Mélyponton a török csatlakozási tárgyalások

Törökország és az Európai Unió kapcsolata történelmi mélypontra jutott Nicolas Sarkozy ötórás ankarai látogatása után. Erdogan azonnal németországi offenzívába kezdett a francia privilegizált partnerségi ajánlat ellen. A magyar soros elnökség ősszel még azt ígérte, hogy újabb csatlakozási fejezeteket nyitnak meg.

Nicolas Sarkozy francia elnök pénteki ankarai útján lényegében megerősítette, hogy nem támogatja Törökország csatlakozását. Ankarában Sarkozy közölte azokat a „korlátokat”, amelyeket Franciaország nem hajlandó átlépni a török csatlakozási vitában. A látogatást követő, Abduallah Gül török elnökkel tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy „Úgy érzem, jobb most átbeszélni a dolgokat, mint hogy egy napon zsákutcába jussunk” – mondta a francia elnök. „Minden országnak megvannak a maga korlátai. Minden országnak van egy politikai közössége. Ahhoz, hogy egy megállapodás szülessen, szükség van előtte vitára. Mi továbbra is keressük az utakat a jövővel kapcsolatban”.

Ugyanakkor Sarkozy nem tagadta, hogy Franciaország annak az útjait keresi, hogyan ne legyen az EU legrégebbi jelentkezőjéből teljes jogú tag. „Mindig is úgy gondoltam, hogy van egy harmadik lehetőség is a csatlakozási kilátások, illetve az Európai Uniót és Törökországot, ezt a hatalmas országot közelebb hozó tárgyalások beszüntetése között.”

Törökország a 2005-ös brit elnökségnek köszönhetően elérte, hogy több évtizedes várakozás után hivatalosan megnyissák csatlakozási tárgyalásait, de a 35 fejezetből eddig csak egyet sikerült lezárni. (A magyar soros elnökség ősszel még azt ígérte, hogy Magyarország megpróbál újakat megnyitni – eddig kevés sikerrel).

Sarkozynek ez volt első törökországi látogatása 2007-es megválasztása óta, és egyben 19 éve az első francia elnöki látogatás. Sarkozy rövid látogatásán találkozott a tényleges hatalmat birtokló Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnökkel is. A látogatást az tette elkerülhetetlenné, hogy Franciaország rendezi a G8 soros elnökeként a G20 csúcstalálkozót, amelynek Törökország is tagja, és elébe akartak menni a török követeléseknek, amelyeket egyébként az Egyesült Államok is támogat.

A török sajtó árgus szemekkel figyelte Sarkozy érkezését, és még azt is lényegesnek tartották kiemelni, hogy Sarkozy elnök rágózott a repülőtéren. Melih Gökcek, Ankara színes egyéniségű polgármester Sarkozy búcsúztatóján tüntető rágózásba kezdett. Úgy látszik, ez a török-francia diplomácia egyik állandó lelki fegyvere – a Zaman napilap szerint nem ez volt az első alkalom, hogy Sarkozy felidegesítette a török tisztviselőket azzal, hogy rágózott. Állítólag akkor is rágó volt a szájában, mikor Gül elnököt fogadta 2009-ben Párizsban.

A rágógumicsúcsról Erdogan azonnal Németország felé vette az irányt, és megpróbált valamiféle politikai nyilatkozatot kicsikarni Merkel kancellár aszonyból a csatlakozási tárgyalások folytatásáról. A törökök is szimbolikus helyszínt választottak, a legendás hannoveri CeBit informatikai vásár megnyitóját, amelynek idei díszvendége a ma már 5 százalékban high-techet exoptáló Törökország.

Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök török miniszterelnök február 28-án a hannoveri CeBit informatikai kiállítás megnyitóján találkozott Angela Merkel német kancellárral.(A CeBit idei hivatalos partnere Törökország). Erdogan megpróbálta kiugrasztani a Merkelt álláspontját, és a találkozó előtt a Rheinische Post napilapnak, hogy a csatlakozási tárgyalások csakis kizárólag politikai okok miatt vannak elodázva. és Merkel kifejezetten választási megfontolásokból nem támogatja a török csatlakozást.

Erdogan miniszterelnökvasárnap, németországi útja előtt és Sarkozy látogatása után újra elutasította a Törökország és az Európai Unió közötti privilegizált partnerség ajánlatát. A Zaman napilapnak adott nyilatkozatában arra kérte a német kormányt, hogy vállaljon vezető szerepet a török csatlakozás támogatásában. Erdogan szerint a privilegizált partnerség ajánlata nemzeti politikai célokat szolgál, és arra lett létrehozva, hogy a hazai választók kedvére tegyen. „A privilegizált partnerség nem része az EU terminológiájának. A tárgyalások nálunk a tagságról szólnak vállaljon vezető szerepet a török EU-csatlakozási tárgyalások alatt” – nyilatkozta a Rheinische Postnak.

A sajtóoffenzívára a német CDU frakcióvezetője, Volker Kaude riposztolt, aki kimondta, hogy szerinte jobb lenne eredménytelenül lezárni a török csatlakozási tárgyalásokat, különösen azért, mert Törökország nem tesz többet a kisázsiai keresztényekért.

Erdogan ezt követően bemelegítésként vasárnap tízezer, főleg németországi törökökből álló tömeg előtt szónokolva ostorozta Merkel azon szavait, amelyet a törökök úgy értelmeztek, hogy a török közösség képtelen a német társadalomba való integrációra. „Igent mondok az integrációra. Mindenképp integrálódnunk kell a társadalomba” – idézte Erdogant a Deutsche Welle, de hosszátette: „Senki sem szakíthat el minket a kultúránktól. Gyermekeinknek meg kell tanulniuk németül, de legelőször törökül kell tudniuk.”

Múlt októberben Merkel tartott emlékezetes beszédet, amelyben kijelentette, hogy teljesen megbukott Németország azon törekvése, hogy multikulturális társadalmat hozzon létre. Mivel a legnagyobb nem integrálódott bevándorlói csoport a négymillió a hatvanas és hetvenes években vendégmunkásként bevándorolt török és leszármazottaik, ők magukra vették ezt a kijelentést.

Erdogannal Guido Westerwelle német külügyminiszter szállt vitába. A Németországban felnövő gyermekeknek mindenekelőtt németül kell megtanulniuk” – mondta Westerwelle. „Ellenkező esetben hátrányos helyzetbe kerülnek az iskolában, illetve rosszabb esélyeik lesznek később az életben is. A német nyelv az integráció kulcsa azok számára, akik Németországban nőnek fel,” hangsúlyozta a külügyminiszter.

A különös rágógumi-diplomácia és a kiállításmegnyitó sem volt sikere: Törökország nem nyugodott bele a francia ajánlatba, és Németország sem állt ki egyértelműen a török csatlakozás mellett.