Hadi- és rendvédelmi költekezés Kínában

Kína idén 12,7%-kal növeli hadiköltségvetését. Habár Peking szerint a katonai költekezés kizárólag védelmi célokat szolgál, a hadikiadások erőteljes növelése mind a régióban, mind pedig a Csendes-óceán túlpartján aggodalmat kelt. Még ennél is jelentősebb mértékben, 13,8%-kal növekszik a „közbiztonságra” fordítandó keret, mely így immár második éve haladja meg a katonai büdzsét. A közrend fenntartására fordítandó összegek számottevő növelésének hátterében a közelmúlt „jázmin forradalomra” buzdító felhívásai, illetve az internet szabályozásával kapcsolatos kihívások állnak.

Kína idén 12,7%-kal növeli hadiköltségvetését – jelentette be pénteken az éves Országos Népi Gyűlés, azaz a pekingi parlament szóvivője. Li Csao-hszing (Li Zhaoxing) korábbi külügyminiszter hozzátette: a 601,1 milliárd jüanos (kb. 91,7 milliárd dollár, 18 ezer milliárd forint) büdzsé „relatíve alacsony” mértékű az ország GDP-jéhez viszonyítva, ugyanakkor elemzők szerint Peking valós katonai ráfordítása az Egyesült Államok teljes hadikiadásainak nagyjából egytizedére rúgó, míg a kínai össztermék kb. 1,4%-ával egyenértékű hivatalos adatoknál jóval magasabb lehet.

A Stockholm Peace Research Institute szerint a tavalyi évben Kína valós hadikiadásai legalább 20 milliárd dollárral haladták meg a hivatalos, 80 milliárd dolláros büdzsét, míg a Pentagon vizsgálata alapján Peking ennek nagyjából kétszeresét fordította a Népi Felszabadító Hadsereg fejlesztésére. Li ugyanakkor kijelentette: a kínai katonai költségvetés „átlátható”, és szó sincs rejtett kiadásokról. Peking tavaly ennél jóval csekélyebb mértékben, „mindössze” 7,5%-kal növelte hivatalos hadiköltségvetését, 2006 és 2009 között azonban évente 14,9–19,3%-kal emelkedtek a kínai katonai kiadások.

Békés, de félelmet keltő

Li sietett leszögezni, hogy az erőteljes hadiköltségvetés-növelés védelmi célokat szolgál, és „nem fenyeget más országokat”, elmondása szerint „Kína limitált katonai ereje kizárólag a nemzeti szuverenitás és terület integritás megőrzésére irányul”. Elmondása szerint a növekvő kiadásokat elsősorban kiképzésre, infrastrukturális fejlesztésekre, valamint a katonák lakáskörülményeinek javítására fordítják majd, míg Peking „nagy hangsúlyt fektet a szomszédjaival való baráti kapcsolatok fenntartására”, továbbá „békére, együttműködésre és fejlődésre” törekszik a régión belül. Egy a Reutersnek nyilatkozó nyugalmazott katonatiszt szerint a kiadások jelentős mértékű emelése mögött a kínai infláció áll, mely számottevően megnövelte a hadsereg bér- és eszközköltségeit.

Kína szomszédjainak közelmúltbeli lépései ugyanakkor arra engednek következtetni, hogy a régió országai nincsenek meggyőződve Peking céljainak békés mivoltáról, mitöbb, aggodalommal tölti el őket a Népi Felszabadító Hadsereg erőteljes fejlesztése. Hétfőn a Kína fő regionális versenytársának számító India 11,6%-os hadiköltségvetés-emelést jelentett be, miután múlt hónapban az ország védelmi minisztere úgy nyilatkozott, „komoly nyugtalansággal” tölti el Peking erőteljes fegyverkezése. Japán szintén érzékenyen reagált a bejelentésre, Maehara Szeidzsi külügyminiszter –, aki időközben egy adományozási botrány miatt lemondani kényszerült, – reakciójában úgy fogalmazott: „nem tudunk nem aggódni azt illetően, hogy mire költi e hatalmas összegeket”. A két ország tavaly őszi szigetvitáit követően Tokió decemberben közzétett katonai doktrínájában veszélyforrásként nevezte meg szomszédját, míg ezzel párhuzamosan védelmi erőinek a Kelet-kínai-tenger régiójába való átcsoportosításáról, illetve a haditengerészet fejlesztéséről határozott. Habár a két ország között a napokban folytatódott a stratégiai párbeszéd, a Szenkaku/Tiaojü-szigeteket érintő viták a hét folyamán ismét kiújultak, miután a kínai légierő gépei megközelítették a vitatott hovatartozású területeket. Peking növekvő katonai ambícióit természetesen Tajvan szigetén is félelemmel és aggodalommal szemlélik. Lin Jü-Fang (Lin Yu-Fang), a tajpeji parlament védelmi bizottságának tagja a hírekkel kapcsolatban megjegyezte: az Egyesült Államoknak „segítenie kell” Tajvanon, továbbá abbéli reményét fejezte ki, hogy egyes európai államok is hajlandóak lesznek majd fegyvereket eladni országának. 

Amerikai versengés

Kína növekvő katonai erejét nemcsak Kelet-Ázsiában, hanem a Csendes-óceán túlpartján is kiemelt figyelemmel követik. Hillary Clinton külügyminiszter szerdai nyilatkozatában úgy fogalmazott: Washington befolyási versenyt folytat Kínával a kelet-ázsiai térségben. A külügyminiszter-asszony szerint a növekvő erejű és befolyású Kína átveheti a vezető szerepet Amerikától a Csendes-óceán térségében, amennyiben Washington nem fektet megfelelő hangsúlyt a régión belüli jelenlétre, mindez pedig az ország globális pozícióit is fenyegeti.

A realista külpolitikai nézeteket megfogalmazó Clinton-nyilatkozat minden bizonnyal a Külügyminisztérium forrásainak, illetve a kelet-ázsiai térségbe irányuló amerikai segélyprogramokra költött összegek megnyirbálása elleni tiltakozásnak tekinthető, ugyanakkor a védelmi kiadások terén Washington Pekinghez hasonlóan jelentős kiadásnöveléssel számol. A Pentagon a múlt hónapban a 2012-es évre 553 milliárd dolláros (kb. 3600 milliárd jüan, 107 ezer milliárd forint) rekordbüdzsé-tervezetet jelentett be, mely összeg nem foglalja magában az afganisztáni és iraki konfliktusokkal kapcsolatos költségeket, illetve az egyéb, nem a Védelmi Minisztérium égisze alá tartozó, ugyanakkor az ország haditevékenységéhez köthető kiadásokat, például a veteránok nyugdíjait.

A kínai fenyegetésre korábban már Robert Gates védelmi miniszter is felhívta a figyelmet, mint mondta, a kelet-ázsiai ország „képes lehet veszélyeztetni az amerikai hadsereg mozgásterét”, ezért „oda kell figyelni rájuk, és megfelelő módon reagálni kell” Peking fejlesztéseire. A védelmi miniszter januári útja, mely a két ország között 2010 elején, egy tajvani fegyverüzlet miatt megszakadt katonai párbeszéd helyreállítására irányult, meglehetősen furcsára sikeredett, miután a kínai hadsereg pont a Gates és Hu Csin-tao (Hu Jintao) elnök tárgyalásait megelőző órákban tartotta új, ötödik generációs lopakodó vadászgépének első próbarepülését. A két ország között ugyanakkor egyelőre korai lenne fegyverkezési versenyről beszélni: Kína hadikiadásainak erőteljes növelése ellenére továbbra is fényévekre van az Egyesült Államok katonai kapacitásaitól. Mindemellett megjegyzendő, hogy Peking egyelőre nem is mutat hajlandóságot rá, hogy globális versenyre keljen Washingtonnal –, különösképp, hogy erre jelenleg nem is lenne képes –, Kína eddigi törekvései döntően arra irányultak, hogy a régión belüli mozgásterét és befolyását növelje. Ebből a szempontból viszont igazak lehetnek Hillary Clinton felvetései, a regionális hegemóniáért könnyen intenzív verseny alakulhat ki a két ország között.

Belső rend

A hadikiadásoknál is jelentősebb mértékben, 13,8%-kal növekszik a „közbiztonságra” fordítandó keret, mely így immár második éve haladja meg a katonai büdzsét. A rendvédelmi erőkre, az igazságszolgáltatási intézményrendszerre, illetve a belső megfigyelésre idén 624,4 milliárd jüant fordít Peking, mely elemzők szerint annak a jele, hogy a Kommunista Párt számára egyre komolyabb fejtörést okoz az ország kézben tartása. Ven Csia-pao (Wen Jiabao) miniszterelnök nyilatkozata szerint a közrend fenntartására fordított összegek emelése az internet még szigorúbb ellenőrzését fogja szolgálni, mint mondta, Peking „erősíteni fogja az információs biztonságot”, illetve „tökéletesíteni fogja az információs hálózatok kezelését”.

Ezzel párhuzamosan az AFP hírügynökség vasárnapi jelentése szerint a kínai kabinet felélesztett egyes korábban eltörölt szigorításokat a külföldi sajtó munkájára vonatkozóan, az intézkedések értelmében a jövőben csak kormányzati engedéllyel lehet majd tudósítani Peking belvárosából – ezen rendelkezéseket még 2008-ban, az olimpiát megelőzően oldották fel. A közrendre fordított, már eddig is hatalmas összegek erőteljes növelése, valamint a külföldi sajtó és az internet szorosabb kontrollja minden bizonnyal a közelmúlt on-line terjedő tüntetési felhívásaival van összefüggésben. A közel-keleti eseményekhez hasonló „jázmin forradalomra” buzdító kínai nyílt levelek két hete jelentek meg az interneten, s habár mindezidáig nem került sor jelentős megmozdulásra Pekingben, a kormány igen komolyan kezeli az ügyet: a kiáltványok felbukkanását követően jelentősen megerősítették a rendőri jelenlétet a főváros utcáin, míg ezzel párhuzamosan hajtóvadászatot indítottak emberi jogvédők és demokrácia-párti disszidensek ellen.

Egyes állami kézben lévő, a Párt „szócsöveként” funkcionáló újságok hírei alapján a kormány a jövőben folytatni fogja a hatalmát megkérdőjelezők elleni erélyes fellépést, egy pekingi napilap szombati számában például arra figyelmeztetett, hogy „a stabilitás áldás, a káosz pedig csapás” a társadalomra nézve. A Népi Gyűléssel egy időben ülésező Kínai Népi Politikai Tanácsadó Konferencia szóvivője, Csao Csi-cseng (Zhao Qizheng) a hétvégén leszögezte: „abszurd és irreális” az a felvetés, hogy Kínában a közel-keleti eseményekhez hasonló felkelés robbanjon ki. Csao hozzátette: Peking ellenzi a közel-keleti történésekbe való külföldi beavatkozás minden formáját, mind mondta, Kína szerint csak az ENSZ megfelelő felhatalmazása esetén indulhatnak missziók a válság megoldására.