Jövőre is stagnál a brit életszínvonal

Londoni pénzügyi elemzők várakozása szerint jövőre ugyan véget ér az életszínvonal romlása Nagy-Britanniában, de a bérek az idei csökkenés után 2018-ban is legfeljebb stagnálnak.

A Resolution Foundation nevű, elsősorban a kis- és közepes jövedelmű fogyasztók életszínvonal-folyamatainak kutatására szakosodott független londoni gazdaságelemző intézet szerdán ismertetett tanulmányában kimutatta, hogy az idén a heti brit alkalmazotti átlagkereset még mindig 15 fonttal (5300 forinttal) elmaradt a globális pénzügyi válság előtt mért legutóbbi csúcsszinttől. A cég várakozása szerint 2025-ig nem is valószínű annak a bérszintnek az újbóli elérése.

A 2018-ra várt bérstagnálás jobb kilátás ugyan, mint az idei visszaesés, de a jövő év így is rosszabb lesz bérnövekedési szempontból, mint a pénzügyi válság előtti három évtized minden egyes éve – áll a Resolution Foundation szerdai prognózisában.

A ház szerint a bérnövekedési várakozások is mélyponton vannak. A cég idézi a Bank of England – a brit jegybank – legutóbbi felmérését, amely szerint a brit alkalmazottaknak több mint a fele azzal számol, hogy fizetése jövőre nem változik, vagy éppen csökken, ha a jelenlegi állásában marad, és a háztartásoknak alig több mint a negyede várja pénzügyi helyzetének javulását.

A válaszadók csaknem 40 százaléka szerint a “normálisnál magasabb” annak az esélye, hogy a brit gazdaság a következő tizenkét hónapban súlyos visszaesést él át, ráadásul ez a borúlátás a fizetési skála egészére jellemző.

A Resolution Foundation elemzői szerint ennél is aggasztóbb, hogy a felmérésbe bevont alkalmazottak ötöde “szinte biztosnak”, vagy “egészen valószínűnek” tartja, hogy jövőre elveszíti állását.

Más nagy londoni elemzőházak is felhívták a figyelmet az idén végbement reálbér-erózióra, amely egyes elemzői vélemények szerint köthető a Brexit-folyamathoz is.

A neves londoni közgazdasági egyetem, a London School of Economics gazdaságkutató intézete (Centre for Economic Performance, CEP) legutóbbi tanulmányában különböző modellszámításokkal kimutatta, hogy a brit EU-tagról tartott – a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert – tavalyi népszavazás váratlan piaci és reálgazdasági sokkja, főleg a font hirtelen gyengülése a referendum utáni egy évben, 2017 júniusáig 1,7 százalékpontnyi halmozott inflációs gyorsulást eredményezett ahhoz az inflációs ütemhez képest, amely e sokk nélkül ugyanezen időszakban várható lett volna.

A Centre for Economic Performance szakértőinek kalkulációja szerint az ebből eredő reálbérhatás egyenértékű azzal, mintha az átlagos brit alkalmazott éves fizetése 448 fonttal (157 ezer forinttal) csökkent volna. A CEP számításai szerint ez majdnem egy teljes munkahét – pontosan 4,4 munkanap – átlagos bérezésének megfelelő veszteség minden egyes alkalmazott esetében.

A tanulmány szerint – hacsak a brit EU-tagság megszűnésének nem lesz valamilyen mechanizmus alapján jövőbeni reálbéremelő hatása – ez a veszteség nem pótolható.

  • Kapcsolódó cikkünk:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Bukarest, 2018. január 15.
2018. január 12-én a bukaresti védelmi minisztériumban készített kép Mihai Tudose román miniszterelnökrõl. Tudose 2018. január 15-én benyújtotta lemondását, miután pártja, a 2016 decemberi parlamenti választásokon gyõztes Szociáldemokrata Párt (PSD) végrehajtó bizottsága az esti ülésén megvonta tõle politikai támogatását. (MTI/EPA/Robert Ghement)

Lemondott a román miniszterelnök

Benyújtja lemondását Mihai Tudose román miniszterelnök, miután pártja, a 2016 decemberi parlamenti választásokon győztes Szociáldemokrata Párt (PSD) végrehajtó bizottsága hétfő esti ülésén megvonta tőle politikai támogatását.

Read More »