Hanyatlik a bolgár oktatás

Az Európai Bizottság lesújtó kritikával illette a bolgár oktatásügy színvonalát. Komoly gondot jelent az ország számára az iskolákat be nem fejező fiatalok munkahelyi integrációja. Bulgáriában átlagosan kevesebben szereznek érettségi bizonyítványt és diplomát, mint Nyugat-Európában.

Az Európai Bizottság oktatásügyi jelentésében komoly aggodalmait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy minden második bolgár tanulónak nehézséget jelent az olvasás és az írott szöveg megértése anyanyelvén. A jelentés szerint a tanulók 41 százaléka többé-kevésbé írástudatlan. A 2009-es adatok alapján a bolgár tanulók e mutató alapján elsők az Európai Unióban, őket a románok (40,4 százalék) és az osztrákok (27,5 százalék) követik. Az adatok alapján Bulgáriában minden második tanuló csak alapszintű nyelvtani feladatok elvégzésére képes, au OECD 1 és 5 közötti skáláján jelenleg a bolgár oktatás csak a 2-es szintet éri el.

Szakértők szerint a korábban hagyományosan erős és európai szinten kiválónak minősített bolgár oktatási rendszer a szocialista-liberális kormányzat intézkedései során degradálódott. A jelenlegi adatok gyenge javuló tendenciát mutatnak, 2006-ban még siralmasabb volt a helyzet. A Bolgár Szocialista Párt kormányzása alatt a bolgár tanulók 51 százalékának jelentet gondot az olvasás és az írott szöveg interpretációja. Súlyos hátráltató tényezőként hat  a bolgár gazdaságra az is, hogy a tanulók 38 százaléka nem fejezi be megkezdett általános- vagy középiskolai tanulmányait. Az általános iskolai tanulmányokat félbeszakító tanulók nagy része már az alapkurzus (ötödik osztály) előtt feladja a tanulást, míg Európában ugyanez csak a 8. osztályban következik be.

A végzettség hiánya komoly nehézséget jelent a későbbi elhelyezkedés során. Bulgáriában ezért magas a mélyszegénységben élők aránya is. Az Bizottság jelentése szerint az Európai Unióban évente hatmillió tanuló nem fejezi be középiskolai tanulmányait, ilyen ok miatt nem szerez érettségi bizonyítványt Spanyolországban, Máltán és Portugáliában minden harmadik tanuló. Kétharmada a kieső diákoknak rossz anyagi körülményei miatt nem tudja folytatni tanulmányait és arra kényszerül, hogy idő előtt munkába álljon.

Bulgáriában a kieső tanulók 73 százaléka egyáltalán nem is jut munkához, hasonló a helyzet Szlovákiában (80 százalék) és Magyarországon (71 százalék). Érdekesség, hogy Románián és Bulgárián kívül, a 2004 óta csatlakozott EU-s országokban több tanuló rendelkezik jobb szakképesítéssel, mint nyugat-európai országokban élő társaik. Az Európai Bizottság határozott lépéseket kíván bevezetni, hogy tíz éven belül 14,4 százalékról 10 százalékra csökkentse a középiskolai tanulmányait be nem fejező tanulók számát.

Bulgáriában többen is azon a véleményen vannak, hogy az Európai Bizottság túlságosan liberális intézkedéseket akar bevezetni. A tervezett intézkedések között ugyanis megtalálhatjuk a buktatás eltörlését az általános iskolákban (a gyengébb tanulók motivációjának megőrzése céljából). Másik kifogásolható lépés a saját anyanyelvükön oktató tanárok számának növelése. Az oktatási minisztérium legfrissebb adatai alapján a következő tanév első osztályosainak 48 százaléka nem bolgár anyanyelvű tanuló.