Japán kiakadt Szergyukov látogatásán

Anatolij Szergyukov orosz honvédelmi miniszter február 4-én látogatást tett a déli Kuril-szigeteken állomásozó orosz alakulatoknál. A miniszter az alakulatok állapotát, ellátását és harckészségét ellenőrizte, valamint a szolgálatot teljesítő katonák és családjuk életkörülményeire is kiemelt figyelmet fordított. Az eset ismét nagy diplomáciai visszhangot keltett Japánban, a két állam ugyanis már hosszú évtizedek óta nem talál megfelelő kompromisszumot a Kuril-szigetek területi hovatartozását illetően.

Szergyukov nem az első orosz kormánytag, aki a közelmúltban a Kuril-szigetekre látogatott. December közepén Igor Suvalov első miniszterelnök-helyettes járt a térségben, január végén pedig Viktor Baszargin regionális fejlesztési miniszter tekintette meg személyesen a szigetcsoport lakóinak helyzetét. A látogatásokat Japán sorozatosan elítélte. Egyik sem váltott ki azonban olyan mértékű tiltakozást, mint amikor 2010. november 1-jén Dmitrij Medvegyev utazott – első orosz elnökként – a vitatott helyzetű területre. A probléma érzékenységét mutatja, hogy az eset kapcsán a moszkvai japán nagykövetet hat napos „konzultációra” hívta vissza kormánya, mivel nem értesült időben Medvegyev útjáról. Moszkva ezek után meglehetősen hűvösen reagált a helyzet „igen sajnálatos voltát” kiemelő japán álláspontra, és újra deklarálta, hogy a szigeteket saját fennhatósága alá tartozó területként kezeli.

Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy a japán külügyminiszter Szergyukov útjáról is elítélően nyilatkozott. „Ezekben az időkben, amikor az orosz-japán kapcsolatok erősítésére lenne szükség, hideg zuhanyként ért minket az orosz védelmi miniszter látogatása” – nyilatkozta a helyzetről Maehara Szeidzsi japán külügyminiszter – írja a RIA orosz hírügynökség.

A II. világháború utáni híres békealkotmányában teljes semlegességet fogadó Japán helyzete napjainkban valóban egyre inkább indokolja, hogy a szigetország szövetségeseket keressen a kelet-ázsiai régióban. Az agresszív Észak-Korea atomkísérletei és kiszámíthatatlan diktatorikus vezetése mellett a fegyverkező Kína is egyre komolyabb fenyegetést jelent Japán számára. Dél-Koreával már meg is indultak a tárgyalások egy lehetséges biztonsági szövetségről, Oroszországgal azonban a Kuril-szigetek helyzetének tisztázatlansága miatt könnyen elmérgesedhetnek a viszonyok.

A Kuril-szigetek körüli vita Japán és Oroszország között a XVIII. század elejéig nyúlik vissza. A Kamcsatka és Japán északi része között 1200 kilométer hosszan húzódó szigetcsoport 56 szigete közül napjainkra már csak a négy legdélebbi, Iturup, Kunasir, Sitokan és Habomai sorsáról nem született mindkét fél által elfogadott döntés. A szigetek a gyakorlatban jelenleg orosz fennhatóság alatt állnak, Japán azonban szintén igényt tartana rájuk. A területet a II. világháború végén csatolta a Szovjetunióhoz Sztálin, a háborús rendezést végrehajtó San Francisco-i egyezmény azonban nem rendelkezett egyértelműen a szigetek hovatartozásáról. Japán hivatalosan lemondott a szigetcsoportról, a dokumentum azonban nem deklarálta a szigetek szovjet fennhatóság alá kerülését. A rendezetlen területi vita a fő oka annak, hogy a két ország között a mai napig nem született meg a II. világháborút lezáró hivatalos békeszerződés.

A Medvegyev látogatását követő feszültség a novemberi APEC-kongresszus után indult enyhülésnek, a két fél ekkor úgy döntött, hogy a gazdasági együttműködés fejlesztésével emelik új dimenzióba kapcsolatukat. A Kuril-szigetek kérdése azonban erre a folyamatra is rányomhatja bélyegét. Ezt mutatja az a tény is, hogy Japán 2010 decemberében visszautasította Oroszország azon ajánlatát, hogy a vitatott szigeteket a két ország közös gazdasági övezetévé nyilvánítsák. Bár Moszkva deklaráltan meg kívánja őrizni az együttműködés légkörét, ezzel egyidőben egyértelmű lépéseket tesz a szigetek feletti fennhatóság megtartásáért.

„Az összes látogatás egyetlen célt szolgál: prioritássá kell tennünk a Kuril-szigetek térségének fejlesztését” – nyilatkozta az orosz elnök február 4-én. A RIA Novosztyi értesülései alapján áprilisra várható egy új fejlesztési stratégia bejelentése, mely a távol-keleti területek felzárkóztatására irányul, fő célja pedig az életkörülmények javítása. A területi vita szempontjából is fontos érdek lehet, hogy az orosz lakosság ne vándoroljon el a szigetekről. Japán máris úgy tekint a tervezett fejlesztési programra, mint Oroszország megerősített területi követelésére a Kuril-szigetek hovatartozását illetően. Az ellenséges gesztusként értékelt helyzetre adott diplomáciai ellenlépések pedig megnehezíthetik Oroszország dolgát a térségben.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Szergyukov útja kapcsán szombaton konstruktív párbeszéd kialakítását indítványozta, és arra kérte a japán kormányt, hogy ennek érdekében változtasson a szigetek kérdésében eddig alkalmazott hangnemen. Maehara Szeidzsi már a jövő héten kihasználhatja az alkalmat, hogy tisztázza a helyzetet az orosz vezetéssel, február 10-én ugyanis háromnapos látogatásra készül az orosz fővárosban, ahol a tervek szerint többek között Lavrovval is találkozik.