Trumpnak sikerült összehoznia egy ENSZ rendkívüli ülést

Ritkaságszámba menő, rendkívüli ülést tart az ENSZ 193 tagállamot számláló Közgyűlése csütörtökön, hogy szavazzon egy határozattervezetről, amely felszólítaná Donald Trump amerikai elnököt a Jeruzsálem státuszára vonatkozó döntésének visszavonására.

A közgyűlés rendkívüli ülésének összehívására azután került sor, hogy az Egyesült Államok hétfőn megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) az egyiptomi határozattervezetet, amely semmisnek és bármiféle jogi vonzatot nélkülözőnek nyilvánította volna a Jeruzsálem státuszára vonatkozó egyoldalú döntéseket. A megvétózott határozattervezet azt követelte volna Donald Trump amerikai elnöktől, hogy vonja vissza a Jeruzsálem státuszára vonatkozó döntését, mellyel elismerte a várost Izrael fővárosának. Trump december 6-i döntése nyomán mindennaposak a tüntetések a palesztin területeken, és nemcsak az Egyesült Államokkal szemben ellenséges országok, de Washington számos szövetségese is elítélte az amerikai elnök határozatát. A dokumentumot a 15 tagú BT 14 tagja támogatta.

Rijád Manszúr palesztin ENSZ-küldött közölte: reméli, hogy a közgyűlés elé terjesztett határozattervezet „elsöprő támogatottságot” fog élvezni. Az ENSZ-közgyűlés döntése jogilag nem kötelező, de komoly politikai súlya van.

Egy 1950-ben elfogadott ENSZ-határozat értelmében össze lehet hívni az ENSZ Közgyűlésének rendkívüli ülését, hogy javaslatokat tegyenek tagországoknak kollektív fellépés céljából, ha az ENSZ BT ebben kudarcot vallott. A világszervezet fennállása óta az ENSZ-közgyűlés mindössze 10 rendkívüli ülését hívták össze, legutóbb 2009-ben Kelet-Jeruzsálem és a palesztin területek ügyében. A csütörtöki ülés ennek a lassan nyolc évvel ezelőtti gyűlésnek a folytatása lesz – jegyezte meg a Reuters hírügynökség.

Szakértők, sőt, ENSZ-diplomaták szerint is nyilvánvaló volt, hogy az Egyesült Államok élni fog vétójogával a BT-ben, az AP amerikai hírügynökség értékelése szerint a határozat arab és muszlim támogatóinak a célja inkább az volt, hogy megmutassák: Trump döntését globális szinten ellenzik.

Az amerikai ENSZ-nagykövet „sértésnek” minősítette a határozattervezetet, amit szerinte Washington nem fog elfelejteni. Nikki Haley szerint az ENSZ rákényszerítette az Egyesült Államokat a vétóra, mindössze azért, mert élt döntési jogával arról, hogy hova helyezi nagykövetségét.

Izrael Jeruzsálem keleti, arabok lakta részét az 1967-es hatnapos háborúban elfoglalta, majd annektálta, és egész Jeruzsálemet saját fővárosának tekinti. Ezt azonban a nemzetközi közösség nem ismeri el. A palesztinok pedig jövendő államuk fővárosaként tekintenek Kelet-Jeruzsálemre.

New York, 2017. december 19. Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete (k) kézfeltartással szavaz az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) az ún. egyiptomi határozattervezetről tartott ülésén a világszervezet New York-i székházában 2017. december 18-án. A határozattervezet azt követelte Donald Trump amerikai elnöktől, hogy vonja vissza a Jeruzsálem státuszára vonatkozó december 6-i döntését, amellyel elismerte a várost Izrael fővárosának. Washington megvétózta az ENSZ BT elé terjesztett tervezetet. (MTI/EPA/Justin Lane)

New York, 2017. december 19.
Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete (k) kézfeltartással szavaz az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) az ún. egyiptomi határozattervezetről tartott ülésén a világszervezet New York-i székházában 2017. december 18-án. A határozattervezet azt követelte Donald Trump amerikai elnöktől, hogy vonja vissza a Jeruzsálem státuszára vonatkozó december 6-i döntését, amellyel elismerte a várost Izrael fővárosának. Washington megvétózta az ENSZ BT elé terjesztett tervezetet. (MTI/EPA/Justin Lane)

A jordániai uralkodó és Ferenc pápa is veszélyesnek tartja Trump döntését

Ferenc pápa kedden fogadta II. Abdalláh jordániai királyt. A találkozón a katolikus egyházfő és a hasemita királyság uralkodója egyetértett abban, Donald Trump amerikai elnök döntése, hogy Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosának, veszélyes a közel-keleti békefolyamatra nézve.

A mintegy 20 perces magánbeszélgetésük során a Vatikán közlése szerint szót ejtettek „a béke és stabilitás elősegítéséről a Közel-Keleten, különös tekintettel a jeruzsálemi kérdésre, illetve a hasemita uralkodónak a kegyhelyekkel kapcsolatos védnöki szerepére”. A jordániai uralkodóház ugyanis az egyik legfontosabb muszlim szentély, a Mecsetek tere védnöke az Izrael által 1967-ben elfoglalt Kelet-Jeruzsálemben.

Forrás: MTI/Reuters

Friss hírek