Nem valószínű, hogy változik az eurókamat

Ma tartja a márciusi rendes kamatdöntő ülését az Európai Központi Bank, döntés 13:45-kor várható. A várakozások szerint történelmi mélyben, 1,00%-on hagyja az irányadó rátát a kormányzótanács, mindenesetre a retorikai fordulatokra továbbra is érdemes odafigyelni a döntést követő sajtótájékoztatón 14:30-kor.

Az inflációs nyomás továbbra is érzékelhető a közös térségben, a legfrissebb januári adatok szerint 2% fölött van a pénzromlás éves alapon számolt üteme és a mostani rekord közeli energia és élelmiszer árak azt vetítik előre, hogy ez a nyomás csak fokozódni fog. Ez ugyanakkor nem jelent automatikus közbeavatkozást a jegybank részéről. Ewald Nowotny, a tanács osztrák tagja például egy februári nyilatkozatában megjegyezte: nem tudjuk befolyásolni az olaj árát, de ügyelünk arra, hogy ne keletkezzenek másodlagos hatások vagy árspirál.

A kamatpályával kapcsolatban a piacon egyre inkább arra számítanak, hogy ősszel viszont megkezdődik a kamatemelés az eurózónában, jóval az amerikai várható hasonló lépés előtt, ami az eddig meglévő kamatspreadek további szélesedése miatt erősítheti a carry trade hatást az EURUSD esetében. A kamatpályánál is fontosabb kérdés lehet a márciusi uniós pénzügyi reformcsomaggal kapcsolatos találgatások. nyilván itt az EKB nem fog közvetlen nyilatkozatot tenni, de szerepe megkerülhetetlen lesz, hiszen az unió perifériáját sújtó adósságválságban egyelőre egymaga kénytelen a piaci intervenciókat lebonyolítani. Az elmúlt hetekben az egynapos banki hitellehívások jelentősen megugrottak, volt, hogy 16-17 milliárd eurót kötöttek le kereskedelmi hitelintézetek a megszokott 1 milliárd eurós összeghez képest. A tranzakciók mögött elsősorban ír bankok állhattak, ahol a tőkemegfelelés miatt komoly fedezetképzésre van szükség, amit szinte képtelenség a tőkepiacról biztosítaniuk. Ugyanis ilyen fontos kérdés, hogy hogyan alakulnak az állampapír piaci hozamok. A portugálokon szépen lassan, de fokozódik a nyomás. Az öt éves lejáraton például rekord szintre emelkedett a hozam, ami azért érdekes, mert már alig 25 bázisponttal marad el a 10 éves hozamszinttől, vagyis a hozamgörbe hosszúoldala összeér. Ez egyértelműen a bizalomvesztés jele, ugyanis a befektetők Portugália kimentését árazzák, ez növeli a hosszú oldali kockázatokat, ami elsősorban az 5 éves horizonton érezteti hatását.

Ráadásul elég volatilis a portugál másodpiac, ami a kereslet hirtelen ingadozásaira vezethető vissza. A tegnapi 6-hónapos kincstárjegy aukció lefedettsége például 2.6-szoros volt, míg a hónap elején ugyan ezen szegmensben 4.8 szoros volt a kereslet az instrumentumok iránt. Nem tudni pontosan az EKB milyen összeggel pótolhatja a kieső keresletet a portugál piacon, de egyes piaci becslések szerint az ilyen intervenciók miatt megnövelt EKB mérleg 15%-a landolhatott a portugáloknál, ami olyan 18 milliárd euró lehet, egy gyakorlatilag a teljes idei portugál finanszírozási igénnyel megegyező összeg.

Az EFSF mechanizmushoz kapcsolódó reformról első körben március 11-én döntenek a térség állam- és kormányfői, majd részletes programismertetés a március 24-25-i csúcson várható – értesült a Bloomberg.