Brexit: London törvénybe vésné a kilépés időpontját

Törvénybe iktatná a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnésének időpontját a brit kormány.

A Brexit-tárgyalásokat brit részről összehangoló minisztérium vezetője, David Davis a tárca által csütörtök éjjel ismertetett nyilatkozatában közölte: a brit EU-tagságot rögzítő törvény visszavonásáról beterjesztett jogszabálytervezetbe (Withdrawal Bill) a kormány szándéka szerint bekerülne, hogy az Egyesült Királyság 2019. március 29-én, a greenwichi középidő (GMT) szerint 23:00 órakor kilép az Európai Unióból.

Az a nap péntekre esik, és akkor még a téli időszámítás lesz érvényben Nagy-Britanniában, amely azonos a GMT-vel. Mivel a brit időszámítás mindig – az egyidejű óraátállításokkal együtt is – egy órával a kontinens időszámítása mögött jár, a visszavonási törvényben meghatározandó időpont Brüsszelben 2019. március 29-én éjfélre esne.

Theresa May brit miniszterelnök idén március 29-én jelentette be a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását, hivatalosan elindítva a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető, alapesetben két évig tartó folyamatot, és ennek alapján a Brexit várható időpontja 2019. március 29.

Davis közleménye szerint ezt a kilépési dátumot rögzítené törvényben a brit kormány. A Brexit-minisztérium vezetője szerint az erről szóló módosítás beillesztése a Withdrawal Bill tervezetébe “kristálytiszta” módon rendezné azt a kérdést, hogy mikor szűnik meg a brit EU-tagság.

Theresa May a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap pénteki kiadásának írt cikkében leszögezi: a brit kormány a törvénytervezet módosításával “feketén-fehéren” deklarálni kívánja, hogy az Egyesült Királyság 2019. március 29-én kilép az EU-ból.

A brit miniszterelnök közölte: a kormány nem fogja eltűrni, hogy az EU-tagságról szóló törvény visszavonásáról intézkedő jogszabály hamarosan folytatódó alsóházi vitájában bárki megpróbálja egyéb módosítási kezdeményezésekkel megakadályozni a brit nép demokratikus akaratának érvényesítését. May ezzel arra utalt, hogy a brit EU-tagságról rendezett tavalyi népszavazáson a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt.

Még semmi sincs kőbe vésve

Lord John Kerr, a brit diplomácia egyik legtekintélyesebb veteránja, aki a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének alapelveit annak idején kidolgozta, az Open Britain nevű EU-párti kampánycsoport pénteki konferenciáján elmondandó – egyes részleteiben előre ismertté vált – beszédében mindazonáltal kijelenti: Nagy-Britannia a Brexit-folyamat bármely szakaszában meggondolhatja magát.

Lord Kerr szerint nem vált kötelezővé a kilépés az EU-ból csak azért, mert Theresa May márciusban “elküldte levelét Brüsszelnek” az 50. cikkely aktiválásáról, Nagy-Britannia még mindig szabadon dönthet arról, hogy folytatja-e a kilépési folyamatot, valamint “az újabb és újabb tények felszínre kerülésével” az embereknek jogukban áll megváltoztatni a véleményüket, az 50. cikkely ugyanis semmi olyasmit nem tartalmaz, amely ebben megakadályozná őket.

Hasonló véleményt fogalmazott meg Gordon Brown volt munkáspárti brit miniszterelnök a BBC televíziónak adott, csütörtök este ismertetett interjúban. Brown, aki Tony Blair kormányában tíz évig pénzügyminiszter, majd Blair távozása után, 2007-től három évig kormányfő volt, az interjúban kijelentette: meggyőződése szerint jövő nyárra a Brexit-folyamat eljut egy olyan válságpontra, amikor a kilépésre szavazók is rájönnek, hogy “nem azt kapják, amit ígértek nekik”.

Brown szerint ugyanis nem igaz, hogy Nagy-Britannia teljes mértékben vissza tudja majd szerezni az ellenőrzést az EU-bevándorlás felett, és nem igaz az sem, hogy saját maga határozhatja meg kereskedelmi politikáját, mivel az egyéni kereskedelmi megállapodások elértése az egyes EU-országokkal hosszú évekbe telik, és az sem igaz, hogy a brit törvényalkotás teljesen elszakadhat az EU-tól, mivel az Európai Unió Bíróságának befolyása a Brexit után is sokféle módon érvényesülni fog Nagy-Britanniában.

Brown kijelentette: “ez idő szerint” nem javasolná újabb EU-népszavazás kiírását, de szeretné, ha a kilépési tárgyalások végén lehetőség nyílhatna a döntés “újraértékelésére”, és annak mérlegelésére, hogy a Brexit alternatívájaként nincs-e egy másik, “sorsfordító horderejű lehetőség”, amellyel Nagy-Britannia élhetne, ha mégis az EU tagja marad.

  • Kapcsolódó cikkünk:

Továbbra sem várható jelentős előrelépés

A szakértők nem várnak jelentős előrehaladást az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének feltételeiről szóló tárgyalások hatodik fordulójától sem, amely csütörtökön kezdődött meg Brüsszelben.

Sajtóhírek szerint Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója azt közölte a brüsszeli testület vezetőivel, hogy ezen a héten sem számíthatnak komoly előrelépésre a kiválás főbb kérdéseit – az ír-északír határellenőrzést, a pénzügyi kötelezettségek rendezését és az állampolgárok jogait – illetően.

Csütörtökön közzétett a bizottság egy dokumentumot, amely részletesen ismerteti a következő hetek és hónapok eseményeit, és ebből az derült ki, hogy a következő tárgyalási forduló időpontjáról még nem született megállapodás a felek között, márpedig fogytán az idő, ugyanis a bennmaradó huszonhét tagállam vezetői a december 14-15-i csúcstalálkozójukon fognak dönteni arról, szerintük történt-e már elegendő előrelépés ahhoz, hogy tovább lehessen lépni a második tárgyalási szakaszra.

A Politico brüsszeli hírportál kiemelte: semmi nem garantálja, hogy a “huszonhetek” jóváhagyják majd a jövőbeli kapcsolatokról szóló egyeztetések megkezdését, a bennmaradó országok képviselői azonban a mielőbbi továbblépés reményében addig is folytatni fogják az EU-brit kereskedelmi tárgyalások “belső előkészítését”.

Bennfentes források szerint az Európai Unió mindenekelőtt részletes javaslatokat vár Londontól arra vonatkozóan, hogy a kiválás után miként kívánnak majd eleget tenni a fennmaradó pénzügyi kötelezettségeknek, ennek hiányában úgy tűnik, semmiképp nem várható továbblépés.

“Kifutunk az időből, a kérdések valódi tisztázásának ideje gyorsan közelít” – figyelmeztetett Barnier csütörtökön.

A Lisszaboni Szerződés 50. cikke szerint az uniós tagság a kilépési szerződés hatályba lépésével, annak hiányában pedig a távozási szándék bejelentése után két évvel szűnik meg, azaz ebben az esetben 2019. március 29-én, de a kiválási tárgyalások a tagállamok konszenzusos döntésével meghosszabbíthatók. Az Európai Bizottság legkésőbb 2018 novemberére szerette volna lezárni a tárgyalásokat, hogy 2019 márciusáig legyen elég idő az egyezmény tagországi és európai parlamenti ratifikálására.

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

Pristina, 2018. április 26.
Hashim Thaci koszovói elnök (j) és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke megbeszélést folytat Pristinában 2018. április 26-án. (MTI/EPA/Petrit Prenaj)

Koszovó elsődleges célja a teljes jogú EU-tagság elnyerése

Főként Koszovó európai integrációjáról, de a vízumliberalizációról és a Szerbiával fenntartott kapcsolat rendezéséről is tárgyalt csütörtökön Pristinában Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Hashim Thaci koszovói elnök, s utóbbi leszögezte: Pristina számára továbbra is a teljes jogú európai uniós tagság elnyerése a legfontosabb cél.

Read More »
Phenjan, 2018. április 10.
Kim Dzsong Un elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt első titkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke (k) a párt központi bizottsága politikai bizottságának ülésén Phenjanban 2018. április 9-én. (MTI/EPA/KCNA)

Kim Dzsong Un egy nagy kérdőjel az USA számára

Az amerikai hírszerzési szakértők gőzerővel próbálják felvázolni Kim Dzsong Un személyiségét, hogy Donald Trump elnök tudja, tulajdonképpen kivel készül tárgyalóasztalhoz ülni. Az elemzők azonban óriási kihívással szembesülnek, ugyanis a titokzatos észak-koreai diktátorról nagyon kevesen tudnak bármi érdemlegeset.

Read More »