Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Törvénybe iktatná a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnésének időpontját a brit kormány.
A Brexit-tárgyalásokat brit részről összehangoló minisztérium vezetője, David Davis a tárca által csütörtök éjjel ismertetett nyilatkozatában közölte: a brit EU-tagságot rögzítő törvény visszavonásáról beterjesztett jogszabálytervezetbe (Withdrawal Bill) a kormány szándéka szerint bekerülne, hogy az Egyesült Királyság 2019. március 29-én, a greenwichi középidő (GMT) szerint 23:00 órakor kilép az Európai Unióból.
Az a nap péntekre esik, és akkor még a téli időszámítás lesz érvényben Nagy-Britanniában, amely azonos a GMT-vel. Mivel a brit időszámítás mindig – az egyidejű óraátállításokkal együtt is – egy órával a kontinens időszámítása mögött jár, a visszavonási törvényben meghatározandó időpont Brüsszelben 2019. március 29-én éjfélre esne.
Davis közleménye szerint ezt a kilépési dátumot rögzítené törvényben a brit kormány. A Brexit-minisztérium vezetője szerint az erről szóló módosítás beillesztése a Withdrawal Bill tervezetébe „kristálytiszta” módon rendezné azt a kérdést, hogy mikor szűnik meg a brit EU-tagság.
Theresa May a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap pénteki kiadásának írt cikkében leszögezi: a brit kormány a törvénytervezet módosításával „feketén-fehéren” deklarálni kívánja, hogy az Egyesült Királyság 2019. március 29-én kilép az EU-ból.
A brit miniszterelnök közölte: a kormány nem fogja eltűrni, hogy az EU-tagságról szóló törvény visszavonásáról intézkedő jogszabály hamarosan folytatódó alsóházi vitájában bárki megpróbálja egyéb módosítási kezdeményezésekkel megakadályozni a brit nép demokratikus akaratának érvényesítését. May ezzel arra utalt, hogy a brit EU-tagságról rendezett tavalyi népszavazáson a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt.
Még semmi sincs kőbe vésve
Lord John Kerr, a brit diplomácia egyik legtekintélyesebb veteránja, aki a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének alapelveit annak idején kidolgozta, az Open Britain nevű EU-párti kampánycsoport pénteki konferenciáján elmondandó – egyes részleteiben előre ismertté vált – beszédében mindazonáltal kijelenti: Nagy-Britannia a Brexit-folyamat bármely szakaszában meggondolhatja magát.
Lord Kerr szerint nem vált kötelezővé a kilépés az EU-ból csak azért, mert Theresa May márciusban „elküldte levelét Brüsszelnek” az 50. cikkely aktiválásáról, Nagy-Britannia még mindig szabadon dönthet arról, hogy folytatja-e a kilépési folyamatot, valamint „az újabb és újabb tények felszínre kerülésével” az embereknek jogukban áll megváltoztatni a véleményüket, az 50. cikkely ugyanis semmi olyasmit nem tartalmaz, amely ebben megakadályozná őket.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Gordon Brown volt munkáspárti brit miniszterelnök a BBC televíziónak adott, csütörtök este ismertetett interjúban. Brown, aki Tony Blair kormányában tíz évig pénzügyminiszter, majd Blair távozása után, 2007-től három évig kormányfő volt, az interjúban kijelentette: meggyőződése szerint jövő nyárra a Brexit-folyamat eljut egy olyan válságpontra, amikor a kilépésre szavazók is rájönnek, hogy „nem azt kapják, amit ígértek nekik”.
Brown szerint ugyanis nem igaz, hogy Nagy-Britannia teljes mértékben vissza tudja majd szerezni az ellenőrzést az EU-bevándorlás felett, és nem igaz az sem, hogy saját maga határozhatja meg kereskedelmi politikáját, mivel az egyéni kereskedelmi megállapodások elértése az egyes EU-országokkal hosszú évekbe telik, és az sem igaz, hogy a brit törvényalkotás teljesen elszakadhat az EU-tól, mivel az Európai Unió Bíróságának befolyása a Brexit után is sokféle módon érvényesülni fog Nagy-Britanniában.
Brown kijelentette: „ez idő szerint” nem javasolná újabb EU-népszavazás kiírását, de szeretné, ha a kilépési tárgyalások végén lehetőség nyílhatna a döntés „újraértékelésére”, és annak mérlegelésére, hogy a Brexit alternatívájaként nincs-e egy másik, „sorsfordító horderejű lehetőség”, amellyel Nagy-Britannia élhetne, ha mégis az EU tagja marad.
- Kapcsolódó cikkünk:
Továbbra sem várható jelentős előrelépés
A szakértők nem várnak jelentős előrehaladást az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének feltételeiről szóló tárgyalások hatodik fordulójától sem, amely csütörtökön kezdődött meg Brüsszelben.
Sajtóhírek szerint Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója azt közölte a brüsszeli testület vezetőivel, hogy ezen a héten sem számíthatnak komoly előrelépésre a kiválás főbb kérdéseit – az ír-északír határellenőrzést, a pénzügyi kötelezettségek rendezését és az állampolgárok jogait – illetően.
Csütörtökön közzétett a bizottság egy dokumentumot, amely részletesen ismerteti a következő hetek és hónapok eseményeit, és ebből az derült ki, hogy a következő tárgyalási forduló időpontjáról még nem született megállapodás a felek között, márpedig fogytán az idő, ugyanis a bennmaradó huszonhét tagállam vezetői a december 14-15-i csúcstalálkozójukon fognak dönteni arról, szerintük történt-e már elegendő előrelépés ahhoz, hogy tovább lehessen lépni a második tárgyalási szakaszra.
A Politico brüsszeli hírportál kiemelte: semmi nem garantálja, hogy a „huszonhetek” jóváhagyják majd a jövőbeli kapcsolatokról szóló egyeztetések megkezdését, a bennmaradó országok képviselői azonban a mielőbbi továbblépés reményében addig is folytatni fogják az EU-brit kereskedelmi tárgyalások „belső előkészítését”.
Bennfentes források szerint az Európai Unió mindenekelőtt részletes javaslatokat vár Londontól arra vonatkozóan, hogy a kiválás után miként kívánnak majd eleget tenni a fennmaradó pénzügyi kötelezettségeknek, ennek hiányában úgy tűnik, semmiképp nem várható továbblépés.
„Kifutunk az időből, a kérdések valódi tisztázásának ideje gyorsan közelít” – figyelmeztetett Barnier csütörtökön.
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: MTI / Kitekintő
