Osztrák választás: a hangsúly a menekültkérdésen van

A parlamenti pártok menekültüggyel kapcsolatos álláspontja befolyásolhatja leginkább a szavazók döntését, és ez határozhatja meg elsősorban a vasárnapi előrehozott választások kimenetelét Ausztriában. 

Erről tanúskodnak a különböző felmérések, továbbá az, hogy a menekültkérdés a fő téma a pártvezetők kampánygyűlésein és az egymással folytatott vitáikban is. Egy friss közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek többsége – csaknem 40 százalékuk – volt azon a véleményen, hogy a bevándorlás, illetve a biztonság kérdése a legfontosabb téma, míg 29 százalék vallotta azt, hogy a szociális ügyek kérdésköre dönthet. A válaszadók mindössze 20 százaléka fogalmazott úgy, hogy a gazdasági és a munkaerőpiaci kérdésekre adott válaszok alapján voksol majd.

Az OGM közvélemény-kutató intézet szerint a válaszok tükrözik azt is, hogy a menekültválság 2015-2016-os kiéleződése miatt a megkérdezettek többsége a nagykoalíciós pártokat, elsősorban a kancellárt adó nagyobbik koalíciós partnert, az Osztrák Szociáldemokrata Pártot (SPÖ), másodsorban pedig a kisebbik koalíciós pártot, a konzervatív Osztrák Néppártot (ÖVP) teszi felelőssé. A megkérdezettek többsége azon a véleményen volt, hogy a bevándorlás, illetve a biztonság kérdéseire a legerősebb ellenzéki párt, a radikális jobboldalinak tartott Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) rendelkezik a legjobb válaszokkal.

Némileg eltérő kép rajzolódott ki a szociális, a gazdasági, illetve a munkaerőpiaci kérdésekkel kapcsolatos válaszokból, ezekben a témákban a választók még mindig a szociáldemokrata pártot tekintik a leghozzáértőbbnek, az SPÖ-t pedig a Sebastian Kurz hivatalban lévő külügyminiszter által vezetett konzervatív néppárt követi.

A három legnagyobb, egyben kormányzásra esélyes párt vezetőjének egyetlen nyilvános televíziós vitájában a menekültkérdés háttérbe szorította a szociális ügyeket. Szembetűnő volt, hogy a menekültüggyel a néppárt és a szabadságpárt vezetője foglalkozott a legtöbbet, miközben a még hivatalban lévő szociáldemokrata kancellár, Christian Kern elsősorban a szociális témákra, főként a nyugdíjak kérdésére összpontosított.

A néppárt vezetője, Sebastian Kurz, valamint a szabadságpárti Heinz-Christian Strache kiállt a bevándorlás korlátozása mellett. Kurz ugyanakkor azt is illúziónak nevezte, hogy a származási országokban nyújtott segítség megoldhatja a migráció problémáját. Az FPÖ vezetője pedig mindenekelőtt amellett foglalt állást, hogy a menekülteknek az első biztonságos országban kell maradniuk. Sürgette azt is, hogy csökkentsék az Ausztriában tartózkodó menekülteknek nyújtott pénzbeli támogatást. A vitát értékelő kommentárok felhívták a figyelmet arra, hogy a menekültüggyel kapcsolatban a konzervatív néppárt és a radikális jobboldali szabadságpárt álláspontja nem áll távol egymástól.

A kancellári tisztségre a vasárnapi választások várható eredményeként legesélyesebbnek tartott Sebastian Kurz pártja, a néppárt erősen szigorítaná a szociális támogatási rendszert. A konzervatív párt programja szerint a jelenlegi tartományi szabályozás helyett országos szinten írnák elő a menekülteknek folyósítandó támogatási összeget és lehetőség szerint növelnék a természetbeni hozzájárulást, vagyis német tanfolyamokon való részvétel, lakhatási vagy ellátási juttatás formájában. A menedékkérők az első öt évben 560 eurós havi segélyt kapnának fejenként. A párt programja szerint csak öt éves tartózkodás és legalább egy évig fennálló munkaviszonyt követően lehetne részesülni teljes körűen az osztrák szociális ellátórendszerből.

A program tartalmazza azt is, hogy az Ausztriában dolgozó uniós polgárok külföldön élő gyerekei után folyósított szociális támogatást a származási ország szintjéhez igazítanák. A néppárt nem vezetne be új adókat, nem csökkentené a nyugdíjakat, de adóreformot hajtana végre, csökkentené mindenekelőtt a vállalkozások és a munkavállalók adóterheit.

Az Osztrák Szociáldemokrata Párt programjában kiáll a 2016-ban elhatározott menekültügyi szigorítások mellett. A dokumentum hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a gazdaságot ismét növekedési pályára állítsák és új munkahelyeket teremtsenek, és mindenekelőtt közvetett adócsökkentéseket sürget. Állást foglal a nyugdíjak emelése, továbbá a családtámogatás különböző formái mellett. Ami pedig a munkaerőpiacot illeti, az SPÖ az osztrák munkaerő védelmében a “szegényebb” uniós országokból érkezők foglalkoztatásának korlátozását irányozza elő.

A kormányzati részvételre a felmérések szerint ugyancsak esélyesnek tartott szabadságpárt programjában mindenekelőtt az illegális bevándorlás és a terrorizmus elleni harcot, a határok védelmének szükségességét és a bűnözés elleni küzdelmet hangsúlyozza.

Ami az Európa-politikát illeti, a szabadságpárt álláspontja ezen a téren különbözik leginkább a jelenlegi nagykoalíciót alkotó két nagy párt politikájától. Míg az SPÖ és az ÖVP mindenekelőtt Ausztria európai, ezen belül pedig megbízható partneri elkötelezettségét hangsúlyozza, a populista FPÖ az európai integráció, illetve az Európai Unió csődjéről beszél. Nem véletlen, hogy a két nagy párt vezetője a szabadságpárt elnökét azzal vádolta meg: pártja a Brexit mintájára az Öxittel, azaz az országnak az unióból való kilépésével kacérkodik. Az ÖVP elnöke, Sebastian Kurz külügyminiszter szerint ugyanakkor az európai elkötelezettség mindenfajta kormányzati részvétel előfeltétele.

Korrupcióellenes jogszabálycsomagra tettek javaslatot a Zöldek

“A fekete-kék koalíció már küszöbön áll” – jelentette ki Gabriela Moser számvevőszéki szóvivő a választási esélyesnek számító konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és a radikális Osztrák Szabadságpárt (ÖFP) koalíciójára utalva, és emlékeztetett a két párt közös kormányzása (2000-2005) alatti privatizációs ügyletekre. Erre hivatkozva leszögezte, hogy a törvényhozásnak most időben cselekednie.

Mint mondta, a most előterjesztett csomag része az is, hogy kizárnák a közbeszerzésekből az olyan vállalatokat, amelyeket korábban jogerősen elmarasztaltak. Ezt a feketelistát már csütörtökön beterjesztené a parlamentben.

Példaként Moser felhozta, hogy Németországban a jogerősen elítélt cégeket időlegesen kizárják a közbeszerzési eljárásokból.
A szóvivő véleménye szerint az előterjesztés a választásokon induló pártok próbaköve is lehetne.

A Zöldek további javaslatai érintik a cégjegyzék reformját, amelynek értelmében összevetnék a természetes személyek adatait a lakcímjegyzékkel, az épületeket pedig a lakások nyilvántartásával, hogy kiszűrhessék a fiktív vállalkozásokat. Moser emellett nagyobb átláthatóságot követelt a lobbisták jegyzéknél, több védelmet a magángazdaságban dolgozó kiszivárogtatóknak, valamint hathatósabb korrupciómegelőzést a minisztériumoknál.

  • Korábbi cikkeink a témában:

Forrás: MTI/APA

Felkapott hírek

Friss hírek

sziria-rakka_640

Rakka hivatalosan is felszabadult

Az SDF a rakkai stadionban tartott sajtótájékoztatóján jelentette be a város visszavételét az Iszlám Államtól. A dzsihadista szervezet korábban fegyverraktárként és börtönként használta a stadiont, és ez volt az utolsó rakkai létesítmények egyike, ahonnan kiszorították a terrorszervezet fegyvereseit.

Read More »
brexit-5_640

Brexit: toporgás zajlik előrelépés helyett

Eddig nem sikerült megfelelő mértékű előrelépést elérni az Egyesült Királyság uniós kiválásának feltételeiről szóló egyeztetéseken ahhoz, hogy tovább lehessen lépni a jövőbeli kapcsolatok kérdéseit érintő második tárgyalási szakaszra - mondták ki pénteki brüsszeli találkozójukon a brit kilépés után bennmaradó tagállamok vezetői.

Read More »