Kadirov összeesküvésről beszél

Ramzan Kadirov, csecsen vezető heves kirohanást intézett a szerinte a nyugati sajtóban egyre gyakrabban megjelenő, leegyszerűsítő megállapítások ellen. Ezek az észak-kaukázusi térséget tartják az oroszországi terrorizmus egyetlen forrásának. Ezen kívül mindenáron be akarnak avatkozni a lakoság helyzetébe is az emberjogi visszásságokra való hivatkozással.

Ramzan Kadirov 2007 óta a Csecsen Köztársaság elnöke. Megválasztásakor egyértelműen élvezte Vlagyimir Putyin akkori államfő támogatását. Beiktatása óta viszonylag békésebb, nyugodtabb időszak köszöntött be a térségben, néhány szövetségi szintű beruházásra is sor került már azóta. Azonban számos kritika is éri a rossz emberjogi helyzet, valamint az elburjánzott korrupció miatt.

Kadirov a Russia Today orosz hírcsatorna (amely a külföld számára készül több különböző nyelven) számára nemrég adott exkluzív interjúban beszélt a Nyugat, főleg az Egyesült Államok által felépített és megkonstruált összeesküvésről, amelynek az a célja, hogy Csecsenföldet egy terrorista fészeknek tüntessék fel a világ közvélemyénye előtt, ezzel aláásva az Orosz Föderáció szuverenitását.

Szerinte a Nyugat olyan képet kíván festeni Csecsenföldről mintha minden terrorizmus forrása Oroszországon belül a térségben lenne. Ezzel Oroszország szuverenitását kívánják meggyengíteni, mivel globális érdekeik ezt kívánják meg tőlük. A nyugati sajtótermékekben folyton az orosz demokrácia hiányosságaira és az emberi jogok megsértésére tesznek utalásokat, mondta a csecsen vezető. Kadirov párhuzamba állítja ezt a nyugati akciót a Szovjetunió ellen folytatott háborúval is a hidegháború idején.

Elmondása szerint az amerikaiak legjobban azt tennék, ha nem avatkoznának be a helyi ügyekbe. Nem kellett volna a lakosság megkérdezése nélkül NATO, illetve amerikai csapatokat

küldeni a térségbe. Az amerikaiak nem kívánják beavatni a világot mit is csinálnak és miért, többek között Irakban és Afganisztánban, ami szintén aggályos lehet mind emberjogi, mind pedig nemzetközi jogi szempontból – hívta fel a figyelmet. Mindazonáltal elvárják, hogy az észak-kaukázusi térségben beleszólásuk legyen a helyi politikába és mindent megtesznek, hogy növeljék befolyásukat.

Kadirov hevesen kikelt az ellen, hogy a nyugati újságok egy lehetséges észak-kaukázusi terrorcselekményről beszéltek egyből az Domogyevo-i reptér ellen elkövetett támadások után, mintha ők nem ugyanúgy oroszok lennének mint bárki más Orooszországon belül. Szerinte ez egy politikai játszma, aminek az a célja, hogy minden észak-kaukázusi embert úgy állítsanak be, mintha terrorista lenne.

Kadirov leszögezte: „Úgy gondolom, ha egy észak-kaukázusi származású állampolgár érintett az ügyben (a Domogyevo-i támadásban), akkor azt kell mondanunk róla, hogy egy bandita: nemzetiség, vallás és anyaország nélkül. Ő egy terrorista. Ha meghal az jó. Ha nem meg kell küzdenünk vele és ki kell iktatnunk.”

Nem helyes olyan politikát folytatni, amelyben alapvető különbséget jelent egy bűnöző kapcsán, hogy moszkvai vagy észak-kaukázusi – folytatta Kadirov. A csecsen vezetés minden bűnözőt és terroristát egyaránt el kíván kapni és bázisaik felszámolása is folyamatban van,  a lakosság pedig kiáll a vezetés rendteremtő szándékai mellett.

Nem tagadta, hogy terroristák vannak Csecsenföldön, Ingusétiában és Dagesztánban is, de máshol is Oroszországon belül, sőt az Egyesült Államokban is. Véleménye szerint a terroristákat különböző külföldi titkosszolgálatok támogatják, amelyek célja Oroszország szuverenitásának meggyengítése. Ettől meg kell védeni a következő generációt. Az emberekkel együtt kell harcolni az extrémizmus és a terrorizmus ellen. A felbérelt zsoldosok oroszul hirdetik a terrorizmus szellemiségét, ezért nagyon nehéz lesz, de kötelesség harcolni a külföldi „bérencek” ellen.

Külön kitért a vallási viszonyokra is a Cscsen Köztársaság területén. Büszkén jelentette ki, hogy a csecsen területeken egyaránt épülnek ortodox keresztény templomok és muszlim mecsetek egyaránt. Az ortodox temetők kitisztításánál, felújításánal ugyanúgy részt vesznek muszlim vallásúak is, ami semmilyen problémát nem okozott korábban és most sem a régióban.

Az emberi jogok témájában csupán annyit mondott, hogy ha bármilyen aktivistának valami problémája van, akkor forduljon hozzá bizalommal, hiszen a problémákat gyorsan meg lehet oldani. Mindazonáltal szerinte ezt az aktivisták nem akarják, mert sok pénzt kapnak az ott tartózkodásukért. A csecsen vezetésen kívül senki sem védi az emberi jogokat Csecsenföldön, az aktivisták pedig csak a saját zsebüket tartják szem előtt, nem a lakosság igényeit – mondta Kadirov.

Kadirov mindig is radikális módon fejtette ki véleményét a politikai eseményekről, nem félt nyíltan beszélni általa felállított elméletekről, folyamatokról. Arról pedig Kadirov is híres, hogy kemény küzdelmet folytatott a csecsenföldi terroristák ellen, hiszen apja, Ahmat Kadirov – Csecsenföld 2003-2004 közötti elnöke 2004. május 9-én egy bombamerényletben vesztette életét, amikor terrorista merénylet történt ellene a Groznijban lévő „Dinamo” stadion emelvényén.