Közelebb hozhatja-e a katasztrófa Oroszországot és Japánt?

Oroszország és Japán soha nem ápolt szoros szövetségesi viszonyt, sőt, a történelem során számos alkalommal komoly összeütközések zajlottak köztük. A múlt eseményei a legutóbbi évtizedekben is tovább mérgezték a két ország közötti kapcsolatot, az elmúlt hetekben pedig egyre inkább előtérbe került a déli Kuril-szigetek birtoklása miatt kirobbant diplomáciai konfliktus. Március 11-én azonban (legalábbis ideiglenesen) fordulat következett be az orosz-japán viszonyban.

A Japánt sújtó óriási erejű földrengés és cunami szinte azonnal elsöpörte a Oroszország és Japán közötti ellentétet. A Richter-skála szerint 8.9-es erősségű földrengés a valaha volt legpusztítóbb erejű természeti csapás Japán történelmében. Eddig hivatalosan több mint 6000 emberéletet követelt, ez a szám azonban a RIA Novosztyi szerint nagy valószínűséggel hamarosan ötjegyűre fog növekedni, hiszen több tízezren eltűntek a katasztrófa következtében. Épületek tízezrei rongálódtak meg, több mint félmillió embert kellett kitelepíteni, és az energiaellátásban is hatalmas károk keletkeztek, mikor az országban található 50 nukleáris reaktor közül 11 leállt.

Medvegyev szinte közvetlenül a földrengés után kifejezte együttérzését és részvétét japán kollégájának, Naoto Kannak, és biztosította, hogy Oroszország kész Japán segítségére sietni a katasztrófa következményeinek kezelésében.

Bár Japán az 1995-ös kobei földrengés óta hírhedt arról, hogy hajlamos visszautasítani a nemzetközi segítségnyújtást, ez a katasztrófahelyzet rákényszeríti az országot arra, hogy külső segítségért folyamodjon. A kutatás-mentés egyértelmű elsődlegességén túl különösen az energiaellátás terén van erre szükség. Oroszország mindkét tevékenységben igyekszik a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban támogatni a kiszolgáltatott Japánt.)

Igor Szecsin miniszterelnök-helyettes a RIA Novosztyi szerint megerősítette, hogy Japán szénért és cseppfolyósított földgázért folyamodott Oroszországhoz. Moszkva 150 000 tonna földgázt ígért Japánnak, melyet minél hamarabb igyekszik eljuttatni a szigetországba, a szénkészletekhez pedig akár 3-4 millió tonna szénnel is hozzájárulhat rövid távon. A Gazprom áprilisra és májusra további 100 000 tonna cseppfolyósított gázt tervez elkülöníteni Japán számára. Szecsin hangsúlyozta, hogy ha szükséges, hosszú távon is tovább növelhetik az eljuttatott energiahordozók mennyiségét egy tenger alatti vezeték segítségével, ennek kiépítése azonban legalább két évet venne igénybe.

Az energiaellátáson túl Japán a kutatási-mentési feladatok terén is elfogadta az orosz segítséget, az érkező erők önállóan működhetnek Szendai környékén. A Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma hétfőn indította meg a mentőakciót, melyben többek között két IL-76-os repülőgép és több helikopter is részt vesz. Jelenleg 79 orosz közreműködik a mentésben, fő feladatuk a túlélők felkutatása. Vezetőjük szerint a következő 4-5 napban várható a kritikus időszak, utána már egyre kevesebb lesz az esély arra, hogy élő embert találjanak a romok alatt.

Oroszországot magát is súlyosan érintheti a japán katasztrófa, ha a fukusimai atomerőműben tovább romlik a helyzet. Az erőműben történt robbanások után a környéken megemelkedett a radioaktív sugárzás, sőt, a fővárosban is mérhető a normális sugárzási szinttől való eltérés. A baleset közvetlen közelében 400 milliszivert sugárzást mértek, mely már egyértelműen káros az emberi szervezetre. A helyzet komolyságát mutatja, hogy a japán miniszterelnök az érintett terület elhagyására szólította fel a lakosságot az erőmű 30 kilométeres körzetében, és repüléstilalmi zónát hozott létre Fukusima felett.

Hétfőn az orosz Nukleáris Biztonsági Intézet szóvivője bejelentette, hogy szakértőket küld a veszélyeztetett térségbe a helyzet konszolidációjának elősegítésére. Eközben Oroszország Japánhoz közeli területein fokozottabban figyelik a radioaktív sugárzás mértékének alakulását. A Roszpotrebnadzor információi szerint egy esetleges radioaktív felhő kialakulása esetén a szennyezés egy nap alatt érné el Kamcsatkát. A légáramlatok mozgására hivatkozva azonban az orosz szakértők egyelőre úgy nyilatkoznak, hogy még a legrosszabb forgatókönyv bekövetkezése esetén sem érintené Oroszország területét a radioaktív sugárzás.

A katasztrófa hatására létrejött orosz-japán együttműködés valószínűleg nem fogja megoldani a Kuril-szigetek kérdését, vonható le a következtetés a Kommerszant tudósításából. Az orosz külügyminisztérium ugyanis már hangot adott azirányú reményeinek, hogy a sajnálatos esemény hatására a két ország hamarabb megtalálhatja a megfelelő kompromisszumot a szigetek helyzetét illetően, Japánt azonban, úgy tűnik, a katasztrófa sem törte meg a területi vitát illetően. A moszkvai japán nagykövet hangsúlyozta, hogy kormányának álláspontja nem változott a kérdésben. A gyors orosz segítségnyújtás azonban talán ennek ellenére is közelebb hozhatja egymáshoz a két országot.