Megtiltották, hogy burkában dolgozzon

Azon migránsok ügye, akik „elutasítják a német társadalomba történő integrációs folyamatot”, már egy ideje komoly vitapont Németországban. Egy korábbi törvénytervezet a kényszerházasság erőltetését is börtönbüntetéssel súlytotta volna. Nem meglepő tehát, hogy nagy port kavart annak a nőnek a követelése, aki mindenképpen burkában akart a frankfurti önkormányzatnál dolgozni.

A nemzetközi migráció folyamata számos kulturális, társadalmi, gazdasági és politikai vetületével korunk egyik kulcsfontosságú társadalompolitikai kérdése. Nem véletlenül nevezte a német kormány migrációs kérdésekért felelős tisztségviselője, a kereszténydemokrata (CDU) Maria Böhmer, annak a Németországban élő 15 millió ember csoportjának kérdését, akik bevándorló családból származnak, Németország „leglényegesebb jövőbeli” kérdésének. A német kormány először a 2005-ös kormányváltást követően kezdett el komolyan foglalkozni a migráció és az integráció kérdésével. A 2005-ben hatalomra jutó kereszténydemokrata-szociáldemokrata (CDU/CSU-SPD) kormánykoalíció látott hozzá a migárciós és integrációs politika új irányvonalainak lefektetéséhez.

2010-re készült el a több mint 200 oldalas „Integrationsprogramm”, azaz a német kormány hivatalos, integrációs célkitűzéseit magában foglaló dokumentuma. A migárnoskkal és menekültekkel foglalkozó kormányhivatal által elkészített szakanyag külön kiemeli a német nyelvtanulás fontosságát. Épp ezért a dokumentum aláhúzta a már 2005 óta működö német nyelv és integrációs tanfolyamok szerepét, amelyeken a részvételt a migránsok számára „erősen ajánlottá” tette. A 2005 óta működő, nyelvi, történelmi, társadalmi és jogi alapismereteket átadó integrációs kurzusokon 2010 szeptemberéig 600 000 ember vett részt.

A migránsok német társadalomba való beilleszkedése azonban még mindig komoly vitapont az aktuális politikai kérdések palettáján. Az egyik legkritikusabb dilemmát a törvényalkotóknak azon migránsok ügye jelentette, akik „elutasítják a német társadalomba történő integrációs folyamatot”. Kereszténydemokrata (CDU), liberális (FDP) és szociáldemokrata (SPD) politikusok véleménye szerint súlyosabb szankcióval kellene súlytani azokat, akik nem törekszenek a német társadalomba való integrációra. A kényszerházasság erőltetése például egyértelműen ide tartozik, amit egy 2010. októberi törvényjavaslat például öt éves börtönnel büntetne.

Az arab nők testét száz százalékosan elfedő burka viselése ugyan nincsen Németországban úgy betiltva, mint Franciaországban, a német belügyminiszter, Thomas de Maziere álláspontja mégis egyértelmű: „Teljes mértékben helytelenítem a burka viselését”. „Az arc szabadon hagyása, a szemkontaktus és a kézfogás a polgári viselkedési kultúra legfontosabb elemei; a nők testét teljesen betakaró burka pedig épp ezeket nem teszi lehetővé” – fűzte hozzá de Maziere a nyilatkozatához.

A marokkói származású nő követelése még az iszlám szervezetek rosszallását is kivívta. „Az asszony kívánsága egyáltalán nem elfogadható és abszurd feltétel” – nyilatkozta Naime Cekir a muszlim nők egyik frankfurti érdekvédelmi szervezetének képviselője. A nő követelése a frankfurti iszlám szervezet véleménye szerint túlságosan átlépi a keresztények tolerancia küszöbét, és sok iszlám hívő sem értene vele egyet.

A német kereszténydemokrata (CDU) párt is keményen ellenáll a burka mellett kardoskodó nő igényének: „A burka a nők elnyomásának és jogfosztottságának a szimbóluma” – nyilatkozta a CDU tartományi szóvivője, Ismail Tipi. „Ezen kívül a szemkontaktus felvételében is akadályozza a nőt” – fűzte hozzá véleményéhez a kereszténydemokrata szóvivő. Tipi még arra is felhívta a figyelmet, hogy a burka viselése ebben az esetben az állami semlegesség követelményének sem felel meg.

A frankfurti FDP azonban a nő követelései mögött egyáltalán nem vallásos meggyőződést sejt. Nem megerősített információk szerint ugyanis a négygyermekes anya első ügyvédje 40.000 eurót követelt a munkaszerződés felbontásáért. A jelenlegi ügyvéd pedig hat hónapnyi fizetést jelentő végkielégítést kér, ami még így is 18 000 eurót jelent. „Amikor az ember arról olvas, hogy az ügyvéd 40 000 eurónyi kárpótlást akar, akkor inkább arra gyanakszik, hogy a háttérben nem vallásos, hanem gazdasági motivációk állnak – nyilatkozta Stefan von Wagenheim, az FDP integrációs politikai szóvivője. Véleménye szerint a követelés ilyen formában semmiképp sem elfogadható. „A jövőbeli esetekre való tekintettel, ez alkalommal egyértelműen meg kell hoznunk a határt”.