Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Az Európai Bizottság kedd délután javaslatot tett Albánia és Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdésére.
Macedónia és Albánia előrehaladása fontos előrelépés a nyugat-balkáni régió egésze számára – jelentette ki Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Hozzátette, hogy a „reformfolyamatnak és a korszerűsítésnek” ugyanakkor folytatódnia kell, ez az érintett államoknak és az Európai Uniónak is érdeke.
Mint azt az Európai Bizottság hangsúlyozta, mindkét országban történtek előrelépések, azonban további komoly erőfeszítésekre van szükség. Rámutattak emellett arra, hogy az EU-nak is fel kell készülnie az esetleges új tagok fogadására, intézményi és pénzügyi szempontból egyaránt.
Emmanuel Macron francia elnök kedden arról beszélt, hogy a bővítés előtt az EU-nak belső reformokra van szüksége, több más tagállam azonban erősen támogatja az eddig kimaradó nyugat-balkáni országok mielőbbi felvételét.
„Ha nem nyitjuk meg kapuinkat ezen rendkívül bonyolult és tragikus térség országai előtt, ha nem kínálunk számukra európai perspektívát, akkor visszatér majd a háború a régióba, ahogyan láttuk a kilencvenes években” – mondta Jean-Claude Juncker bizottsági elnök.
A brüsszeli testület kedden tette közzé friss bővítési jelentését, amely mind általánosságban, mind országonkénti lebontásban áttekinti a folyamat helyzetét. Leszögezték, hogy az előrelépés elsősorban a demokratikus, jogállamisági, igazságügyi, alapjogi és gazdasági reformok területén elért konkrét eredményektől függ, és ez „hosszan tartó erőfeszítéseket, valamint visszafordíthatatlan reformintézkedéseket” igényel. „A bővítés befektetés Európa békéjébe, biztonságába, stabilitásába” – mutatott rá az EU javaslattevő-végrehajtó szerve.
- Kapcsolódó cikkeink:
Törökország kapcsán az EB kiemelte: haladéktalanul fel kellene oldani a 2016 nyári puccskísérletet követően bevezetett rendkívüli állapotot.
A szervezet ismételten határozottan elítélte a hatalomátvételi kísérletet, elismerve Ankara jogát a súlyos fenyegetésekkel szembeni arányos fellépésre, azonban leszögezte, hogy továbbra is aggodalomra ad okot az elrendelt intézkedések „aránytalansága és kollektív jellege”. Mint írták, a hatóságok fellépése „csorbította bizonyos polgári és politikai jogok, például a gyülekezési- és szólásszabadság érvényesülését„, továbbá más területeken is romlott a helyzet az országban.
Forrás: MTI
