Nem akarnak menekültkikötőt az ukrán-magyar határon

Csapon demonstrációt tartottak és aláírásgyűjtésbe kezdtek annak érdekében, hogy ne épüljön menekültszállás a határ menti kisvárosban. A Kárpáti Igaz Szó helyszíni riportban számolt be a kialakult helyzetről. Burkus Árpád alpolgármester elmondta, a városvezetés kategorikusan ellenzi a határőrség tervét.

A helybéliek is kifejtették félelmeiket, a szülők szerint különösen aggasztó, hogy a táborhely az egyik középiskola közvetlen szomszédságában lenne. Szerhij Brovko, a Csapi Határőrosztag szóvivője ugyanakkor eltúlzottnak nevezte az aggodalmakat, ő értelemszerűen a 66 menekült egyidejű elszállásolására alkalmas létesítmény megépítése mellett érvelt.

„Csap a miénk!”, „Ki a migránsokkal!” – ilyen és hasonló feliratú lózungokkal több száz tüntető vonult fel tegnap a megyei jogú városban. A tiltakozó megmozdulást az önkormányzat és helyi civil szervezetek kezdeményezték. A jelszavakat skandáló tömeg a határőrség központi épülete elé vonult, ahol Halina Car polgármesterasszony tartott rövid beszédet. Ismertette a határőrség terveit, melyekkel az önkormányzat nem ért egyet. A szónok által megfogalmazott „nem kell menekülttábor”, „költsék a város fejlesztésére a pénzt” véleményt a résztvevők vele együtt skandálták.

A többi felszólaló is aggodalmának adott hangot. Valamennyiük szerint állandó veszélyforrást jelent egy ilyen átmeneti szállás a város szívében. A megfogalmazott tiltakozó jegyzéket átadták Jurij Szambor ezredesnek.

A Csapi Határőrosztag parancsnoka kiállt a tüntetők elé és elmondta: 2,5 millió euró sorsáról van szó. Ennyit szán ugyanis az Európai Unió a csapi létesítményre. A már évek óta működő mostani táborban a múlt évben mintegy ezren fordultak meg. Jelenleg pedig mindössze hét személyt, többségében orosz és ukrán állampolgárt tartanak őrizetben. Az ezredes szerint a csapiaknak nincs félnivalójuk.  Sőt, már nem egy új átmeneti szállás építéséről van szó, csupán a meglévőt kívánják az EU-s normának megfelelően átalakítani. A parancsnok szavai azonban nem nyugtatták meg a tiltakozókat. Halina Car szerint a városnak semmilyen körülmények között nincs szüksége efféle objektumra, ezért megígérte: minden követ megmozgatnak, hogy azt elvigyék Csapról.

A tábor ügyében közben több magas rangú illetékes is megszólalt. A megyei közigazgatás elnöke közleményben tudatta álláspontját a vitás kérdésről. Kifejtette, a megyei vezetés vonzó turisztikai vidékké szeretné varázsolni Kárpátalját, s ebbe a stratégiai elképzelésbe semmiképp sem fér bele „migráns­kikötők” létesítése. Negatív példaként hozta fel a két éve bezárt pósaházai tábort, ahonnan többször is veszélyes fertőző betegségekről, lázadásokról és bűntényekről szóltak a tudósítások. Hangsúlyozta, nagy hiba lenne visszahozni ezeket az állapotokat. Ugyanakkor megkerülhetetlen tényező – áll a dokumentumban –, hogy Kárpátalja négy EU-tagországgal határos, s Ukrajnának konkrét nemzetközi vállalásai vannak a tolonckérdésben. Ezért ideiglenes szálláshelyekre mindenképp szükség van, ahol a lefülelt migránsokat őrzik személyazonosságuk megállapítása és hazatoloncolásuk idejéig, s amilyen jelenleg is működik a Csapi és a Munkácsi Határőrosztag körletein belül. Ezek európai színvonalú felújítását, korszerűsítését a megyevezetés tudja támogatni, de új létesítmények építését semmiképp, fogalmazott közleményében Olekszandr Ledida.

A megye első embere ugyanezt elmondta a héten munkalátogatásra vidékünkre érkezett Oldrich Andrisek­nek is. Az ENSZ menekültügyi főbiztosának térségi regionális képviselője ellátogatott Csapra, valamint Munkácsra is. A részvételével a megyei közigazgatásban sorra kerülő szakértői konzultáción elhangzott, Ukrajnában jelenleg két és fél ezer a hatóságoktól menedékjogot kapott migráns él. Hasonló kérelemmel másfél ezren élnek évente. Andrisek tájékoztatása szerint az ENSZ a menekültügyi programokra éves szinten 4,7 millió dollárt költ a térségben, azaz Ukrajnában, Moldovában és Fehérorosz­országban.

Mikola Tovt, a megyei migrációs szolgálat vezetője elmondta, Kárpátalján több olyan egykori menekült él, aki ma már ukrán állampolgár. Erre vonatkozóan, mármint a migránsok társadalmi beilleszkedésére, állami program is van, ám integrálódásukat nagyban nehezíti az emberek hozzáállása és a sokszor kilátástalan munkahelykeresésük.