Ismét veszélybe kerülhet az euró

Éjjel lemondott a portugál kormány, miután a parlament megvétózta az EU pénzügyi mentőcsomagjának igénybevételét, illetve kiderült, hogy Finnország és Németország nem is tudná megadni a válságkezelés soron következő befizetéseit. A ma kezdődő kétnapos EU állam- és kormányfői csúcstalálkozó néhány fontos döntését elhalasztották, és lehet, hogy nagyon kevés konkrétumban fognak tudni megállapodni holnap estig.

A ma kezdődő, kétnapos állam- és kormányfői csúcstalálkozó, az Európai Tanács eredeti célja az ideiglenesnek szánt Európai Pénzügyi Stabilitási Alap (EFSF) állandóvá tétele lett volna, amihez decemberben azonban a legnagyobb hozzájáruló Németország azt a feltételt tette, hogy az eurózóna tagállamainak a költségvetési politikáját szigorúbbá teszik. (Az Európai Tanácsban nem mi elnökölünk, szemben a miniszteriális Európai Unió Tanácsával). A februári csúcsértekezletet Merkel és Sarkozy azzal lepték meg, hogy ehhez kidolgozták a maastricthti kritériumokat is tartalmazó Stabilitási és Növekedési Paktumnak egy új változatát Versenyképességi Paktum néven (ezt a magyar kormány azonnal elutasította), amit az Európai Tanács és a Bizottság elnökei, Van Rompuy és Barroso igyekeztek a többi tag számára is fogyaszthatóvá tenni. Az elmúlt napokban azonban többtagállamban olyan politikai események történtek, amelyek veszélybe sodorták a csúcstalálkozó sikerét, mondják az előkészületekben érintett EU tisztségviselők. A portugál parlament tegnap nem hagyta jóvá José Socrates miniszterelnök gazdaságimegszorító intézkedés-csomagját, aminek következtében Portugália nem tudja kérvényezni az EFSF segítségét.

További problémát jelent, hogy Németország bejelentette: az EFSF-et felváltó Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) alap- és szükség esetén lehívható többletforrásait a legnagyobb befizető nem lesz képes 2013-ig az eredetileg tervezett ütemezésben rendelkezésre bocsátani. Finnország pedig azt jelezte, hogy az április 17-i választások előtt biztosan nem tud hozzájárulni a mostani EFSF alap növeléséhez, ami pedig Portugália kényszerű hitelezése esetén szükségessé válna. Finnországban a kormányzó Igaz Finnek párt nem meri megkockáztatni, hogy újabb pénzt pumpáljon az EFSF-be, mivel a már az írek és a görögök megsegítését is ellenző pártok, könnyen legyőzhetik és meghiúsíthatják a végrehajtást a három hét múlva esedékes nemzeti választáson. Németország bejelentette, hogy nem áll módjában a három részletben befizetendő alaptőkét rendelkezésre bocsátania az EFSF-et felváltó ESM alapjába. Mindez az egész alap értelmét is megkérdőjelezi, mert egy kisebb tőkével, lassabban felálló alap nem biztos, hogy megkapja azt a hitelminősítést, ami a viszonylag olcsó működésének a záloga lehetne.

Írország azt szerette volna elérni, hogy valamelyest enyhítsék a számára folyósított kölcsön feltételeit, de Franciaország és Németország azt jelezte, hogy ezért cserébe az íreknek is adniuk kellene valamit – mondjuk a 12,5 százalékos társasági nyereségadó-ráta felemelését az Európában szokásos szintre. Összegezve tehát azok, akik a mentőcsomagot fizetnénk, nem tudnak fizetni, aki jelenleg igénybe venné, Portugália, nem tudja kérvényezni, vagyis az EFSF mechanizmusával súlyos problémák vannak. A hirtelen változás miatt a program az eredetileg kitűzöttnél jóval szerényebb célokat tartalmaz. A ma délután 5-kor kezdődő találkozó (amit a néppárti vezetők külön csúcstalálkozója előz meg Rompuy, Barroso és Orbán részvételével) egyszerűen csak meghosszabbítja az ideiglenes EFSF alapot júniusig. A csúcstalálkozó ezzel együtt elképzelhető, hogy megegyezéssel zárul az ESM ügyében – legfeljebb az implementáció naptára fog csúszni. Ugyanakkor azok a remények, hogy a portugál adósságválságot sikerül lecsillapítani, vagy hogy az írek esetleg valamilyen könnyítést kaphatnak a saját mentőcsomagjuk feltételeire teljesen lehetetlennek látszanak. Nem lehetetlen viszont, hogy az EFSF körüli problémák miatti piaci idegességet azzal akarják majd lecsillapítani, hogy megállapodnak az eurót stabilitását garantáló új gazdaságpolitikai szabályokban.

A Stabilitási és Növekedési Paktum helyett Merkel és Sarkozy által javasolt új gazdaságpolitikai alapegyezményt, a Versenyképességi Paktumot közben már másodszor nevezik át: a Paktum az Euróért az Euró+ nevet fogja kapni, mert csatlakozott hozzá két nem eurózónában lévő ország is. Dánia, amelyik versenyképesebb az EU-nál, és külön jogot szerzett az eurózónából való kimaradásra, önként szeretne magához a paktumhoz csatlakozni, mert azt a versenyképesség növelésének jó eszközének tartja. Ugyanígy jár el Lengyelország, amely még nem képes teljesíteni a feltételeket, de legkésőbb 2015-ig úgy akarja megreformálni a gazdaságpolitikáját, hogy be tudjon lépni az eurózónába és a paktumba. Összesen három ország utasítja el, hogy a csatlakozzon az EU új gazdaságpolitikai alapdokumentumához: az EU-nál versenyképesebb Svédország, a mélyen eurószkeptikus Csehország és az EU tanácsának soros elnöke, Magyarország.

Kitekintő / Euractiv.hu

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »