Ötszázmilliárd eurót tesznek az állandó válságalapba

Ötszáz milliárd eurós pénzügyi kerettel rendelkezik majd az állandó európai stabilitási alap – jelentette be hétfő este az uniós pénzügyminiszterek ülését követően Jean-Claude Juncker, az Eurócsoport elnöke.

A 10 nem eurózóna-taggal kiegészült Eurócsoport hétfőn meghozta az első érdemi döntést a jelenlegi átmeneti pénzügyi alapot (EFSF) 2013 közepétől felváltó állandó európai stabilitási mechanizmusról (ESM), amikor 500 milliárd euróban határozta meg azt a keretet, amelyből az alap kölcsönöket nyújthat majd a rászoruló országoknak. A megállapodás hírét Jean-Claude Juncker, az Eurócsoport elnöke jelentette be hétfő este azt követően, hogy a 27 EU-tagállam pénzügyminiszterei megvitatták a kérdést.

A luxemburgi miniszterelnök azt is jelezte, hogy az összeghatár a jövőben rugalmasan változhat, hiszen három évente rendszeres felülvizsgálatnak vetik majd alá a mechanizmust. Az is kiderült, hogy az 500 milliárd eurós keret kiegészülhet majd a Nemzetközi Valutaalap által felajánlandó hitelkerettel, továbbá azokkal a kölcsönökkel, amiket saját elhatározásukból eurózónán kívüli országok nyújthatnak rászoruló partnereiknek. Az IMF az íratlan szabályok szerint eddig a teljes összeg egyharmadát állta – emlékeztetett rá Olli Rehn, gazdasági és pénzügyi biztos. A majdani állandó mechanizmusra szánt összeg lényegében megegyezik a két meglévő pénzügyi támogatási eszköz, az európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF – 440 milliárd euró) és az európai pénzügyi stabilitási mechanizmus (EFSM – 60 milliárd euró) hitelezési kapacitásával.

Jean-Claude Juncker szerint a tagállamok jól haladnak a leendő állandó pénzügyi alap egyéb aspektusainak a megvitatásával is, ám az összegkereten kívül más kérdésekben egyelőre nincs végleges megállapodás. Az Eurócsoport elnöke az átmeneti finanszírozási eszköz módosításáról ugyancsak folyamatban lévő tárgyalások részeredményeiről nem kívánt felvilágosítást adni, csupán annyit közölt, hogy minden opció előnyeit és hátrányait is mérlegelik. Emlékeztetett rá, hogy az EFSF kiigazítása – ami várakozások szerint egyebek között magába foglalja majd hitelezési kapacitásának növelését is – csak egy eleme annak az átfogó csomagnak, amit a március 24-25-i EU-csúcson az államadósság-válságra adandó válaszként kívánnak elfogadni a tagállamok vezetői. „Addig semmiről sincs megállapodás, ameddig nincs mindenről megállapodás” – húzta alá Juncker.

Egyesek szerint a csomag része lehet a görögöknek és az íreknek nyújtott kölcsönökért felszámolt kamatok enyhítése is, ám ezt nem kívánta megerősíteni az Eurócsoport elnöke. Ő és Olli Rehn ellenben elégedettnek mondták magukat a görög kormány erőfeszítéseivel a hiány lefaragására, miközben azt is jelezték, hogy Athénnak több területen meg kell kétszereznie erőfeszítéseit, például egy öt évre szóló 50 milliárd eurós privatizációs program révén.

Olli Rehn úgy vélekedett, hogy a hat jogszabály-tervezetből álló gazdasági kormányzási csomag tárgyalása biztató ütemben halad és jó esély van arra, hogy június végéig sikerül nyélbe ütni a megállapodást, mégpedig az abban foglalt javaslatok felvizezése nélkül. A biztos azt is hangsúlyozta, hogy a szorosabb gazdaságpolitikai koordinációnak közös keretek között kell folynia, mert – tette hozzá – ez a leghatékonyabb módszer.

Az eurózóna tagjai hétfőn arról is megállapodtak, hogy a belga Peter Praetot jelölik az Európai Központi Bank igazgatótanácsának megüresedő székébe. Praet a szlovák Elena Kohutikovával szemben kerekedett felül. Juncker ugyanakkor cáfolta, hogy a szlovák jelölt befutását az hiúsította meg, hogy országa kivonta magát a görög mentőcsomagból. A De Morgen című flamand lap korábban Jean-Claude Trichet, EKB-elnököt idézte, aki kizárta, hogy olyan ország jelöltje helyet kapjon az EKB igazgatótanácsában, amelyik nem vállalt szolidaritást egy másik partnerével.