Nagy-Britannia a bankszektorra is kiterjedő kereskedelmi megállapodást akar

A brit pénzügyminiszter szerint Nagy-Britannia és az Európai Unió közös érdeke egy olyan kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás, amely a pénzügyi szolgáltatásokra is kiterjed.

Philip Hammond szerdán, egy londoni üzleti rendezvényen felszólalva kijelentette: a londoni pénzügyi szolgáltatási szektor olyan erőközpont, amely nemcsak a brit gazdaság, hanem egész Európa gazdaságának egyik hajtómotorja.

Hammond szerint a londoni City pénzügyi központját nem az EU passporting-rendszere – a londoni bankok euróövezeti szolgáltatásnyújtási jogosítványainak mechanizmusa – teremtette meg, hanem olyan megfoghatatlan tényezők elegye, mint az angol nyelv, az angol jogrendszer, az időzóna, a kapcsolati hálózatok, a kockázatvállalási hajlandóság és a szabályozói hozzáállás. Mindez együtt olyan “ökoszisztémát” hozott létre, amelyet lehetetlenség lenne máshol ugyanígy lemásolni.

A pénzügyminiszter felhívta az európai uniós döntéshozók figyelmét arra, hogy a brit gazdaságnak óriási előnyei származnak ugyan a hatalmas londoni pénzügyi központból, ám e pénzügyi központ működésének kockázatait is a brit gazdaság viseli, és a brit adófizetők állnak helyt e kockázatokért. “Ezt a saját, nagyon is valós költségünkre tanultuk meg a pénzügyi válság alatt, amikor az adófizetők 136 milliárd font (48 ezer milliárd forint) támogatásban részesítették a pénzügyi szektor cégeit” – mondta Hammond.

Hozzátette: a londoni Cityben kialakult mély tőkepiac, a felhalmozódott szaktudás és a szabályozói kompetencia hatékony, biztonságos és magas színvonalú szolgáltatásokat kínál az Európai Unió gazdaságainak is:

  • a City 1500 milliárd euró értékű befektetői vagyont kezel uniós kliensek megbízásából,
  • az EU-ban honos vállalatok adósságpapír- és részvénykibocsátásainak kétharmadát londoni bankok intézik,
  • valamint az uniós devizakereskedelem 75 százaléka, a kamatpiaci származtatott termékek forgalmának 74 százaléka a londoni pénzügyi szolgáltatási piacon zajlik.

Hammond szerint ennek a hatalmas szolgáltatási piacnak az előnyeiből mind a 28 EU-gazdaság részesedik.

A miniszter egyértelmű üzenetet is küldött az EU-ban maradó, a Cityből bankok átcsábításával próbálkozó potenciális versenytársaknak, mondván: a londoni piac “feldarabolásának” nagy nyertese nem Párizs, Frankfurt, Dublin vagy Luxemburg lenne, hanem nagyobb valószínűséggel New York, Szingapúr vagy Hongkong.

Philip Hammond szerint mindezek alapján “ideje azokhoz a kétkedőkhöz fordulni”, akik azzal érvelnek, hogy nem lehet olyan szabadkereskedelmi megállapodást elérni, amely kiterjed a pénzügyi szolgáltatásokra is, csak azért, mert ilyesmire még nem volt példa. “Nekik azt mondom: az EU által eddig kötött mindegyik kereskedelmi szerződés egyedi, az unió soha nem kötött két ilyen megállapodást azonos feltételekkel” – mondta a brit pénzügyminiszter.

Hammond érvelése azonban homlokegyenest ellenkezik az EU vezetői által rendszeresen kifejtett állásponttal. Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-főtárgyalója nemrégiben kijelentette, hogy “nincs egyetlen olyan szabadkereskedelmi megállapodás, amely nyitva állna a pénzügyi szolgáltatások előtt (…) Ilyesmi nem létezik”.

Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter a héten a BBC rádiónak nyilatkozva szintén azt mondta, hogy a pénzügyi szolgáltatásoknak nincs helyük a szabadkereskedelmi megállapodásokban, “számos okból”, például stabilitási okokból, és azért sem, mert ez szolgáltatásfajtára nagyon sajátságos szabályozók vonatkoznak.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás