Csak óvatosan közelítene a balkáni országok felé az Európai Unió

Nyitva áll az Európai Unió ajtaja a nyugat-balkáni országok előtt, de az esetleges jövőbeli csatlakozásnak előfeltétele, hogy az érintett hat államban “átfogó és meggyőző” reformokat hajtsanak végre számos területen – írta kedden közzétett bővítési stratégiájában az Európai Bizottság.

“A Nyugat-Balkán előreléphet az integráció útján, azonban ehhez erős politikai akaratra, valódi reformokra és a szomszédokkal való viták végleges megoldására van szükség” – hangsúlyozta Jean-Claude Juncker, a brüsszeli testület elnöke. A dokumentumban elképzelhetőnek nevezték Montenegró és Szerbia 2025-ös csatlakozását, de leszögezték, ez teljes mértékben a reformfolyamat előrehaladásától függ. A térségben jelenleg csak ezen két országgal folynak csatlakozási tárgyalások, a bizottság ugyanakkor kiemelte, hogy “2025 nem a csatlakozás rögzített időpontja, és nem is a céldátuma”.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Mint írták, Montenegrónak elsősorban a jogállamiság, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén kell eredményeket felmutatnia, Szerbiában pedig elengedhetetlenek a jogállamisági és gazdasági reformok, illetve a megbékélés előmozdítása, a Koszovóval való kapcsolatok átfogó, jogilag kötelező normalizálása.

Albánia és Macedónia jelentős előrehaladást ért el az uniós csatlakozáshoz vezető úton, és a bizottság készen áll arra, hogy – a teljesített feltételek alapján – ajánlást készítsen a velük folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Folyamatos erőfeszítéssel és szerepvállalással Bosznia-Hercegovina is tagjelölt lehet, s Koszovónak is lehetősége van arra, hogy a stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtása révén idővel tovább haladjon az integráció útján – hangsúlyozták.

Ezen országok az elért eredményektől függően utolérhetik vagy akár meg is előzhetik egymást a folyamatban, de a térség vezetői nem hagyhatnak kétséget stratégiai orientációjuk és elkötelezettségük felől – mutattak rá.

“Nem fogjuk megismételni a múlt hibáit” – mondta Johannes Hahn uniós bővítési biztos Bulgária és Románia sokak szerint elsietett felvételére célozva. Hozzátette, több uniós országban még mindig érezhető egyfajta “bővítési fáradtság”, eközben viszont az európai vállalatok egyre fokozzák nyugat-balkáni jelenlétüket.
“Kizárólag akkor veszünk fel új tagállamokat, ha megoldották a konfliktusaikat a szomszédjaikkal” – fogalmazott.

“A kapu nyitva áll. A Nyugat-Balkán számára világos út vezet az uniós tagság felé” – közölte Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő, aki reményét fejezte ki, hogy még ezen bizottsági mandátum alatt sikerül rendezni a szerb-koszovói viszonyt.

Brüsszel hat kiemelt kezdeményezést határozott meg az érintett államokkal való együttműködés erősítésére egyebek mellett a jogállamiság, a biztonság, a migráció, a társadalmi-gazdasági fejlődés, a közlekedés és az energia, illetve a digitalizáció területén. Emellett arra is javaslatot tettek, hogy 2020-ig fokozatosan emeljék az úgynevezett előcsatlakozási támogatások összegét.

A stratégiában végezetül aláhúzták, hogy az EU-nak is fel kell készülnie az új tagok befogadására, intézményi és pénzügyi szempontból is. A tagállami kormányokat tömörítő tanácsban jobban ki kell használni a minősített többségi szavazás nyújtotta lehetőségeket, hatékonyabb mechanizmusokra van szükség arra az esetre, ha valamely uniós országban módszeresen megsértik a jogállamisági elveket, továbbá különleges előírások kellenek annak biztosítására, hogy a jövőbeli tagállamok ne akadályozhassák meg más nyugat-balkáni tagjelöltek csatlakozását – írták.

Szakértők szerint a bizottság a dokumentum elfogadásával új életet kíván lehelni a bővítési folyamatba az éveken át tartó érdektelenség után, s a balkáni térségben erősödő orosz, kínai és török befolyás ellensúlyozása is fontos szempont lehet.

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Pristina, 2018. április 26.
Hashim Thaci koszovói elnök (j) és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke megbeszélést folytat Pristinában 2018. április 26-án. (MTI/EPA/Petrit Prenaj)

Koszovó elsődleges célja a teljes jogú EU-tagság elnyerése

Főként Koszovó európai integrációjáról, de a vízumliberalizációról és a Szerbiával fenntartott kapcsolat rendezéséről is tárgyalt csütörtökön Pristinában Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Hashim Thaci koszovói elnök, s utóbbi leszögezte: Pristina számára továbbra is a teljes jogú európai uniós tagság elnyerése a legfontosabb cél.

Read More »
Phenjan, 2018. április 10.
Kim Dzsong Un elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt első titkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke (k) a párt központi bizottsága politikai bizottságának ülésén Phenjanban 2018. április 9-én. (MTI/EPA/KCNA)

Kim Dzsong Un egy nagy kérdőjel az USA számára

Az amerikai hírszerzési szakértők gőzerővel próbálják felvázolni Kim Dzsong Un személyiségét, hogy Donald Trump elnök tudja, tulajdonképpen kivel készül tárgyalóasztalhoz ülni. Az elemzők azonban óriási kihívással szembesülnek, ugyanis a titokzatos észak-koreai diktátorról nagyon kevesen tudnak bármi érdemlegeset.

Read More »