míg német oldalról ezt beleszámítják a Lengyelország felé küldött exportba.

Az elúszott euró

A lehetséges következményeket figyelembe véve a lengyel állam igencsak bosszús lehet hibás adatai miatt. Néhány hete a Kitekintő is beszámolt arról, hogy vezető európai politikusok akár már 2015-ben lehetségesnek tartják Lengyelország csatlakozását az eurózónához. A kérdés azonban a jelenlegi helyzetben igencsak tárgytalannak tűnik, hiszen a lengyel költségvetés az új adatok fényében valószínűleg még a maastrichti konvergenciakritériumoknak sem tud megfelelni, pedig az ország már 2012-re azt ígérte, a költségvetési hiányt a GDP három százaléka alá szorítja. Sőt egyes szakértők szerint a költségvetési deficit akár két számjegyűvé is válhat, aminek tükrében az ország jellemzően a régió alulteljesítői közé sorolhatná magát, pedig már most sem fényes a helyzet: az államháztartási hiány jelenleg is nyolc százalék.

Nem kisebb gond, hogy a botrány általános kihatással is lehet a lengyel makrogazdasági ügyekre. A lengyel gazdaság hitelessége alapvetően romolhat meg, ami befektetők sokaságát tántoríthatja el lengyel terveitől, másrészről pedig a zlotyra és az állampapírokra is kedvezőtlen hatással lehet.

Hogy hogyan reagálnak majd a pénzpiacok, illetve, hogy az Európai Unió kötelezi-e majd konkrét lépések megtételére Lengyelországot, még a jövő zenéje, de bizonyos, hogy az ország hírnevén és megbízhatóságán jelentőset ront a jelenlegi statisztikák napvilágra kerülése.