Palesztinok ezrei váltak újra hontalanná

A Human Rights Watch tavalyi jelentése szerint 2004 óta majdnem 3000 palesztin származású jordániai vesztette el állampolgárságát, s ezzel együtt az állami oktatási és egészségügyi rendszerhez való hozzáférését. Nem kaphatnak útlevelet, nem vállalhatnak munkát, nem vehetnek részt a választásokon. Közszférában egyáltalán nem, a magánszférában is csak nehezen találhatnak munkát. Amennyiben továbbra is Jordániában kívánnak élni, tartózkodási engedélyért kell folyamodniuk, holott korábban még állampolgárok voltak. Röviden: hontalanokká váltak.

A Hashemita királyság lakosságának nagyjából felét teszik ki a palesztin származású jordániaiak. Az első arab-izraeli háború (1948-49) után – az akkor még Transzjordánia néven futó – királyság megszállta a Nyugati Partot, amit az ENSZ 181-es, Palesztinát felosztó határozata egy új arab államként definiált. Ennek ellenére a néhai Abdullah király a bekebelezés mellett döntött, s a területen élő, illetve a háború miatt Transzjordániába menekült palesztinai araboknak (transz)jordániai állampolgárságot garantált. Hangsúlyozandó, más arab országok nem követték példáját a területükre érkező palesztinai arab menekültjeik irányában. A nagylkelkűség korántsem volt korlátlan, az 1967 után a Gáza-övezetből érkező, mintegy 200 ezer palesztin menekült már nem kapta meg a teljes egyenjogúsággal járó állampolgárságot.

Az 1967-es háborúban a terület gazdát cserélt. Immáron Izraeli megszállás alatt a lakosság még mindig jordániai állampolgársággal éldegélt – izraeli állampolgárságot csak Kelet-Jeruzsálem lakosainak kínálták fel, akik viszont azt dacból elutasították.

1988-ban Husszein király (Abudullah 1951-ben merénylet áldozata lett) végleg lemondott a Nyugati Partról és visszavonta a jordániai állampolgárságot az itt lakó palesztinoktól. Ezzel a lépéssel megfosztották az izraeli vezetőket attól, hogy továbbra is Jordániát tekintsék egy „alternatív” palesztin otthonnak; így támogatva, hogy a területeken egy független palesztin állam alakulhasson meg. Azonban azok, akik már a Jordániai Királyság területén éltek, palesztin származásuk ellenére jordániai állampolgárok maradhattak. Számuk az évek során gyarapodott. A Kuvaitból 1991-ben kiűzött palesztinokkal együtt már-már a többséget alkotják, feszültséget gerjesztve a „keleti-part törzsei” között.

Demográfiai fenyegetésként tekintve rájuk, a jordániai belügyminisztérium 2004 óta már majdnem 3000 olyan palesztin származású jordániai állampolgárságát vonta vissza, akinek családi gyökerei a Nyugati Partra vezethetőek vissza. Nekik meg kell újítaniuk a Nyugati Partra vonatkozó tartózkodási engedélyüket ahhoz, hogy megtarthassák jordániai állampolgárságukat; s amint megalakul a Palesztin állam, szépen hazatérhetnek. Az izraeli engedély megújítása azonban igen nezéhézkes. Olyanok is akadnak, akinek eszükbe sem jutna kérvényezni, hiszen egész életüket Jordániában élték le. Ők minden előzetes figyelmeztetés nélkül elveszíthetik állampolgárságukat. Az érintettek erre általában akkor döbbennek rá, mikor útlevelüket, jogosítványukat kívánják meghosszabbítani, vagy házasságukat, gyermeküket akarják regisztráltatni.

A Human Rights Watch szerint nincs olyan jordániai törvény, mely az állampolgárság visszavonását lehetővé tenné. A jordániai parlament helyettes szóvivője, Atef Tarawneh is tiltakozását fejezte ez ellen a gyakorlat ellen II. Abdullahhal való találkozása alkalmával.

A Palesztin Hatóság azonban – az al-Kudsz al-Arabi londoni székhelyű újság szerint – kifejezetten kérte a jordániai kormányt, hogy ne adjon palesztinoknak jordániai állampolgárságot, hiszen a majdani palesztin állam potenciális lakosainak palesztin identitásukat kellene erősíteniük. Ugyanakkor a vezetők nagy része, köztük Mahmúd Abbász elnök is saját részre kérvényezte a jordán állampolgárságot. A cikk arra nem tér ki, hogy pontosan mikor is kapták meg a magas-rangú vezetők jordániai útlevelüket, de egy Fatah tisztviselő szerint ez az utóbbi tizenöt éveben történhetett. „Szégyenletes. Családjaikkal együtt büszkének kellene lenniük palesztin állampolgárságukra (sic!). Ha nem büszkék, ez azt jelenti, nem lojálisak a Palesztin Hatósághoz és nem érdemlik meg, hogy a nevében beszéljenek” – írja az al-Kudsz al-Arabi.

A Palesztin Hatóság ramallahi szóvivője nem kívánta kommentálni az al-Kudsz al-Arabi megállapításait.