Akár pénzügyi szankciókat is maga után vonhat az olasz költségvetési politika

Elviekben akár komoly pénzügyi szankciókhoz is vezethet az aggályosnak tartott jövő évi olasz költségvetési tervezet feletti vita Brüsszel és Róma között.

Az Európai Bizottság az olasz kormánnyal folytatott, eredménytelennek bizonyult levélváltást követően kedden visszautasította az olasz  büdzsétervezetet, kiemelve, hogy annak számai közel sem felelnek meg a korábbi uniós ajánlásoknak és római kötelezettségvállalásoknak. Az eddig példátlan eljárás keretében három hetet adtak Olaszországnak a tervezet módosítására, hogy az összhangban legyen az uniós tagállamok pénzügyminisztereinek júliusban kiadott ajánlásaival.

Valdis Dombrovskis, a bizottság euróért felelős alelnöke leszögezte: az olasz kormány nyíltan és tudatosan megsérti a kötelezettségvállalásokat, a stabilitási és növekedési paktum előírásait, a hiánycélok eltérése pedig “példa nélküli”. Hozzátette, a brüsszeli aggályokra küldött olasz válasz nem volt kielégítő.

Az alapvető probléma, hogy az új olasz kabinet az elődjénél lényegesen nagyobb költségvetési hiánycélt tűzött ki a következő három évre. A tervezet a kormányzati kiadások 2,7 százalékos nominális növekedésével számol, noha ez nem lehetne több 0,1 százaléknál, a deficitet pedig jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 2,4 százalékában szabná meg, az előző kormány által vállalt 0,8 százalékkal szemben.

A populista olasz kormány ugyanakkor azonnal – és azóta több alkalommal – kizárta a korrekció lehetőségét, s azon véleményének adott hangot, hogy a bizottságnak nincsen joga ebbe beleszólni, ami egyes szakemberek szerint azt jelzi, hogy kemény küzdelemre lehet számítani az ügyben.

Önmagában még nem a költségvetési hiány mértéke a legnagyobb probléma, hiszen az a GDP 3 százalékos szintje alatt lenne továbbra is, hanem az, hogy Róma el akarja hagyni a kiadások leszorítását célzó eddigi reformfolyamatot az euróövezet harmadik legnagyobb gazdaságának számító országban. A kabinet egyebek mellett alapjövedelmet biztosítana a szegénységi küszöb alatt élők számára és csökkentené a nyugdíjkorhatárt – húzták alá szakértők.

Olaszország államadóssága 2,3 ezer milliárd euró, ez a GDP 131 százaléka, ami a második legmagasabb arány az EU-ban. Róma tavaly 65,6 milliárd eurót költött csak ennek a kamatkiadásaira, ami a GDP 3,8 százalékának, nagyjából az oktatásra fordított összegnek felel meg. A GDP-arányos olasz államadósság több mint kétszerese a maastrichti kritériumokban szereplő 60 százaléknak, valamint jóval magasabb az eurózóna átlagának számító 86,5 százaléknál.

Az olaszok tökéletesítették a kivárás művészetét

A módosított olasz költségvetési tervezetet november 13-ig kell benyújtani, ezt a bizottság tanulmányozni fogja, és a hónap végén véleményt mond róla. Amennyiben Róma továbbra sem hajlandó revízióra, akkor a tagállami kormányok tanácsának egyetértésével úgynevezett túlzottdeficit-eljárás indulhat Olaszország ellen, ami adott esetben végül pénzügyi szankciókhoz is vezethet. A büntetés összege elméletileg akár a GDP 0,2 százalékát is elérhetné, ez 3,4 milliárd euró.

Az eurócsoport pénzügyminiszterei december 3-án ülnek össze, akkor dönthetnek majd a bizottság előterjesztéséről.

Az Európai Bizottságot még 2013-ban, a pénzügyi válság idején új jogkörökkel ruházták fel az euróövezeti országok a költségvetési fegyelem biztosítása érdekében, azonban a testület eddig nem javasolta büntetés kiszabását egyetlen alkalommal sem, még ha ezzel ki is váltotta többek rosszallását, például a hiánycélokat kilenc éven át nem teljesítő Franciaország esetében. Bár Brüsszel sokszor éles hangú figyelmeztetéseket adott Párizsnak, bírságra nem került sor, ahogy Spanyolország és Portugália esetében sem.

Egyes elemzők gyors határozatra számítanak Olaszország ügyében, még a jövő májusi európai parlamenti választási kampány megkezdése előtt. Bármi is legyen azonban a politikai huzavona eredménye, a piaci szereplők láthatóan egyre idegesebbek. Amennyiben a bizottság végül el is áll a határozottabb fellépéstől, a bizonytalansággal, nyugtalansággal járó helyzetben a piaci folyamatok egyesek szerint még kikényszeríthetik a korrekciót, mások viszont válság kialakulásának kockázatára figyelmeztetnek.

A nemzetközi hitelminősítők értékelése hamarosan esedékes, az ország adóskockázati besorolásának lerontása elriaszthatná a befektetők egy részét, a kormány ennek nyomán csak magasabb kamattal juthatna hitelhez, ami akár a fizetésképtelenség veszélyét is maga után vonhatná.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

< /*} */ ?>

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás