Elhúzta a mézesmadzagot a brit jegybank a Brexit után is maradó bankok előtt

Szabályozástechnikai gesztusokkal ösztönözné a Bank of England a Londonban jelenlévő EU-székhelyű külföldi bankokat arra, hogy a brit EU-tagság megszűnése után is maradjanak a londoni City pénzügyi központjában.

A brit jegybank szerda este Londonban ismertetett, rendkívül összetett 32 oldalas javaslatcsomagjának lényege az, hogy az európai bankok a Brexit után is helyi fiókintézményként működtethetnék nagy pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó londoni érdekeltségeiket, ahelyett, hogy ezeket igen költséges módon újonnan feltőkésítendő, külön tőkemegfelelési kötelezettségekkel működő leányvállalatokká kelljen átalakítaniuk.

A Bank of England a szerdán bemutatott tanulmányban nem titkolja, hogy a brit pénzügyi stabilitás fenntartását is szem előtt tartotta, amikor összeállította az egyelőre konzultációs jellegűnek nevezett javaslatcsomagot.

A brit jegybank adatai szerint jelenleg 160 külföldi bankcsoport tart fenn fiókintézményt Londonban, ezek közül 77 székhelye van az Európai Gazdasági Térségben (EEA). E bankok a brit piacon, illetve brit fiókintézményen keresztül a külföldi piacokon pénzügyi szolgáltatási tevékenység folytatását lehetővé tévő jogosítványrendszer, a passporting alapján működnek. Az EEA-csoportnak az EU-országok mellett az Európai Unióval szoros szerződéses együttműködést folytató Norvégia, Izland és Liechtenstein is tagja.

A Bank of England szerdai tanulmánya szerint e külföldi székhelyű londoni bankfiók-intézmények a brit bankrendszer teljes eszközállományának hozzávetőleg 30 százalékát adják; ez négyezer milliárd font (több mint 1,4 milliószor egymilliárd forint) banki eszközértéket jelent.

Nemrég a Bank of England kormányzója, Mark Carney is hangsúlyozta a londoni City fontosságát. Carney egy londoni üzleti rendezvényen elmondta: a pénzügyi szolgáltatási szektor a brit hazai össztermék (GDP) 7 százalékát adja, egymillió alkalmazottat foglalkoztat, és évente 70 milliárd font (25 ezer milliárd forint) adót fizet. Ez a brit költségvetés teljes adóbevételének 11 százaléka.

A jegybank kormányzója kiemelte azt is, hogy a pénzügyi szolgáltatási szektor a brit gazdaság legfontosabb exportőre; az ágazat külkereskedelmi többlete évente 60 milliárd font, a brit GDP-érték 3 százaléka.

A City pénzügyi szolgáltatási cégei bonyolítják a többi 27 EU-tagország részvény- és kötvény-kibocsátási ügyleteinek több mint a felét, valamint az EU devizapiaci forgalmának és az OTC-kamatpiaci származtatott termékek uniós kereskedelmének több mint a háromnegyedét.

Egyoldalú gesztus

A Bank of England szabályozástechnikai ajánlata, amely megkönnyítené a külföldi EU-bankoknak londoni érdekeltségeik megtartását a Cityben, egyelőre egyoldalú gesztusnak tűnik.

Az Európai Bizottság álláspontja szerint ugyanis – amelyet Michel Barnier, a brüsszeli testület Brexit-főtárgyalója e héten megerősített – a londoni pénzügyi szektor befektetési szolgáltatásokat nyújtó vállalatai elveszíthetik az euróövezeti piacra szóló passporting-jogosítványaikat, ha Nagy-Britannia tagsága az EU egységes belső piacán megszűnik.

A brit kormány azonban ennek ellenére sem kívánja fenntartani Nagy-Britannia tagságát az Európai Unió egységes belső piacán a brit EU-tagság megszűnése után. London hivatalos érvelése szerint ugyanis e tagsághoz olyan feltételeket kellene teljesíteni, mintha a brit EU-tagság meg sem szűnne.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás