Moszkva továbbra is a kölcsönösség elve alapján fog eljárni a mérgezéses ügyben

Nem Oroszországtól függ, hogy milyen messzire mehet el a diplomaták kölcsönös kiutasítása, ebben a kérdésben a Nyugatnak kell elsőként leállnia – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn Moszkvában.

Lavrov rámutatott, hogy Moszkva továbbra is a kölcsönösség elve alapján fog eljárni. Szavai szerint a nyugati országok az orosz diplomaták “kitalált ürüggyel” történő kiutasítása révén szűkítik az Oroszországgal való párbeszéd lehetőségét.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak nyilatkozva ellenintézkedéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha Nagy-Britannia a londoni orosz kereskedelmi képviselet bezáratása mellett döntene. Ennek a lehetőségnek a felmerüléséről a The Daily Telegraph című brit lap számolt be elsőként.

Szergej Lavrov megismételte kormánya álláspontját, amely szerint Oroszországnak nincs köze Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya angliai megmérgezéséhez. Hangsúlyozta, hogy Moszkva bárki másnál jobban érdekelt az igazság megállapításában.

Az orosz diplomácia vezetője szerint Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és néhány más, őket “vakon követő ország, teljesen elvetette az illendőséget, és nyílt hazugsághoz, nyílt dezinformációhoz folyamodott” Oroszországgal szemben, amely erre nyugodtan reagálva elvárja, hogy az elhangzott vádakat tényekkel támasszák alá.

Lavrov hangot adott meggyőződésének, hogy Moszkvával ellentétben a brit titkosszolgálat és a brit kormány érdekelt lehetett a Szkripal-ügy kirobbantásában. Egyúttal ismét felháborítónak nevezte, hogy a brit fél nem biztosítja Oroszország számára az orosz állampolgárságú Julija Szkripalhoz való konzuli hozzáférést.

Oroszország válaszokat akar

Az orosz külügyminisztérium egyébként a hétvégén 13 kérdésből álló levelet intézett a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) műszaki titkárságához, amelyben arra próbál meg választ kapni, hogy a britek a saját nyomozásuk alapján milyen információt és adatokat juttattak el a szervezethez a Szkripal-üggyel kapcsolatban, valamint hogy az OPCW hajlandó-e ezeket megosztani Oroszországgal. Moszkvát az is érdekli, hogy London milyen jellegű segítséget kért a szervezettől, és hogy pontosan minek a megerősítését kérik tőle: azt-e, hogy bénító idegmérget alkalmaztak, vagy hogy az a nyugati meghatározás szerinti “novicsok” kategóriába tartozik-e.

Az orosz fél szeretné azt is megtudni, hogy milyen volt az OPCW Nagy-Britanniában megfordult szakértői küldöttségének összetétele, s hogy a küldöttség mennyi ideig dolgozott ott és kivel lépett kapcsolatba. Az orosz külügyminisztérium arra is feleletet vár, hogy milyen módon folyt a minták kiválasztása, hogy azokat mely tanúsított laboratóriumokban fogják elemezni, s hogy az eljárás folyamán betartották-e az OPCW-nél alapelvként alkalmazott felügyeleti láncolatot (chain of custody).

Moszkva tudni szeretné továbbá, hogy az OPCW műszaki titkársága beleegyezését adta-e ahhoz, hogy Nagy-Britannia a vizsgálati anyagokat feltárja más EU-országok előtt, valamint hogy kapott-e értesítést arról, hogy Franciaország brit felkérésre technikai támogatást nyújt Londonnak. Oroszország rákérdezett arra is, hogy Párizs eljuttatta-e saját vizsgálatának eredményét az OPCW-hez, s a szervezet Oroszország rendelkezésére tudja-e bocsátani a francia anyagokat.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter múlt csütörtökön közölte, hogy Moszkva kezdeményezte az OPCW végrehajtó tanácsának rendkívüli ülését, s annak időpontját szerdára tűzték ki.

Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynököt és lányát, a hozzá Oroszországból vendégségbe érkezett Julija Szkripalt március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel vitték az angliai Salisbury városának kórházába. Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzés (MI6) ügynöke volt, ami miatt hazájában elítélték, de ügynökcsere keretében elengedték.

London a merénylettel az oroszokat gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. A vádak és viszonvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. Később egy sor EU– és NATO-tagállam, valamint más országok is orosz diplomatákat utasítottak ki. A nyugati országok jelentős részben felsorakoztak Nagy-Britannia mögött, megtorlásul az idegméreggel elkövetett angliai merénylet miatt. Moszkva felajánlotta együttműködését az ügy kivizsgálásában, ugyanakkor kézzel fogható bizonyítékokat követel.

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Korai még temetni az Obamacare-t

Bár úgy tűnt, hogy a Barack Obama nevével fémjelzett egészségbiztosítási reform többé-kevésbé biztonságban van most, hogy a novemberi félidős választásokon a képviselőházban többségbe kerültek a demokraták, az Obamacare ismét veszélyben van. De mit is jelent ez a fenyegetés valójában?

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás