Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Megszavazta az Európai Bizottság által vitatott bírósági törvények egyes módosításait csütörtök este a lengyel szejm, a parlamenti többség szerint ezzel eleget tettek a brüsszeli ajánlások egy részének. A módosítások a bíróságok szervezetéről, az országos igazságügyi tanácsról, valamint a legfelsőbb bíróságról szóló törvényre vonatkoznak, továbbá változnak az alkotmánybíróságról szóló törvény végrehajtási előírásai is.
Az elsőként említett, tavaly júliusban elfogadott jogszabályban az eddigihez képest korlátoznák az igazságügyi miniszter szerepét a bírósági elnökök leváltásában, a leváltási folyamatot két fázisra bontanák, és nagyobb beleszólásuk lenne a bírói köröknek. A törvény korábbi változata az Európai Bizottság szerint a bíróságok függetlenségét veszélyeztette.
Az Európai Bizottság ajánlásainak megfelelően enyhülnek a bírák nyugdíjkorhatárának csökkentésére vonatkozó előírások. A 65 éves korhatárt elért bírák további foglalkoztatásáról nem az államfő, hanem az országos igazságszolgáltatási tanács (KRS) döntene. Ez szintén lépést jelent a bírói függetlenség megerősítése irányában.
A legfelsőbb bíróság esetében pedig egyaránt 65 évben határoznák meg a női és a férfi bírák jelenleg különböző nyugdíjkorhatárát. A vonatkozó törvényt tavaly decemberben fogadták el, ennek értelmében a legfelsőbb bíróság női tagjait 60 éves, a férfiakat pedig 65 éves korban nyugdíjazták volna, az államfő viszont a szolgálati idő meghosszabbításáról dönthet az érintettek kérésére.
A nők esetében a 65 éves kor nem lenne kötelező érvényű, ők a Lengyelországban hatályos általános szabályoknak megfelelően 60 éves korban is nyugdíjba vonulhatnak, ha így döntenek.
Az elfogadott módosítások között szerepel továbbá az ellenzéki Polgári Plaform javaslata is, ez a legfelsőbb bíróságnál alkalmazandó ülnökökre vonatkozik. Őket az előbbi változat szerint nyílt, a módosítás után titkos szavazással választja meg a szenátus.
Az alkotmánybíróságra vonatkozó módosítás lehetővé teszi, hogy közzétegyék a lengyel jogi közlönyben azt a három alkotmánybírósági döntést, amelyeket a korábbi, jórészt az előző kormány idején kialakult összetételű testület hozott. A kihirdetéskor megjegyzik, hogy a döntések törvénysértő módon születtek, és a már nem hatályos jogszabályokra vonatkoznak. A három említett döntés kihirdetése az Európai Bizottság ajánlásai között szerepelt.
Az ellenzéki képviselők zöme a tervezetek ellen szavazott, miután a parlamenti vita során látszatváltozásnak minősítették a módosítások többségét. A jogszabályokat még a szenátusnak és az államfőnek kell jóváhagynia.
Kapcsolódó cikkünk: Megoldódni látszik az EU és Lengyelország vitája
Forrás: MTI
