Észak-Korea új módszere a valutaszerzésre: a képzőművészet

Miközben Észak-Korea úgy él a köztudatban, mint egy rendszeresen kísérleti atomrobbantásokat és rakétakilövéseket végrehajtó lator-és remeteállam, a felszín alatt komoly képzőművészeti ágazatot épített fel, és az elmúlt tíz évben 160 millió dollárt keresett a phenjani Mansudae Művészeti Stúdióban készülő alkotásainak külföldi eladásaiból.

Meglepő módon egy műalkotásnak is köszönhető, hogy megtört a jég a két Korea vezetői között a mára történelmi jelentőségűvé vált áprilisi Korea-közi csúcstalálkozót megelőzően. Történt ugyanis, hogy a Panmindzson település déli részén található koreai demilitarizált övezetben felépített Békeház lobbijában sétálva Kim Dzsong Unnak megtetszett egy festmény. Mun Dzse Inhez fordulva az iránt érdeklődött, hogy milyen technikával készült a darab, így fesztelenebbül vehette kezdetét a komolyabb tárgyalás.

A két Korea közötti idén tapasztalható enyhülés, közeledés és nyitás része a művészeti ágazat is: a kultúráért, sportért és turizmusért felelős dél-koreai minisztérium számos kulturális és művészeti csereprogramot és rendezvényt, tudományos összehasonlító kutatást, szemináriumot és kiállítást készít elő és szervez az észak-koreai vezetéssel szoros együttműködésben.

Kim Ir Szen (b) és Kim Dzsong Il (j) néhai észak-koreai vezetők portréi előtt kerékpározik egy nő Phenjanban 2018. szeptember 7-én. Észak-Koreában szeptember 9-én ünneplik a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalapításának 70. évfordulóját. (MTI/AP/Ng Han Guan)

Szakértői vélemények szerint napjainkban még magas szintű a tájékozatlanság (és az érdeklődés hiánya) a Koreai Köztársaságban az északi szomszéd kultúrájával kapcsolatban, emiatt is tekinthető ez egy kecsegtető befektetési lehetőségnek a phenjani vezetés számára. Azonban az Észak-Koreából ide érkező összes műalkotásnak rendelkeznie kell a dél-koreai kormányzati szervek (mint az Egyesítési Minisztérium és a Külügyminisztérium) engedélyével. Úgy tűnik, hogy Phenjan zseniálisan képes kihasználni az izoláltságából fakadó üzleti lehetőségeket, ahogy nagyfokú tehetséget is kifejlesztett a kiskapuk feltérképezésére és a túlélésre. Habár hivatalosan nem lehetne az észak-koreai műalkotásokat piacra dobni, ezek mégis rengeteg külföldi, ínyenc műgyűjtő előtt ismertek, akik árgus szemmel keresik a lehetőséget a beszerzésükre.

A Pekingben található Koreai Tradicionális Művészeti Központ az egyik olyan helyszín, ahol a különféle észak-koreai alkotásokra a szemfülesek lecsaphatnak. Itt akár saját portrénkat is elkészíttethetjük a Phenjanból ide delegált festőkkel. A képekért átlagosan 500 dollárt kell fizetni, ha azonban híres festő készítette, akkor mélyebben is a zsebbe kell nyúlni, ami jelenthet akár több ezer dollárt is. A Központ honlapot is üzemeltet, ahol ügyfélszolgálat segítségével akár online is hozzá lehet jutni a művészeti alkotásokhoz.

Phenjan azonban más úton-módon is próbál jelentős vásárlóerőt felhajtani: kereskedőket küld a legnagyobb külföldi kiállításokra azzal a feladattal, hogy minél drágábban értékesítsék a csúcsminőségű műalkotásokat, egyes darabokért pedig akár 150 ezer dollárt is kifizetnek a műgyűjtők.

A Phenjanban található művészeti galéria a legnagyobbnak számít jelenleg a világon: 120.000 m2-es területén 4000 embert foglalkoztat, amelyből csupán 1000 művész, a többi kisegítő személyzet. A galériában számos művészeti ág akadémiát végzett mestere munkálkodik nap, mint nap: keramikus, hímző, fametszet készítő, faszénnel dolgozó festő és ékszerfestő. A művészek azonban nem részesülnek az alkotásaik értékesítéséből származó haszonból, ez ugyanis a kormányt illeti.

Korea-szakértők elmondása szerint a művészetbiznisz jelenti / jelentette az egyik legnagyobb mentőövet a nemzetközi szankciók által erőteljesen sújtott ország számára, talán éppen ezért tavaly augusztusban a Mansuade Művészeti Stúdió is felkerült az ENSZ  szankciós listájára. Ennek hatékonysága azonban kérdéses.

A Dél-Koreai Kereskedelmi és Befektetési Ügynöksége szerint a szankciónak eddig nem volt érdemi hatása az észak-koreai műalkotások kereskedelmére nézve, ugyanis annak ellenőrzését Kínában eléggé lazán veszik. Emiatt Phenjan immár egyre sikeresebben tudja a festményeit és egyéb kulturális termékeit a világ nagyvárosaiban értékesíteni, és így növelni devizatartalékait.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: The Diplomat ; szemlézte: Pallos Judit

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás