Mozgalmas volt Trump első napja a Világgazdasági Fórumon

Szövetségeseivel egyeztetett csütörtökön Davosban az amerikai elnök. A svájci városban zajló Világgazdasági Fórumon Donald Trump pénteken várhatóan népszerűsíti Amerika az első jelszóval meghirdetett kereskedelem- és gazdaságpolitikáját.

Trump a palesztinok segélyezésének felfüggesztésével fenyegetett

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel tartott találkozója után Trump a palesztinoknak nyújtott segélyek felfüggesztésével fenyegetett, ha nem folytatják a béketárgyalásokat Izraellel. Az elnök kifogásolta, hogy a palesztinok semmibe vették az Egyesült Államokat, amikor nem találkoztak Mike Pence alelnökkel minapi közel-keleti látogatásán. “Százmilliókat adtunk nekik”, “és ezt a pénzt nem folyósítjuk többet, hacsak nem ülnek le és nem tárgyalnak a békéről” – jelentette ki az amerikai elnök.

Trump, aki a 48. Világgazdasági Fórum szünetében találkozott Netanjahuval, hangsúlyozta, hogy célja a közel-keleti béke megteremtése.

Davos, 2018. január 25. Donald Trump amerikai elnök (j) és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök tárgyal a 48. Világgazdasági Fórum keretében tartott találkozójukon a svájci Davosban 2018. január 25-én. (MTI/AP/Evan Vucci)

Davos, 2018. január 25.
Donald Trump amerikai elnök (j) és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök tárgyal a 48. Világgazdasági Fórum keretében tartott találkozójukon a svájci Davosban 2018. január 25-én. (MTI/AP/Evan Vucci)

Egyelőre nem világos, hogy Trump milyen támogatások felfüggesztéséről beszélt – jegyezte meg az AP amerikai hírügynökség. Az Egyesült Államok az 1990-es évek közepe óta több mint 5 milliárd dolláros gazdasági és biztonsági segélyt nyújtott a palesztinoknak. 2008 óta az évi segély átlagosan mintegy 400 millió dollár volt, ennek javarészét fejlesztési projektekre fordították. Washington január közepén már bejelentette, hogy 65 millió dollárt visszatart a palesztinokat támogató ENSZ-szervezetnek, az UNRWA-nak az év elején átutalandó 125 millió dollárból.

A palesztin elnöki hivatal szóvivője, Nabíl Abu Rudeina ismét elutasított minden alkudozást az amerikai közvetítésről, ha az Egyesült Államok nem vonja vissza tavaly december 6-án tett bejelentését Jeruzsálem státuszáról. “Az amerikai kormányzat továbbra is kizárja magát a tárgyalóasztaltól, ha nem vonja vissza azt a döntését, hogy Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosának” – mondta a szóvivő.

Csak olyan békemegállapodás születhet az izraeli-palesztin konfliktusban, amely tartalmazza, hogy Jeruzsálem Izrael fővárosa – hangsúlyozta Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő. Mint mondta, a palesztinoknak minden eszközt meg kell adni az önkormányzáshoz, de egyetlen eszközt sem ahhoz, hogy fenyegethessék Izraelt. Netanjahu hozzátette: bármilyen megállapodás létrejötte mellett a zsidó állam megőrzi a jeruzsálemi Templom-hegy “status quo-ját”. Az izraeli kormányfő hangsúlyozta, csak az Egyesült Államok közvetíthet a békefolyamatban.

Trump és May a Brexitet követő erős amerikai-brit kereskedelmi kapcsolatokban bízik

Nagy-Britannia európai uniós kiválását (Brexit) követően erős kereskedelmi kapcsolatok kiépítésében bízik az Egyesült Államokkal – fejezte ki ismételten reményét Donald Trump amerikai elnök és Theresa May brit kormányfő. A tárgyaláson az amerikai elnök szemmel láthatólag enyhíteni kívánta az elmúlt hónapok feszültségeit, amit az váltott ki, hogy Trump megosztotta a Twitteren egy muszlimellenes brit csoport videóit. Az elnök kiválónak nevezte a két ország viszonyát.

Az Egyesült Királyság szabadkereskedelmi megállapodást szeretne kötni az Egyesült Államokkal, miután 2019-ben kilép az Európai Unióból. Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter csütörtökön kijelentette, hogy Washington kész “vonzó” kereskedelmi megállapodásról tárgyalni Londonnal, miután az ország kilépett az EU-ból.

Theresa May megerősítette, hogy különleges viszony van a két ország között. Trump néhány nappal tavaly januári hivatalba lépése után fogadta Theresa Mayt, de nemrégiben lemondta az új amerikai nagykövetség megnyitása alkalmából tervezett londoni látogatását. A brit kormányfő hivatala csütörtökön közölte: Trump és May találkozójukon megállapodtak abban, hogy a két ország tisztségviselői együttműködnek majd annak érdekében, hogy kidolgozzák az amerikai elnök – az év végére tervezett – nagy-britanniai látogatásának részleteit.

Davos, 2018. január 25. Donald Trump amerikai elnök (j) és Theresa May brit miniszterelnök kezet fog a 48. Világgazdasági Fórum mentén tartott találkozójuk kezdetén a svájci Davosban 2018. január 25-én. (MTI/AP/Evan Vucci)

Davos, 2018. január 25.
Donald Trump amerikai elnök (j) és Theresa May brit miniszterelnök kezet fog a 48. Világgazdasági Fórum mentén tartott találkozójuk kezdetén a svájci Davosban 2018. január 25-én. (MTI/AP/Evan Vucci)

A fórumon elmondott beszédében Theresa May kifejtette, hogy szerinte az online közösségi felületeket működtető globális cégeknek olyan technológiai megoldásokat kell kidolgozniuk, amelyek automatikusan eltávolítják az e felületekre felkerülő, terrorcselekményekre ösztönző tartalmakat. Theresa May egyenes utalást tett arra, hogy a kormányok törvényi kényszerítő eszközökkel is élhetnek szükség esetén. Kijelentette: helyénvaló annak tanulmányozása, hogy a közösségi médiaportálokat üzemeltető vállalatok vezetői milyen jogi felelősséggel tartoznak a cégeik online felületein megjelenő tartalmakért.

A Trump-kormányzat nem akar kereskedelmi háborút

Egy nappal azután, hogy több mint hároméves mélypontra taszította a dollár árfolyamát az amerikai deviza gyengülését támogató nyilatkozatával, az amerikai pénzügyminiszter kijelentette, hogy a Trump-kormányzat nem akar kereskedelmi háborút, de megvédi gazdasági érdekeit. Sajtótájékoztatóján Steven Mnuchin nem tulajdonított különösebb jelentőséget annak, hogy előző nap úgy fogalmazott, “ami a kereskedelmet és a lehetőségeket illeti, egy gyengébb dollár jó nekünk”.

A piacok viszont úgy értelmezték, mint elrugaszkodást az erős dollár hagyományos politikájától, annak az amerikai szándéknak a kifejezését, hogy eszközként használják az árfolyampolitikát egy kereskedelmi világháborúban.

Franciaország és Olaszország pénzügyminisztere aggodalmát fejezte ki, miután amerikai kollégájuk nyilatkozatai nyomán újabb lendületet vett az euró dollárhoz viszonyított árfolyamának erősödése. Az erősebb euró ronthatja az európai gazdaság növekedését, mert exportja kevésbé lesz versenyképes. Ez pedig azzal a kockázattal jár, hogy az Európai Központi Banknak nehezebb lesz normalizálni az évek óta tartó rendkívül laza monetáris politikát.

További témákról szólva:

  • Az észak-koreai válság kapcsán: Elfogadhatatlan az észak-koreai válság katonai eszközökkel történő megoldása – hangsúlyozta a dél-koreai külügyminiszter. “Az atomkérdést tárgyalások útján és diplomáciai erőfeszítésekkel kell megoldani – mondta sajtótájékoztatóján Kang Kjung Vha. Hozzátette: bizonyos abban, hogy Washington konzultál a kormányával, mielőtt fontolóra vesz egy katonai megoldást.
  • Irak újjáépítéséről: Haider el-Abádi iraki kormányfő külföldi beruházók segítségét kérte az ország újjáépítéséhez az Iszlám Állam terrorszervezet legyőzése után. Közölte, hogy az infrastruktúra és a romba dőlt városok helyreállításához 100 milliárd dollárra is szüksége lehet. Hozzátette, a támogatáshoz tucatnyi tervhez lesz szükség, amelyeket az adományozó államok jövő hónapban Kuvaitban tartandó tanácskozásán dolgoznak ki és közösen nyújtanak be a Világbanknak.
  • Babis a kvótarendszerről: A fórum egyik szekciójában mondott beszédében a kvótarendszert bírálva Andrej Babis cseh kormányfő szorgalmazta, hogy az EU védje meg a külső határait és rendezze a konfliktusait a szomszédaival. Az unió hatékonyságát növelő stratégia kidolgozásáért érvelt, és kiemelte, hogy a döntéseket az uniós állampolgárok és a tagállamok egyetértésével kell meghozni.
  • Kapcsolódó cikkünk:

Forrás: MTI/Reuters/AFP/AP/dpa

Felkapott hírek

Friss hírek