Forrásponton az iráni-szaúdi konfliktus

A Szaúd-Arábia és Irán között a hatalomért és a befolyásért folyó küzdelem valóban tombol a Közel-Keleten, az elemzők azonban nincsenek meggyőződve arról, hogy egy totális háború veszélye fenyeget. Legalábbis egyelőre.

Sok szomszédos országot vontak be a konfliktusba, többek között Katart, Jement, Szíriát és Libanont, amelyek „helyettes csatatérré” váltak a regionális dominancia elleni küzdelem során. A két szembenálló fél ugyanis mindeddig elkerülte a közvetlen konfrontációt

A szunnita többségű Szaúd-Arábia és a síita többségű Irán közötti kapcsolatok az utóbbi időben jelentősen megromlottak, különösen a folyamatban lévő jemeni polgárháború és a Libanont elnyelő politikai válság miatt. Ez ahhoz a spekulációhoz vezetett, hogy a közel-keleti szuperhatalmak egyike totális háborút deklarálhat.

Az iráni kormány egyik forrása, aki a helyzet érzékenységére való tekintettel névtelenséget kért, elmondta a CNBC-nek a múlt héten, hogy Irán „békés nemzet”, de készen áll a konfliktusra, amennyiben ez az egyetlen lehetőség marad.

Egyre nagyobb megosztottság és különbségek

A hétvégén Szaúd-Arábia rendkívüli ülésre hívta össze az Arab Liga szövetségeseit Kairóban, hogy megvitassák, hogyan lehet kivédeni az arab országok belügyeibe való iráni beavatkozást, valamint a biztonság és a béke megsértésére tett kísérleteket. A csoport kevés konkrét lépést, de hosszú bírálatot tartalmazó határozatot hozott Irán és a vele szövetséges libanoni Hezbollah szervezet ellen. Az egyetlen konkrét büntetés, hogy az arab távközlési műholdak beszüntetik az Irán finanszírozta tévéadók műsorának sugárzását. Tovább

Adel al-Dzsubeir szaúdi külügyminiszter a tanácskozáson közölte: „Szaúd-Arábia nem szemléli tétlenül Irán agresszióit, és minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy megvédje nemzetbiztonságát és népét”.

Irán nem sokkal később értéktelennek nevezte az Arab Liga külügyminisztereinek határozatát. „Az ehhez hasonló, értéktelen határozatok nem jelentenek megoldást a térség problémáira, amelyek nagy része Szaúd-Arábia meddő politikájának eredménye” – idézte Bahram Gaszemi iráni külügyi szóvivőt az Irna hírügynökség. „Ehelyett inkább fel kellene hagyni a cionista rezsim politikájának követésével, amelynek célja, hogy fokozza a megosztottságot a térségben” – tette hozzá. A szóvivő egyúttal hazugságnak nevezte az Iránnal szemben felhozott vádakat, és az arab államok elleni agresszióval vádolta Rijádot.

Pat Thaker, az Economist Intelligence Unit Közel-Kelettel és Afrikával foglalkozó regionális igazgatója azt mondta a CNBC-nek, hogy „a két ország közötti történelmi, intenzív rivalizálás hátterében elvileg nem kell sok, hogy a feszültségek lángra kapjanak”. Ez pedig mind a Közel-Kelet, mind pedig a világ számára katasztrofális következményekkel járna. Thaker szerint azonban sem Szaúd-Arábia, sem Irán nem akar háborút.

Az igazgató úgy jellemezte a két ország közötti feszültségeket, mint a Közel-Kelet vallási tekintélyének megszerzéséért folyó küzdelmet, hozzátéve, hogy Szaúd-Arábia felkészült arra, hogy a végsőkig elmenjen az iráni befolyás elterjedésének megakadályozása érdekében. „Szaúd-Arábia foggal-körömmel harcolni fog, hogy megtartsa pozícióját mint az iszlám és a Közel-Kelet vezetője. Még Izraellel is képes szövetkezni, hogy megállítsa Iránt”- fejtette ki Thaker, utalva arra, hogy a zsidó állam aligha természetes szövetségese az iszlám királyságnak, bár mindketten félnek és ellenzik Irán felemelkedését.

„Helyettes háborúk” és a növekvő szaúdi agresszió

Szaúd-Arábia agresszívabb Szalmán király és fia uralma alatt, mint elődeik alatt volt: a jemeni beavatkozásKatar blokádjaIrán „háborús cselekedet” elkövetésével való megvádolása, valamint Szaad Haríri libanoni ex-kormányfő Rijádban való felbukkanása lemondását követően mind arra vonatkozó jelek, hogy a királyság az Iránnal való háború megrontására törekszik. Ezek azonban mind olyan konfliktusok, amelyek nem járnak közvetlen leszámolással, mégis mindkét fél kiveszi belőle a részét – természeten mindig az ellentétes oldalon állva.

„Szaúd-Arábia külpolitikáját Mohammed bin Szalmán koronaherceg uralkodása alatt nehéz megérteni. Belföldi cselekedetei ugyanakkor radikálisak, de érthetőek” – fogalmazott Marcus Chevenix, a TS Lombard elemzője a CNBC-nek. „Mindenesetre úgy látjuk, Szaúd-Arábia egyelőre tényleg nem akar forró, háborús helyzetet. Aztán ki tudja, meddig lesz ez így?” – tette fel a kérdést.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: CNBC / Kitekintő / MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Brüsszel, 2017. december 8.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke fogadja Theresa May brit miniszterelnököt a bizottság brüsszeli székházában 2017. december 8-án. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Másfél év telt el és a neheze még hátravan: itt tart most a Brexit

London várakozásához képest kéthónapos késéssel, de megszületett a brit kormány által várva várt döntés: az Európai Unió pénteki csúcstalálkozóján az unióban maradó tagállamok állam- és kormányfői úgy döntöttek, hogy el lehet kezdeni a brit EU-tagság megszűnéséről folyó tárgyalássorozat második szakaszát, amelynek elsődleges célja a Brexit utáni kapcsolatrendszer kialakítása.

Read More »