Gorbacsov ma ünnepli a 80. születésnapját

Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió első és egyben utolsó elnöke, idén március 2-án töltötte be nyolcvanadik születésnapját. Cikkünk röviden összegzi életútját, és az is kiderül, hogy idén miként ünnepel.

Út a hatalom felé

Mihail Szergejevics Gorbacsov 1931. március 2-án látta meg a napvilágot egy Sztavropol melletti faluban. Szorgalmát, mely egyaránt megmutatkozott a fizikai munkában és az iskolában elért eredményeiben 1950-ben a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki. Fiatal tehetségként került be, ugyanebben az évben, a Moszkvai Egyetem jogi szakára, ahol megismerte később feleségét, Raisza Maximovnát. Gorbacsov politikai karrierje, miután 1952-ben belépett a Szovjetunió Kommunista Pártjába, gyorsan ívelt felfelé. Fontos megjegyezni, hogy ezekben az években zajlott a hruscsovi desztalinizáció, mely később Gorbacsov számára egyfajta példaként szolgált – főként úgy, hogy a sztálini terrornak az ő családjában is voltak áldozatai. 1970-ben nevezték ki a Sztavropol-vidék első titkárává, ahol politikai kapcsolatrendszerét tudatosan építette ki, dolgát nagyban megkönnyítették a pártállami körökben igen kedvelt sztavropoli gyógyfürdők. Jurij

Andropovval, a KGB akkori alelnökével, is ekkor ismerkedett meg. Többek között az ő támogatásával került be az SZKP Központi Bizottságába (1971) majd a Legfelsőbb Tanácsba (1974) és a párt Politikai Bizottságéba (1980). Miközben Ronald Reagan, amerikai elnök azon gondolkodott, hogy „hogyan juthatnék bármilyen eredményre az oroszokkal, ha azok folyton kihalnak mellőlem”, Gorbacsov, Andropov és Csernyenko rövid pártfőtitkárkodása után, a Szovjetunió első számú vezetőjévé vált 1985. március 11-én.

Peresztrojka és glasznoszty

Gorbacsov pártfőtitkárként egyrészt belső reformokba kezdett (peresztrojka), másrészt pedig egy teljesen új külpolitikai irányvonalat képviselt mint elődei. Fiatal és nyitott volt a világra, képes volt bizalmi viszonyt kialakítani nyugati tárgyalópartnereivel. A „világban zajló békefolyamatok előmozdításában betöltött vezető szerepéért” 1990. december 10-én Nobel-békedíjat kapott. Belpolitikai reformjai azonban nem vezettek a gazdasági teljesítmény élénküléséhez, a glasznoszty, a múlt bűneivel való szembenézés pedig a szunnyadó nacionalizmusok ébredéséhez vezetett. A hatalmi harcok egyre inkább kiélezetté váltak az SZKP és a tagköztársaságok helyi vezetői között – közülük kiemelkedett Borisz Nyikolajevics Jelcin, későbbi orosz elnök. A Szovjetunió de facto 1991. december 8-án szűnt meg, mikor Jelcin orosz, Kravcsuk ukrán és Suskevics fehérorosz vezetők megegyeztek abban, hogy a Szovjetuniót felszámoltnak tekintik és létrehozzák a Független Államok Közösségét. Gorbacsov december 25-én mondott le elnöki tisztségéről.

A Szovjetunió felbomlása, melyet Vlagyimir Putyin miniszterelnökként a „huszadik század legjelentősebb geopolitikai katasztrófájaként” aposztrofált, és a hidegháború felszámolása egyszerre vezetett az európai kontinens újraegyesüléséhez, politikai erőterének átformálódásához és új, sok esetben a mai napig tartó konfliktusok születéséhez vezetett (pl.: Abházia, Dél-Oszétia, Karabah, Transznisztria, stb.).

Élet a Szovjetunió után

Gorbacsov a világ nyugati felén ünnepelt politikai személyiséggé vált, több mint harminc egyetem díszdoktora, a legkülönbözőbb talk-showk meghívottja, saját alapítványa van, sőt még luxustermékek reklámjaiban is feltűnik. Népszerűsége azonban csak nyugaton maradt fenn. Oroszországban, amikor 1996-ban indult az elnökválasztásokon csupán a szavazatok 0,5%-át szerezte meg. Egy februárban készített közvéleménykutatás szerint az oroszok 73%-a csupán nehezen tud bármilyen pozitívumot kötni Gorbacsov kormányzásához. A megkérdezettek 10%-a említette a politikus érdemeként a politikai szabadságjogok meghonosítását, 5%-uk a hidegháború befejezéséért dicsérte és 2%-uk tartotta fontosnak a vállalkozási szabadság megjelenését.

„Ez a fajta közöny nem őt minősíti – hanem minket” – véli Lilia Szvetszova, a Carnegie intézet vezető kutatója a Novaja Gazetának adott interjújában. Gorbacsov a jelenlegi rezsim egyik kritikusaként jelenik meg, nemrég például így bírálta a rendszert: „Minden van – parlament, bíróságok, egy elnök, egy miniszterelnök és a többi. Az egész csupán látszat… Az Egységes Oroszország a Kommunista Párt lehetséges legrosszabb utánzata”.

Mihail Gorbacsov nyolcvanadik születésnapját több eseményi is kíséri majd. Március 15-én kerül megrendezésre a „Gorbacsov nemzedéke: Hatvanasok az ország életében” és március 30-án adják át Londonban a születésnapi ünnepséggel egybekötve a Gorbacsov-díjat mindazoknak „akik megváltoztatták a világot”. A nagyszabású rendezvény műsorvezetői Sharon Stone és Kevin Spacey lesznek, de a fellépők között találhatjuk többek között a Scorpionst, Melanie C-t és Dmitry Hvorosztovszkijt is. A születésnapi bulira így picit később kerül sor, de megéri. Gorbacsov imádja a rock zenét.

Január 25-én pedig, mint ahogyan korábban már írtunk róla, a moszkvai Manyezsben kiállítás nyílt a Gorbacsov korszak fotóiból, összesen több mint 300 szimbolikus fotó. A megnyitón részt vett maga Gorbacsov és a lánya Irina is. A kiállítás március 8-ig látogatható.

Ezúttal is kívánunk neki erőt, egészséget és boldogságot!