Bácska, Bánát, Baranya újra együtt

Eszék városa már több ízben próbálkozott fölkerülni a világörökségek neves listájára, eddig sikertelenül. Nem csoda, hiszen évente igen sok város pályázik a címre, melynek elnyerése igencsak megnöveli az adott város idegenforgalmát és anyagi támogatásait. De most egy új lehetőség, ezzel együtt remélhetőleg nagyobb esély adódik Eszéknek és a térség más városainak is elnyerni a kulturálisan és gazdaságilag is fontos kitüntetést.

Ez annak köszönhető, hogy időközben a pályázati feltételek is megváltoztak, így lehetőség adódott arra, hogy az eszéki várat több térségbeli városmaggal együtt nevezzék be. A cél elérésére összefogott Eszékkel Pétervárad (Vajdaság-Szerbia), Szeged (Csongrád-Magyarország), Arad és Temesvár (Románia). A települések polgármesterei azt remélik, hogy legkésőbb öt éven belül sikerre vihetik pályázatukat.

Eszék várával és óvárosával szál be a versenybe. A vár a XVII. században épült, barokk stílusban, a történelmi városmagban. Az eszéki vár vagy más néven Óváros egy katonai épületegyüttes volt hajdanán, ahol barokk stílusú lakóházak is álltak. Napjainkban ez az egyik legjobb állapotban lévő civil-katonai horvát emlékmű. Az Óváros 1786-ban lett Eszék része, addig önálló közigazgatási terület volt. Itt volt a Szlavóniai Katonai Parancsnokság székhelye, amelyet 1783-ban áthelyeztek Péterváradra, majd a bástyák megsemmisítésével 1924 és 1926 között teljesen elvesztette a védelmi jelentőségét. A szerb támadások idején a műemlékek nagy része megsérült, de a délszláv háború befejeztével a felújításukat azonnal elkezdték.

Pétervárad 1989 óta közigazgatásilag Újvidék része.  Magának az erődítménynek az első írásos említése 1237-ből maradt fent, és a végvári védelmi vonal fontos része volt a Magyar Királyság évszázadai alatt, Horvát-Szlavónország Szerém vármegyéjéhez tartozva.

Trianonig vegyes lakosságának többsége horvát volt. 1941-ben a magyar és német csapatok visszafoglalták, s a Független Horvát Államhoz csatolták. 1945-től Jugoszláviához, a délszláv háború óta Szerbiához tartozik.  A vár mai formáját 1692 és 1780 között nyerte el. A várban az utóbbi években felújították a föld alatti galériák egy részét, az idén a Városi Múzeum épületének homlokzatát is kitatarozzák. Ettől eltekintve azonban még sok beruházásra lenne szükség, gondok vannak a közműhálózatokkal, sok helyen az épületek beáznak, az alsó részek pedig víz alá kerülnek, ha a Duna szintje megemelkedik. A Tiszti pavilon felújításának folyamata a végéhez közeledik, de ez is attól függ majd, hogy az összezsugorított városi költségvetésből mennyi pénz jut erre.

Temesváron a főteret és a Forradalom Emlékmúzeumát szeretnének a világörökség listáján látni. Arad és Eszék az elmúlt évben is már sok mindent magába szívhatott, melyek segíthetik őket, hogy térségük modern kulturális központjaivá fejlődjenek, mivel tevékenyen és hathatósan részt vállaltak Pécs 2010-es Kulturális Főváros programjában is.

Horvátországnak Eszék lenne az első olyan kulturális világöröksége, mely nem a dalmát partokon található. Ez nagy előnyökkel járnak az országos turizmus szempontjából is, mivel valamelyest színesebbé és sokoldalúbbá tehetné a horvátországi idegenforgalom eddig megszokott tengerparti egyoldalúságát. S persze ebből a helyi magyar kisebbség is profitálhatna mind gazdaságilag, mind kulturálisan.