Felmelegedés nélküli pöfékelést sejt egy magyar kutató

A Föld éghajlatának alakulásáról, a globális felmelegedés kérdéséről számtalan vita folyik, de egy magyar légkörfizikus, Miskolczi Ferenc kutatómunkája komoly vihart kavart újszerű eredményével, miszerint az üvegházhatás nem változik a légkörben lévő szén-dioxid növekedésétől. Vizsgálati eredményei szerint akármennyit pöfékelünk kis bolygónkon, nem növeljük a felmelegedés kockázatát, ugyanis a szén-dioxid mennyiségének növekedése és az üvegházhatás között nincs semmi összefüggés. A tudós állítását sokan támadják, kevesen cáfolják és annál is kevesebben értik. Amennyiben Miskolczi eredményei megerősítést nyernek, az eddigi klímaelméletek alapjaiban remeghetnek meg.

A Miskolczi-féle kutatási eredmények kritikai vizsgálatának első vitaülésére néhány héttel ezelőtt került sor. Az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézetének keretében egyévesidőtartamú „pilot projekt” indult a célból, hogy Miskolczi eredményeit a szélesebb hazaiés nemzetközi szakmai nyilvánosság elé tárja, lehetőséget adjon részletes vizsgálatára,kritikájára, illetve továbbgondolására.

Manapság a csapból is az üvegházhatás kérdése folyik, a televíziós műsorokban, de azújságok hasábjain is számtalan megközelítés olvasható, így már-már a téma szakértőjénekérezheti magát az ember. Ennek ellenére érdemes néhány alapvető dolgot megemlíteni. AFöld átlagosan ugyanannyi energiát sugároz a világűrbe, mint amennyit a Napból kap. Ennekegy része visszaverődik és változatlanul hagyja el bolygónkat, másik része viszont elnyelődikés hővé alakul. Összességében annyi energiát adunk vissza, mint amennyit kapunk. Teháta Napból érkező rövidhullámú sugárzás egy része áthatol a légkörön és melegíti a Földfelszínét, míg a felgyülemlett hő utat talál, és sugárzás formájában távozik a világűrbe.

Itt lép be az üvegházgázok szerepe, melyek a kifelé igyekvő hősugárzás egy részétlényegében visszasugározzák a felszínre. A dolog egyértelműnek tűnik: minél több azüvegházgáz, annál több sugárzás verődik vissza, és egyre melegebb lesz.

A magyar tudós mért légköri adatbázisokon végzett számításai szerint azonban avisszasugárzás aránya az elmúlt 61 évben a növekvő légköri széndioxid-tartalom ellenére sem változott, sőt, értéke pontosan egyenlő egy elméletileg előre meghatározott mennyiséggel.

Ha magyarázatot keresünk a jelenségre, arra gondolhatunk, hogy egy vízzel bőven ellátottbolygón a vízpára általi vezérlés révén létrejön a fizikailag lehetséges legnagyobb üvegházhatás, amin a többi üvegházgáz mennyiségi változása nem képes módosítani. A rendelkezésre álló adatokon a NASA-nál elvégzett számítások eredménye szerint, a széndioxid többlethatását a rendszer kiegyenlítette a legfontosabb üvegházhatású gáz, a vízpára magassági és földrajzi eloszlásának, valamint a felszíni és légköri hőmérsékleti eloszlásnak a megváltozása révén. Miskolczi számításai szerint a földi feltételek mellett az energetikai kényszerek képesek fenntartani azt az egyensúlyi üvegházhatást, mely az ellentétes fizikai erők játékaként egy állandó stacionárius érték körül ingadozik.

Tehát Miskolczi legfontosabb állítása az, hogy a széndioxid légköri tartalmának erőteljesnövekedése ellenére a légkör hőelfogó képessége, azaz üvegházhatásának mértéke nememelkedett. Projektindító előadásában, melyre az MTA összes érintettje és szakértőjemeghívást kapott, rámutatott azokra a fizikai elvekre és kompenzációs mechanizmusokra,amelyek a CO₂-növekedés hatását ellensúlyozzák és az egyensúly-közeli állapototkikényszerítik. A kutató eredményei alapján vitatja a globális felmelegedés jelenlegi elméletét, mely szerint a globális átlaghőmérséklet változásait egyértelmű ok-okozatiösszefüggésbe lehet hozni a légkör széndioxid-tartalmában beállt, főként emberitevékenységnek köszönhető változásokkal.

Előadásában (mely elérhető a ggki.hu honlapról) Miskolczi elmondta: a NASA sugárzási kutatóközpontjának tudományos főmunkatársaként, több évtized során megírt nagy teljesítményű számítógépes programjának felhasználásával, műholdas és egyéb mérések feldolgozásával jutott a fenti következtetésre. Több különböző, egymástól független mérésen alapuló globális légköri adatbázison kiszámolva azt találta, hogy a Föld légkörének ténylegesüvegházhatása az 1948-2008-as időszakban egy meghatározott, stabil érték körül ingadozott. Eszerint az adott időszakban tapasztalt globális melegedésnek nincs köze a légköri CO2-tartalom növekedéséhez.

Miskolczi munkájának elemzésére Zágoni Miklós kapott lehetőséget. A szakértő – akiegyébként a sokat vitatott IPCC 2007-es jelentésének egyik hazai lektora volt – függetlenkritikai vizsgálatot ígért, melyben az összes hazai és nemzetközi sugárzási szakember idevonatkozó adataira, eredményeire, kritikai megjegyzéseire számít. Vizsgálatának eredményeit az év végén egy riportban foglalja össze.

Cikkünk nem ért véget. Lapozzon a folytatásért!

Az elmélet vitatói

Az MTA-n tartott előadás résztvevőitől nem hangzott el konkrét ellenérv Miskolcziszámításaival szemben. A jelenlévők közül többen megerősítették a kutató által alkalmazottmódszerek, adatbázisok és számítások helytállóságát, azonban ezek értelmezését illetőenmár felmerültek kérdések. Miskolczi hangsúlyozta, hogy munkája nem elméleti feltételezés,hanem valós adatokon alapuló számítás, eredményei a Mars rendelkezésre álló légköradataira is érvényesek, a Vénuszra pedig folynak a számítások.

Miskolczi eredményei szemben állnak a ma általánosan használt és az IPCC 2007-es riportjában is közölt elképzelésekkel az üvegházhatás működését illetően. A ggki.hu honlapon elérhető vitaindító előadása szerint Zágoni Miklós bizonyítékokat mutatott be arra vonatkozóan, hogy az üvegházhatás mértékének legfontosabb paramétere a szervezet jelentésében mintegy 50 százalékkal téves (nem ez lenne az IPCC első hibája, de kétség kívül az eddigi legnagyobb – szerk.). Megjegyzendő, hogy Miskolczi nem a globális felmelegedés tényét tagadja, csupán annak ok-okozati összefüggését vonja kétségbe a légköri széndioxid-tartalom emelkedésével.

Konklúzió és dilemma

Ha a kibocsátásoknak valóban nincs hatása, akkor a melegedés megelőzésére elrendeltkibocsátás-korlátozás is hatástalan. Miskolczi kutatási eredménye kétség kívül forradalmi,hiszen több évtizedes teóriákat kérdőjelez meg. Ha tanulmánya mind hazai, mind pedignemzetközi szinten alátámasztást nyer, a Kiotói-Cancuni Egyezmény következtetéseit ésa kvótakereskedelem kezdeményezéseit is újra kell gondolni, a kibocsátás-csökkentésreirányuló világgazdasági és politikai törekvéseknek pedig más alátámasztási érvrendszert kelltalálniuk.

Miskolczi azonban hangsúlyozta, eredményei nem a környezetvédelem fontosságát, csupán a széndioxidnak a globális felmelegedésben játszott szerepét kérdőjelezik meg.